Farkasemberek és üldözőik

Annyira erős volt az alakváltoztatás képességébe vetett hit, hogy a 15. és 16. században a farkasemberek Európa-szerte ugyanazon elbírálás alá estek, mint a boszorkányok és a varázslók.

Különösen Franciaországban és Németországban a legnagyobb kegyetlenséggel végeztek ki bárkit, akiről feltételezték, hogy farkasember.

Ahogy Elton B. McNeil magyarázza The Psychoses(Elmebajok) című művében az önsanyargatás, a táncmánia, a tömeghisztéria, a hipochondriás érzékcsalódások, a hallucinációk és a farkasemberek koráról szólva ezt írja:

“Az a hiedelem irányította a reakciókat, hogy akit az istenek elpusztítanak, azt előbb megőrjítik. Az őrület, mint Isten akaratának egyik kifejezése ragályos lett. Gyógymódja pedig az a vallásos rituálé, amelyben a háborodott vallási üldöztetés célpontja lesz, s általa bizonyítják be az áldottak, ártatlanok és megtisztultak értékességét.

Áldottak voltak azok is, akik olyan embereket lepleztek le, akik eladták lelküket az ördögnek. A klasszikus boszorkányvadászat a lelki üdv keresésének egyik mellékterméke volt.”

A farkasember-vadászat egy hasonló vallási érzés megtestesítője volt, és a boszorkány-, illetve farkasember-próbák nagyon is hasonlóak voltak.

A legtöbb farkasember a boszorkányüldöző Franciaországban jelent meg. Az 1520 és 1630 között eltelt alig több mint száz esztendő alatt Franciaországban harmincezer eset fordult elő. Ezt a tényt a farkasember-próbák során dokumentálták.

Farkasember

1573-ban a Dijon melletti Dole-ben egy Gilles Garnier nevű farkasembert azzal vádoltak, hogy tönkretette a földeket és gyerekeket falt fel. Miután beismerte bűneit, máglyán égették el.

Néhány évvel később, 1598-ban Caude mellett egy vad, elhagyatott helyen néhány francia paraszt belebotlott egy 15 éves fiú maradványaiba. Amikor megjelentek az emberek, két, a tetemből falatozó farkas szaladt be a közeli bozótosba.

Üldözőbe vették a farkasokat, és szinte azonnal rábukkantak egy félmeztelen emberre, aki a bokrok között kuporgott. A férfinak hosszú haja, ápolatlan szakálla és hosszú, piszkos, karomszerű körmei voltak.

A férfi, Jacques Rollet, féleszű volt, és nagy étvággyal volt megátkozva. Lehetetlen megállapítani, hogy valóban voltak-e ott farkasok, vagy csak az emberek képzelete révén kerültek oda.

Ám annyi bizonyos, hogy Rollet inkább farkasnak tartotta magát, mintsem embernek, és ebben a zavarodott elmeállapotban többbűntettet is elkövetett. Halálra ítélték, de a párizsi bíróság megváltoztatta az ítéletet és jóakaratúan bezáratta egy őrültekházába.

Manapság a farkasember visszavonult a fantázia birodalmába, méghozzá úgy, hogy alig veszített félelmetességéből. Valódi farkasemberekről szóló történetek azonban időről időre felbukkannak.

error:
3.2K Shares
Share via
Copy link
Powered by Social Snap