Nagyon sok öngyógyító technika létezik, de ez az ősi japán terápia olyan egyszerű, hogy könnyedén elvégezheted még akkor is, ha éppen társaságban vagy. Nyugodj meg, senki nem fogja tudni, hogy éppen a szorongásodat próbálod elűzni.

Sok olyan gyógyító rendszerről lehet hallani, amely arról szól, hogy a test energiáját felhasználva lehet kezelni a betegségeket, vagy érzelmi problémákat.

A hindu, ázsiai, görög, tibeti és mediterrán gyógyító bölcsesség hisz az élet energiáiban, amelyekkel egyensúlyba hozzuk és összehangoljuk lényünket. Ez az ősi japán technika az akupunktúra módszerére épül, azonban könnyebb, rövidebb és már 2-5 perc elteltével hatékony lehet.

Így alkalmazd saját magadon

A gyerekek gyakran úgy nyugtatják magukat, hogy szopják a hüvelykujjukat, a felnőttek pedig néha dörzsölik vagy ökölbe szorítják kezeiket, amikor idegesek. Mindkét öngyógyító cselekedet használ kéz- és ujjnyomást, amely stimulálja az energia köröket.

A Shin Jyutsu egy ősi japán energiagyógyító technika, amelyet bármikor használhatsz, mikor mindkét kezed szabad. Gyerekeknek is megtaníthatod, hogy tudják kezelni a saját érzelmi állapotukat.

Jó, ha tudod, hogy mindegyik ujj egy érzelmet képvisel, és ennek ismeretében ezt az érzelmet kezelni is tudod.

1. Hüvelykujj – Az aggodalom kezelésének pontja
2. Mutatóujj – A félelem kezelésének pontja
3. Középsőujj – A düh kezelésének pontja
4. Gyűrűsujj – A harag és a szomorúság kezelésének pontja
5. Kisujj – Az önbecsülés és a magabiztosság kezelésének pontja

Az egyik kezeddel markold meg azt az ujjadat, amelyet kezelni szeretnél, az adott problémától függően. Ha például tombol benned a harag, akkor a középső ujjadat markold meg, ha pedig alacsony az önbecsülésed, akkor a kisujjadat. Maradj ebben a helyzetben, és kb. 2-5 perc múlva egy kis lüktetést fogsz érezni. Tartsd ott az ujjadat egészen addig, amíg ez a lüktetés le nem lassul. Ha kipróbálod, hamar rájössz, hogy ez az ősi technika egy nagyszerű eszköz, arra, hogy enyhítsd a szorongást, a depressziót, vagy bármilyen kellemetlen érzelmet.

forrás: Ferenczi Dóra / noiportal.hu