Nikola Tesla volt a 20. század első igazi „őrült tudósa”: ő találta fel a váltakozó áramot, de halálsugarakkal, időutazással és az emberi agy emlékeinek kutatásával is foglalkozott.
Az ismeretlen géniusz
Nikola Tesla 1856. július 10-én született a ma Horvátországhoz tartozó szerb Smiljanban. A grazi és a prágai műegyetemen tanult. Grazban ismerte meg a Gramme-féle dinamót, amely fordított irányban villanymotorként működött. Kidolgozott egy váltóáramú meghajtást, később, Budapesten fogalmazta meg a forgó mágneses mező elvét, ez lett a váltóáramú gépek alapja, majd indukciós motort tervezett. Ezek voltak a váltóáram első hasznosítási kísérletei.
Apja halála miatt nem fejezte be az egyetemet, 1880-82 között Budapesten dolgozott a Ganz-gyárban, itt megismerkedett Puskás Ferenccel, Tivadar öccsével, aki a magyar távírószolgálatnál szerzett neki állást. 1882-ben a párizsi Continental Edison Companynál, Puskás Tivadarnál vállalt munkát, 1883-ban valósította meg indukciós motorját. 1884-ban Amerikába utazott, s Edisonnál kapott állást, de eltérő szemléletük miatt hamarosan elváltak útjaik. Edisonnal ugyanis nagy jutalmat ígért neki, ha újratervezi az elektromos motorjait és áramfejlkesztőit. Tesla így is tett, és sok szabadalmat szerzett Edisonnak, aki viszont nem adta meg az ígért fizetséget. Tesla erre felmondott, és Edison egyenáramával szemben kidolgozta a váltakozó áramot, amelyet ma is használunk.
1885-ben George Westinghouse, a vasúti légfék feltalálója, a pittsburghi Westinghouse Electric Company vezetője megvásárolta Tesla váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait. Ezután nagy verseny indult Edison egyenáramú szisztémája és a Tesla-Westinghouse-féle váltóáramú rendszer között, ez az utóbbi győzelmével végződött.
Hamarosan vállalatot alapított, de főleg árnyfényképezőkkel kísérletezett, mint később Wilhelm Röntgen. A szénszálas izzót, az elektromos rezonanciákat, a világítás lehetőségeit is kutatta. Bemutatóin a saját testén átvezetett árammal próbálta eloszlatni a váltóárammal kapcsolatos félelmeket. 1891-ben feltalálta a róla elnevezett tekercset, amelyet ma is használnak a rádiókban és tévékben. Tesla egy 30 ezer Hz-es generátort is épített, az ezzel működtetett ívlámpák zümmögése megszűnt, fényük egyenletesebb lett. Az év során amerikai állampolgárságot kapott.
Róla nevezték el a nagyfeszültségű és nagyfrekvenciájú váltakozó áramot, amelyet az elektroterápiában alkalmaznak, ezt a Tesla-féle transzformátorral állította elő. 1893-ban a chicagói világkiállítás kivilágítását az ő rendszerével oldották meg. A siker nyomán kapott megbízást a Niagara-energiarendszer kialakítására, 1896-ban már az ő erőműve látta el energiával Buffalo városát. 1898-ban távirányítással kormányzott hajót mutatott be. 1899-ben Colorado Springsben felismerte, hogy a Föld vezetőként használható, s bizonyos frekvenciákon érzékenyen reagál az elektromos rezgésekre.
1915-ben elterjedt, hogy Edisonnal közösen Nobel-díjra jelölték. Ez a hír hamisnak bizonyult, ami nagy csalódást okozott neki, de 1917-ben megkapta az Amerikai Villamosmérnökök Egyesületének legmagasabb kitüntetését, az Edison-érmet. Javasolta, hogy a kiöregedett csatahajókat áramfejlesztőként hasznosítsák – ez az ötlete meg is valósult.
Tesla több nyelven, így szerbül, horvátul, csehül, angolul, franciául, németül, magyarul, olaszul és latinul beszélt folyékonyan. Egész életében kényszerbetegségek gyötörték, több nagyon különös fóbiától és kényszerképzettől szenvedett: életét a hármas szám bűvöletében élte le, megszállottan rajongott a gyöngy fülbevalókért, kiemelten kényes volt a higiéniára és tisztaságra is. Nem szerette a kerek tárgyakat, és irtózott mások hajának megérintésétől is.
Ha valami nem tetszett neki, kegyetlenül kifejezte ellenszenvét: így lenézte a túlsúlyos embereket, és keményen kritizálta azt is, ha valaki nem öltözött divatosan. Séta közben számolta a lépteit, étkezés közben mindig megbecsülte az elfogyasztott étel térfogatát. Ha ez nem sikerült valami vagy valaki miatt, akkor már nem érezte jól magát, ezért egyedül szeretett enni.
Megszállottan rajongott a galambokért, a feljegyzések szerint különleges magokat rendelt, és azzal etette őket a Central Parkban, és néha még a hotelszobájába is magával vitt párat. A legjobb barátjának Mark Twain írót tartotta, akivel igen sok időt töltöttek együtt, ám élete vége felé kapcsolatuk megromlott, és ezért a halálsugarakkal is rajta akart kísérletezni. Sosem nősült meg, sőt cölibátust fogadott, mondván az önmegtartóztatás jobban segíti őt tudományos kísérleteiben. Sok nő próbálta felhívni magára a figyelmét, ám sikertelenül.
Az elfeledett zseni
Van persze sok elmélet, amely a mai napig nem közismert a szerb géniusszal kapcsolatban. Tesla például úgy gondolta, hogy az emberi agy feljegyzi az emlékeket és gondolatokat, amelyeket aztán a retinán keresztül meg lehet nézni, akár egy filmet. Emellett azt is hitte, hogy a jövőben a nők lesznek az uralkodó nem, és a méhkirálynőkhöz hasonlóan ők fognak uralkodni a világon.
Ő fejlesztette ki az első radarrendszert. Elsőként épített vezeték nélküli rádióadótornyot New York-ban a német Telefunken céggel együtt, amelyet azonban 1917-ben az amerikai kormány lebontatott, mert attól féltek, hogy a németek hírszerzésre használhatják. Már jóval Marconi előtt, elsőként továbbított rádióhullámokat, de nem őt tartjuk a `rádió atyjának`, pedig 1943-ban a Legfelsőbb Bíróság az ő szabadalmát erősítette meg Marconiéval szemben.
Megpróbált antigravitációs léghajót építeni, és a fényt kutatva időutazással is foglalkozott. Rengeteg elméleti munkát fektetett a Tesla-repülőbe, amely egy ionnal hajtott gép lett volna. Kifejlesztett egy módszert, amellyel energiát lehet nyerni az űrből, és azt mondta, egy nap mindenki ezt az energiát akarja majd megszerezni. Terveket készített az óceánok megvilágítására, és hatalmas gyűrűt épített volna a Föld köré, amely lehetővé tette volna, hogy egy nap alatt megkerüljük bolygónkat.
1899-ben Tesla Colorado Springsben folytatott kísérleteket a drótnélküli energiaátvitellel (ahogy azt a Tökéletes trükk című filmben is láthattuk). Kísérleti berendezéseivel több százezer volt elektromos feszültséget hozott létre, amellyel képes volt mesterséges villámok előállítására is. Rájött, hogy a villámlás mellékjelenségeként rendkívül alacsony frekvenciájú rádióhullámok kerülnek kisugárzásra, amelyek gyakorlatilag akadálytalanul képesek behatolni a földfelszínbe is. Ezzel a felfedezésével megtalálta azt a frekvenciát, amellyel Föld elektromágnesesen rezonál. 40 kilométer távolságból, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, és 40 m hosszú mesterséges villámokat keltett, felhasználva az ionoszféra energiáját. Tesla munkáját akkoriban nem támogatta a tudományos közélet, és mivel felfedezéseinek gazdasági hasznát sem látták, munkájához nem talált szponzorokat, így az félbeszakadt.
Életének végén kifejlesztette az ún. Nikola Tesla halálsugarat, amely megismertetéséhez sajtókonferenciát is összehívott. Azt állította, hogy „olyan hatalmas energiával rendelkezik, hogy a védekező ország határától 200 mérföldre is képes elpusztítani 10 ezer ellenséges repülőt, és a hadseregeket.” Ez a fejlesztés adta az alapot a későbbi csillagháborús tervekhez, vagyis egy műholdas védelmi rendszer kiépítéséhez, amin egyébként még ma is dolgoznak. A halálsugár a mai elképzelések szerint valamiféle részecske-vagy plazmafegyver lett volna, biztosat azonban senki sem tud róla.
1922-tõl kezdve már nem adott be új szabadalmat, és részben a világtól visszavonultan élt. Anyagilag helyzete nagyon erősen megrendült, egy olcsó szállodában kellett laknia. Rövid ideig még volt kutatási lehetősége, még folytatott kísérleteket, a későbbiek során azonban már erre nem tudott anyagi fedezetet találni.
Nikola Tesla 1943-ban, 86 éves korában egyedül, szegénységben és teljesen eladósodva halt meg New York-i hotelszobájában. Halála után az FBI minden kutatási anyagát szigorúan titkosnak minősítette, és lefoglalta. A Szövetségi Nyomozóiroda életének minden lehetséges helyszínét átkutatta, és a leginkább a halálsugár prototípusára lettek volna kíváncsiak. Egyesek szerint a Hoover vezette szervezet 80 teherautónyi iratanyagot és tárgyat gyűjtött össze, és szállított ismeretlen helyre.
Később néhány anyag visszakerült a családhoz, néhány pedig örökre eltűnt, amely a mai napig sok összeesküvés-elméletet táplál. 3327-es számú hotelszobában ma is sok látogató megfordul, állítólag azért, hogy ihletet merítsenek. Hozzáférhető vázlatait ma is sokan tanulmányozzák, jegyzeteit, modelljeit a belgrádi Tesla-múzeumban őrzik. A felfedező halálában sem nyugodhatott: New Yorkban elhamvasztották, majd 1957-ben urnáját Belgrádba vitték, amely ma a róla elnevezett múzeumban tekinthető meg.
2006-ban az UNESCO egész éves ünnepségsorozattal emlékezett Tesla születésére, ennek keretében szülőházát is felújították és megnyitották a nagyközönség előtt. Alakját a Tökéletes trükk (The Prestige) című filmben David Bowie keltette életre, bár Tesla soha nem alkotott a filmben ábrázolt géphez hasonló szerkezetet.
forrás: Múlt-kor
