Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Mégis, mi a baj a mai ember étkezésével? Tanuljunk eleinktől!

img

Téves elképzelés, hogy elődeink húson, szalonnán, kolbászon és kenyéren éltek. Persze ettek azt is, de ettől lényegesen változatosabban táplálkoztak.

Őseink takarékosak és mértékletesek voltak az étkezésben. Gondoltak a szűkebb időkre és a télre is. Ez azonban nem azt jelentette, hogy nem ettek volna finom, ízletes változatos ételeket. Télen levágták a disznót, darabjait sózták, füstölték, zsírban lesütötték. Disznósajtot, hurkát, kolbászt is készítettek gondolván a télre.

A hurka, kolbász, disznósajt töltésénél finom és illatos gyógyhatású fűszereket használtak.

Elődeinknek bőségesen állt rendelkezésükre gyógy- és fűszernövény, melyeket ismertek és előszeretettel használtak a mindennapokban az ételek készítésénél. Ezeket a növényeket maguk nevelték vagy szedték kint a határban. Nem csak a mindennapi főzések során használták a gyógy- és fűszernövényeket, hanem a befőzéseknél és a savanyításoknál is.

  • Teljes értékű gabonafélék is szinte minden nap kerültek az asztalra olyanok, amit mi már nem is ismerünk.
  • Szívesen felhasználták a vadgyümölcsöket, mézet a birka a mangalica a marha és a vadhúsokat. Ezekből készült ételeiket finom fűszerezéssel, mesterien tudták elkészíteni. A húsokat pácolták észsírban tartósították.
  • Tudták, melyik húshoz melyik fűszernövényt  használják, hogy a hús könnyen emészthető és ízletes legyen. Jellegzetes ízüket erősítették vagy éppen lágyították a kedvező fűszerezéssel.Nagyanyáink tudták hogyan hat a gyomorra, belekre, vesékre, szívre, erekre, májra a kellemesen finom mértékletes fűszerezés.
  • Tudták, ha kellően fűszereznek, azzal gyógyítanak is. Ismerték melyik növénynek milyen hatása van és aszerint alkalmazták konyhájukban. Megfigyelték, hogy a káposzta a bab, lencse és a többi nehezen emészthető étel melyik fűszerrel a legízletesebb és leghatékonyabb a gyomor és bélműködésre.
  • A gyógy és fűszernövényeket a főzés végén adták az ételekhez, így azok megtartották színüket, aromájukat, hatékonyságukat.
  • A régi öregek nagyon sok gabona félét és ezekből készült kásákat fogyasztottak. Csicseriborsót, lencsét, árpát, zabot, kölest. Már a mesékben felbukkan a puliszka és a kása. Ezeket túróval, tejjel vagy hagymával ették. Tudták jól a hagyma nem csak ízletes, de gyógyításra is alkalmas. A gyomornak segít az emésztésben.

  • A nyers hagyma megöli a gyomorban és bélben található kórokozókat, erősíti a természetes bélflórát, és az epefunkció aktiválásával javítja az általános
    emésztést. A hagyma jótékony hatást fejt ki a vese és a húgyhólyag területén is. Megsemmisíti vagy gátolja azokat a kórokozókat, amelyek húgyhólyaggyulladást és különböző
    vesegyulladásokat okoznak. Főzelékek és levesek is hozzá tartoztak a mindennapokhoz.
  • A főzelékeket és savanyú leveseket is fűszerezték. Többek között majoránnával, tárkonnyal. A tárkony nagyon jó hatást fejt ki az emésztőrendszerre, enyhíti a hasi görcsöket és étvágynövelő tulajdonságáról is híres.
  • Rendszeresen ettek zöldségeket, hagymát, fokhagymát, melyek a vérzsír szintet tartotta egyensúlyban és immunerősítő hatással is bírt. Jellegzetes étel volt a bab a káposzta, lencse. Mivel ezek nehezen emészthetőek nagyanyáink köménymagot, kapormagot használtak elkészítésüknél, hogy a gyomornak, beleknek könnyebben emészthetővé tegyék.
  • Mindamellett, hogy őseink otthon vagy kis földjeiken szinte mindent megtermeltek, járták az erdőt-mezőt.Gyűjtögették szedték az erdő mező kincseit. Gyümölcsöket, mézet, gombát, gyógynövényt, amit aztán felhasználtak háztartásaikban. Csalánt, vadsóskát, mályvát, vadgyümölcsöket, borókát, édesgyökeret. Ma már azt sem tudjuk, hogyan néznek ki és mire valók ezek a növények.
  • Télre a gyümölcsöket megaszalták. A gyökereket, magokat és a fűszereket megszárították. Így oldották meg a téli vitamin és fűszerszükségletüket.

  • Készítettek finom ízes lekvárokat, cukor nélkül. Sem zselésítőt sem cukrot nem használtak. A lekvárt addig főzték, míg jól besűrűsödött. Miután kész lett, cserépedénybe töltötték és kemencében szárították így tartósították, mely aztán évekig elállt. Édes tésztákhoz használták fel. Nem ez volt az egyetlen édesítési forma. Használtak még mézet és édesgyökeret. A mézről is tudták őseink, hogy kiváló immunerősítő és antibakteriális hatása is van amellett, hogy édesít.
  • Az édesgyökér régóta ismert növény és már a kezdetekben tisztában voltak a gyógyhatásaival. A köhögéscsillapításra és görcsoldásra természetes gyógymódot jelent. Háromszor-négyszer édesebb a cukornál. Természetes gyógymód a szervezetben fellépő gyulladás kezelésére és gyomorbántalmakra egyaránt. Emellett vizelethajtó, illetve különösen ajánlott a vese- és epekő kezelésekor.
  • Nagyanyáink savanyítottak is. Nyáron kovászoltak, télre savanyítottak. Itt is felbukkannak a finom illatok, aromák. A savanyítás során is széles skálán alkalmazták a
    gyógy- és fűszernövényeket. Savanyításkor több más fűszer mellett meggy és a birsfalevelet is használtak, mely gyulladáscsökkentő, csillapítja a vastagbélgyulladás tüneteit, étvágygerjesztő
    hatású, kezeli a hólyaghurutot és a bronchitist. Az aszalt gyümölcsök mellett a savanyúság a savanyú káposzta is vitamin forrás volt télen. Több hordóval savanyítottak, hogy kitartson a következő savanyításig. Mivel nehéz a káposztát megemészteni nem csak az étel finommá, ízletessé tétele volt a cél, hanem az étel emészthetősége. Nem mellesleg gyógyhatása. Ebben segített a kapormag, köménymag, amik sok más gyógyhatásuk mellett képesek a koleszterinszintet rendben tartani.
  • A paraszt emberek, boraikat, pálinkáikat is ízesítették, illatosították gyógyhatásukat fokozták. Bogyókkal, gyümölcsökkel, gyógynövényekkel. Gyógyborokat, gyógylikőröket, gyomorkeserűket készítettek. Gyomorkeserűknél az ürömfajokat, borókát, míg gyógybornál csipkét, muskotály zsályát és egyéb gyógynövényeket használtak fel. Tehát nagyanyáink tudatosan főztek, ízesítettek, fűszereztek. Mindennek megvolt az oka, miértje.

Ugye milyen szívesen gondolunk vissza gyerekkorunk ízeire? Ugye milyen finomakat főztek nagyanyáink? Összefut a nyál a szánkban, emlékek villannak szemünk elé. Maradandó ízek, illatok. Mindig nagymamánkkal kötjük össze ezeket az emlékeket, élményeket, ízeket, illatokat. Éppen ezért, mert akkor még voltak ízek. Ők még értették, alkalmazták a fűszereket, gyógynövényeket.

Mégis mi a baj a mai ember étkezésével?

Mitől ez a sok cukor-, szív- és érrendszeri beteg? A választ lehetne bőven taglalni, de most csupán egy fontos területet említünk.

Elfelejtettünk fűszerezni. Elfelejtettük a gyógy- és fűszernövényeket. Manapság általában négy fűszert használunk. Sót, borsot, paprikát és borítunk az ételbe nagy mennyiségű ételízesítőt. Rosszabbat nem is tehetnénk ételünkkel, szervezetünkkel. Az ételízesítőben nincs semmilyen valódi fűszer vagy gyógynövény, ami elősegítené az emésztést megtámogatná szervezetünket.

Az ételízesítőnek csak 10-20% zöldség. A többi kezelt só és ízfokozó. Ezektől nagyon nehéz szabadulni. Vissza kell, hogy szokjunk az igazi ízekre. Ehhez persze idő kell.

Elfelejtettük, hogy rengeteg ízes, aromás fűszerünk és gyógynövényünk van. Elfelejtettük a használatukat. Egy pici vajon hirtelen megpirított cukkini mennyire finom egy kis kakukkfűvel, bazsalikommal meghintve. Ha megérezzük, ezeket a finom igazi ízeket rácsodálkozunk.

Ültessünk a kertünkbe vagy akár csak cserépbe ezekből a csodás gyógyítókból. Elmehetünk egy jó túrára, kirándulásra és mi magunk szedhetünk ezekből csodás gyógyító, ízesítő növényekből kint a természetben. Az erdő, mező tavasztól-őszig ontja gyógyító kincseit.

Nekünk csak össze kell szednünk. Ingyen van. Használjuk hát!

forrás: sokszinuvidek.24.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár