Mindfulness-gyakorlatok hatására megváltozott a szkeptikus tévés személyiség agya

Dr. Graham Philips ausztrál asztrofizikus és televíziós újságíró. Kétségei voltak a kedélyjavító technikákkal, például a meditációval szemben, ezért úgy döntött, hogy leteszteli a meditációt.

Ahogy ő fogalmazott: „Korábban soha nem foglalkoztatott, hogy a meditáció hasznomra lehet-e bármilyen tekintetben. De minél többet hallok az ez irányú kutatásokról, annál jobban szeretném megtudni, hogy van-e valamilyen hatása. Ezért saját magamon fogom kipróbálni két hónapon keresztül. … Csak akkor tudom komolyan venni a meditációt, ha szilárd bizonyítékokat kapok arról, hogy a hatására pozitív változások keletkeznek azagyamban.”

Dr. Phillips kísérlet előtti állapotfelmérését a Monash Egyetemen végezte el dr. Neil Bailey, a biológiai pszichológia professzora, valamint dr. Richard Chambers klinikai pszichológus.

Egy sor tesztnek vetették őt alá, hogy felmérjék a memóriáját, a reakcióidejét és a koncentrációs képességét. Emellett MRI segítségével megmérték az egyes agyterületek térfogatát, különös tekintettel az emlékezet, a tanulás, a motoros készségek és az érzelmek szabályozásáért felelős régiókra.

Mindössze kéthétnyi mindfulness-meditációt követően Phillips kevésbé stresszesnek érezte magát, és úgy érezte, jobban megtud küzdeni a munkahelyi és magánéleti kihívásokkal.

Azt mondta, továbbra is „észleli a stresszt, de az már nem rántja magával”.Nyolc hét után ismét elvégezték rajta a teszteket a MonashEgyetemen. Bailey és Chambers ugyanazoknak a vizsgálatoknak vetették őt alá, mint a kísérlet előtt.

Az derült ki, hogy Phillips jobban teljesít a viselkedést vizsgáló feladatokban, annak ellenére,hogy csökkent agytevékenységet mutatott. A kutatók megállapították, hogy az agya energiahatékonyabbá vált.

Az általános idegiaktivitás csökkenése mellett jobb munkát végzett kevesebb energiakifejtéssel. Memóriatesztjei szintjén javulást mutattak. A váratlan eseményekre adott reakcióideje csaknem fél másodperccel csökkent.

Phillips elképzelte, milyen előnyökkel jár ez például akkor, amikor egy gyalogos lelép elé a járdáról a csúcsforgalom kellős közepén.

A kutatók többek között a hippokampuszt is megvizsgálták. Különösen a gyrus dentatus, a hippokampusz azon része érdekelte őket, amely az érzelmeket szabályozza más agyterületekben. Ez az az agyi régió, amely a normál működést ellenőrzi akkor, amikor nem végzünk semmilyen feladatot.

A kutatók azt találták, hogy a gyrus dentatusban található idegsejtek térfogata 22,8 százalékkal megnőtt.

Ez óriási változást jelent. Ilyen mértékű átalakulás néha figyelhető csak meg fiataloknál, akiknek még nő az agyuk, felnőtteknél azonban alig.

A Phillips agyában tapasztalt változások azt mutatják, hogy drámai mértékben megnőtt nála az érzelmek szabályozásának képessége.

A pszichológiai tesztek eredménye szerint Phillips kognitív képességei is nagyságrendekkel javultak. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a meditáció megváltoztatja az agy szerkezetét.

A mindfulness stílusú meditáció kutatásairól a Nature Reviews Neuroscience című rangos folyóirat tett közzé szakirodalmi áttekintést. A szerzők 21 olyan tanulmányt találtak, amelyben a résztvevőket MRI- gépekbe helyezték, hogy meghatározzák agyuk egyes részeinek térfogatát a meditáció előtt és után, akárcsak Graham Phillips esetében.

A nagyszámban összegyűlt bizonyítékok szerint az idegsejtek növekedése „különböző agyi régiókban… arra utal, hogy a meditáció hatásai talán kiterjedt agyi hálózatokat is érintenek”.

Az áttekintés beszámol arról is, hogy térfogat-növekedés tapasztalható a „figyelem szabályozásáért felelős agyi régiókban(az elülső cinguláris kéregben és a csíkolt testben), az érzelemszabályozáséért felelős területeken (számos prefrontális területen, a limbikus régiókban és a csíkolt testben), valamint az öntudatért felelős régiókban (az insulában, a prefrontális kéreg középső részén, a hátulsó cinguláris kéregben és a precuneusban)” (Tang,Hölzel és Posner, 2015).

error:
Share via
Copy link