Te most a gép előtt ülsz és ezt a cikket olvasod. Lehet, hogy van valaki, aki pont ugyanúgy ül, pont ugyanabban a székben, ugyanazt olvasva, ugyanabban a városban, ugyanabban a házban?
Bizony meglehet, hogy te vagy az, egy párhuzamos univerzumban. Már nem csak fantasztikus művekben szerepel ez a kifejezés. A tudósok is kezdik elfogadni.
Többféle definíciója van, mert arról is többféle az emberek elképzelése, milyen elvek alapján működhet a dolog. Az egyik szerint egy másik dimenzióban lévő univerzum. Ez a feltételezett univerzum egy, a miénktől eltérő másik síkon létezik. Csak feltételezett, mert bizonyítékunk nincs róla. De vannak másmilyen teóriák is, ezek szerint nem is egy, hanem rengeteg különböző univerzum létezik, minden egyes „megtörténhetett volna” eseménynek egy.
Például, ha moziba hívnak, az eseménynek kétféle kimenetele lehet. Vagy elmész, vagy nem. Az egyik univerzumban elmész, a másikban nem. Ha nem mész el, mondjuk, leülsz olvasni, vagy főzöl. Ha elmész, veszel pattogatott kukoricát vagy nem. Szóval a síkok száma végtelen, és egyre több lesz. Sőt, azért élnek emberek a Földön, mert ez egy olyan sík, ahol minden szükséges feltétel megvan hozzá. És végtelen olyan sok sík létezik, ahol a Föld mondjuk, egyáltalán nem lakott.
Sokak szerint az időutazás és a párhuzamos univerzumok között valamiféle összefüggés van. Az egyik felfogásban, ha „időutazol”, nem az időben utazol vissza, hanem egy párhuzamos univerzumba érkezel, ami a kívánt időszakban létezik. Ott lesznek azok az emberek, akikre számítasz, de ők egy párhuzamos sík lakói, nem a múlté. Persze, ezt te akkor nem tudhatod. És amikor visszatérsz, azt hiszed, az időben utazol, pedig ugyanabban az időben maradsz, csak síkot váltasz.
A leghíresebb paradoxon
Az időutazás egyik leghíresebb paradoxona az úgynevezett „nagyapa-paradoxon”. Azaz, ha valahogy megölöd a nagyapádat, mielőtt lehetősége lenne apád megszületéséről gondoskodni, te sem születhetsz meg. És ha nem születtél meg, nem mehetsz vissza az időben megölni őt. De a dolog nem stimmel, ha párhuzamos univerzumba utazol, a paradoxon így megdől. Ha a párhuzamos univerzumban meg is ölöd, a sajátodban tovább él, és minden megy a maga útján.
Hogyan lehet átjutni egy másik síkra?
Állítólag a katonai kutatók rájöttek, hogyan tűnnek el és bukkannak fel azUFO-k. És ha már tudják, a módszer jobb, mint a lopakodó vadászgépek. A támadók egyszerűen csak átlépnek egy másik univerzumba, ott haladnak, és a célpontnál ”visszabukkannak”. Sima ügy, nem? Na persze, arról még fogalmunk sincs, hogyan lehet tudatosan átjutni egy másik síkra. És semmi tudományos bizonyítékunk, hogy léteznek-e más síkok. De ha ezeket mind tudnánk, nem kellene lopakodásra használni a párhuzamos univerzumot. Köthetnének szövetséget, például az ott élőkkel. Ha esetleg fejlettebbek nálunk, kölcsön adhatnának nekünk mindenféle tárgyat. Vagy átjárhatnánk kirándulni.
A Paranormális jelenségek egy része talán nem is kísértet, esetleg csak két sík átfedése. Ilyen lehet Gettysburg környéke is. Állítólag itt rengeteg a kísértet. Ami talán normális is, mert sok ezer ember halt meg ott. De rengetegen számolnak be még a mai napig is arról, hogy polgárháborús katonákat látnak, és hallják is őket. Lehet, hogy egy másik síkon még mindig folyik a polgárháború, és csak átpillanthatunk néha?
A magunkéról sem igen tudjuk, hogyan keletkezett, hát bármi meglehet. Legjobb tudomásunk szerint a semmiből nem keletkezhet valami, ezek szerint „valami” mindig is létezett.
