Mégiscsak létezhet a Napnak egy elveszett ikertestvére

A Napnak valószínűleg létezik egy ikertestvére – állítja egy meglepő kutatás.

Évtizedekkel ezelőtt született egy elmélet arról, hogy a Napnak van egy „gonosz ikertestvére”, amely gravitációs hatásával időközönként eltérít egy rakás üstököst az eredeti pályájáról és a Föld felé irányítja az eltévelyedett objektumokat. A bolygónkba csapódó kométák ezt követően tömeges kihalásokat idéznek elő, ezért a csillag a bosszú istennője után a „Nemezis” nevet kapta.

Egy új tanulmány arra világít rá, hogy a fenti elképzelés korántsem rugaszkodik el annyira a valóságtól, mivel a Naphoz hasonló csillagok többsége úgynevezett „társcsillagokkal” jön a világra – írja a Space.com csillagászati hírportál.

“Igen, azt állítjuk, hogy régen nagy valószínűséggel létezett egy Nemezis nevű csillag”

– mondta Steven Stahler, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

Az viszont minden bizonnyal nem igaz, hogy a Nemezis valóban „rosszindulatú testvér” lenne, mivel évmilliárdokkal ezelőtt elszakadt a Naptól és a Tejútrendszer csillagpopulációjának részévé vált, állítják a kutatók.

Csillaggyár 600 fényévre

A több csillagból álló rendszerek – mint például a három csillagot tartalmazó Alfa Centauri is – gyakoriak a galaxisunkban. Olyannyira, hogy egy számítógépes szimuláció szerint csaknem minden csillag születésekor rendelkezik legalább egy társsal.

Az elmélet alátámasztásához Stahler és kollégái a Perseus molekuláris felhőt vizsgálták, amely valóságos „csillaggyárként” működik 600 fényév távolságra Földünktől.

A megfigyeléseket a tudósok a 27 rádiótávcsőből álló Very Large Array és a James Clerk Maxwell Teleszkóp segítségével végezték. Az eredmények alapján 55 fiatal csillag 24 többcsillagos rendszerben foglal helyet (többségük bináris, azaz a rendszert két csillag alkotja), míg 45 csillag magányosan tengeti idejét a kozmoszban.

„A kulcs jelen esetben az, hogy ilyen szisztematikusan még soha senki nem vizsgálta a rendkívül fiatal csillagok és az őket gyártó felhők kapcsolatát” – mondta Stahler.

A csillagászok azt találták, hogy az összes „széles bináris” rendszer – ahol a csillagok közötti távolság legalább 500 CsE (1 CsE = 150 millió kilométer) – nagyon fiatal.

Az idősebb bináris rendszerek ellenben sokkal kompaktabbak.

Az esetek 60 százalékában a csillagok szétválnak

A tudósok ezt követően több statisztikai modellt is lefuttattak. Az eredmények alapján arra jutottak, hogy kezdetben minden csillag „széles bináris” formában kezdte pályafutását. Körülbelül egymillió év alatt ezek a rendszerek vagy összezsugorodtak, vagy szétestek – utóbbi esetben a rendszerben lévő csillagok magányossá váltak.

A számítások alapján a binárisnak induló rendszerek 60 százaléka szakad szét, a benne lévő csillagok pedig külön folytatják életüket.

Feltételezhető, hogy ez játszódott le a Nap és a Nemezis esetében is, állítja a publikáció, ami a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szakfolyóiratban jelent meg.

Legújabb cikkek

Magyarország erőhelyei és a Pilis-rejtély

Magyarország erőhelyei és a Pilis-rejtély

2022-12-086 perc olvasási idő

Spirituális szempontból erőhelynek nevezzük azokat a helyeket, ahol érezhető módon erősebb életenergiák vannak jelen. Ha tehetjük, keressük fel…

Ezek is érdekelhetnek

Tiltott találmányok

Tiltott találmányok

Amikor valaki feltalál valamit, először is örül neki, ezt követően egy sor ellenőrző kísérletet végez, hogy megbizonyosodjon róla, valóban…

error:
Share via
Copy link