Érdekességek

Hitt-e Einstein Istenben?

Albert Einstein, a 20. század, vagy talán minden idők legnagyobb fizikusa, tudósa rengeteg híres mondást hagyott az utókorra, amiket lehet idézni, és ettől okosnak tűnni, vagy bármilyen témában érvként használni, elvégre Einstein mondta, a világ legokosabb embere.

A neki tulajdonított mondások közül persze egy csomót valójában úgy adtak utólag a szájába – többek között mindenki kedvencét, ami szerint csak az univerzum és az emberi hülyeség végtelen, amit sajnos sosem mondott.

De van egy idézet, ami tényleg tőle származik, és sokan hajlamosak nagyobb jelentőséget tulajdonítani neki, mint a relativitás elméletének, és Einstein összes többi tudományos eredményének:

„Isten nem játszik dobókockával.”

isten-dobokocka

Ez természetesen azért fontos, mert arra utal, hogy Einstein hitt Istenben, márpedig ha ő hitt, akkor hogy jön ahhoz bármilyen jöttment ateista, hogy ne higgyen, elvégre Einstein sokkal okosabb volt nála. Pedig valójában a híres mondás egyáltalán nem erre utal.

Einstein többször beszélt nyíltan a vallásról, és az utókorra maradt személyes leveleiben is érinti a témát. Általában azt mondta, hogy a személyes isten koncepcióját, aki hallgatja az imáinkat, és figyel ránk, gyerekesnek és nevetségesnek tartja.

De ateista sem volt, sőt, az ateistákat fanatikusoknak tartotta, és olyan rabszolgákhoz hasonlította őket, akik még akkor is a láncok ellen lázadnak, amikor azokat már rég ledobták magukról. Einstein agnosztikusnak vallotta magát. Ez valahol középen van a hívő, és az ateista között: míg az egyik azt mondja, biztosan tudja, hogy Isten létezik, utóbbi pedig azt, hogy biztosan tudja hogy nem, az agnosztikus azt, nem lehet tudni, hogy van-e Isten, vagy nincs, és enélkül a tudás nélkül kell törekednünk a világ megismerésére.

Na de akkor mi az, hogy nem játszik dobókockával?

Einstein az elhíresült mondást a kvantummechanikával kapcsolatban használta, amit ki nem állhatott. Annak ellenére, hogy az alapjait valójában ő teremtette meg a fényelektromos jelenség leírásával és megmagyarázásával, amiért meg is kapta 1921-ben a Nobel-díjat. (Einstein a Nobelt ezért, és nem élete fő művéért, az egész modern fizikát felforgató relativitáselméletért kapta.)

A kvantummechanika szintén jól felkavarta a fizika világát, és az addigi, aránylag szabályosan, és jól körülírhatóan működő rendszerbe olyan bizonytalanságokkal rondított bele, mint hogy nem ismerhetjük meg egyszerre egy részecske helyét és sebességét.

Einsteinnek nagyon nem tetszett az a felvetés, hogy a szubatomi világ nagyon-nagyon furán működik, és egészen másképp, mint a „rendes” fizika szerint kellene. Einstein abban hitt, hogy a kvantummechanika összehangolható a hagyományos fizikai törvényekkel, és egyféle szabályrendszer szerint működik a világ. A dobókockás megjegyzése is arra utal, hogy kvantumszinten sem lehetnek véletlenszerűek és kuszák a dolgok, csak még nem sikerült leírnunk a szabályrendszert, ami megszabja a működésüket.

A fizikusoknak ez azóta sem sikerült. Viszont a történészek, fizikusok, és Einstein munkásságának kutatói egybehangzó véleménye szerint ettől még a dobókockás kiszólásban Isten említése egy sima metafora volt. Nagyjából olyan volt, mint amikor az ember azt mondja, Isten nem ver bottal – az sem jelenti azt egyben, hogy egyébként hisz Istenben.

Legújabb cikkek

You cannot copy content of this page

Send this to a friend