A macskák szigete – Ahol hatszor annyi cica él, mint ember

A japán Aosima szigetét ellepték a macskák. Akármerre lépünk, mindenütt nyávogó, mosakodó, összegömbölyödő vagy épp nyújtózkodó cicákba botlunk. A dolog egyáltalán nem így indult, de turistaszenzáció lett belőle.

Mindössze huszonkét ember él a szigeten és több mint 120 macska. Ez a különös felállás turisták ezreit vonzza Aosimába, pedig eredetileg egyáltalán nem ez volt a cél. Azért telepítették be őket a kis halászfaluba, hogy eltüntessék az egereket a halászhajókról.

Egerészni jöttek, sztárok lettek

Hogy a macskák alkotják a többségi társadalmat, nem is kérdés. Akármerre nézünk az utcákon, az elhagyatott házak portáin, a kikötőben,mindenütt macskák és macskák.Túlnyomó többségben vörösek és cirmosak, de akadnak fehérek, szürkék és foltosak, talán csak színtiszta feketét nem látni egyetlen fotón sem.

A másfél kilométer hosszú csendes-óceáni szigeten ma már csak egy maroknyi ember él, többnyire idősek, akik az ötvenes években sem hagyták el szülőfalujukat, hogy a városban keressenek munkát, mint ahogy azt a többiek tették. Aosimának ugyanis 1945-ben még kilencszáz lakója volt.

Macskaimádók és boszorkányjelöltek paradicsoma

Aosima egy harmincperces kompúttal közelíthető meg Ehiméből. Nem is igen utal más emberi jelenlétre a szigeten, mint a turistákkal megrakott kompok félóránkénti felbukkanása. A szigetet a macskák híressé tették, de az itteniek nem igazán építenek bizniszt a dologra. Nincsenek éttermek, üzletek, porceláncicákat áruló szuvenírboltok, sőt még autók se.

A turisták azonban nem panaszkodnak. Éppen elég élvezet számukra ennyi cicát látni egy kupacban, az etetésükről nem is beszélve. Nincs is mit csodálkozni ezen, hiszen Hallo Kitty országában járunk, ahol a cica egyet jelent a megtestesült bájjal. És a szerencsével.

Az aosimai macskák egyébként nem túl válogatósak. A turisták rizsgombóccal, energiaszeletekkel és krumplival kényeztetik őket, és ők nem tiltakoznak. Természetes ellenségük nincs a szigeten, így aztán teljes nyugalomban kószálnak mindenfelé, és folyamatosan szaporodnak.

Ez utóbbinak ugyan a helybeliek igyekeznek gátat szabni, tíz kandúrt már ivartalanítottak.

Egyébként sincs minden aosimai oda a négylábúakért. Egy idős asszony bottal kergeti ki a kertjéből a hívatlan vendégeket.

Ami azt illeti, a szigetlakók a turistákkal sem túl barátságosak. Nem bánják ugyan, hogy jönnek, de azért szeretnének továbbra is nyugalomban élni.