Egyes közép-afrikai országokban, Gabonban, Kamerunban és Zairében még a 21. században is elevenen élnek bizonyos ösrégi törzsi kultuszok.
A kultuszok hitvilágában közös — állításuk szerint közvetlen tapasztalaton alapuló — meggyőződés, miszerint létezik egy olyan természetfeletti világ, ahol kapcsolatba lehet lépni a halottak lelkeivel. A kvantumfizika hipotetikus dimenzióihoz hasonlóan ez a másvilág teljesen átjárja a mi világunkat, mégsem lehet egyszerűen megpillantani vagy empirikus tesztekkel igazolni létezését.
Épp ezért rendkivül érdekes a törzsi sámánok állítása, miszerint ők képesek rá, hogy — a helyiek által eboka vagy iboga néven ismert mérgező cserje gyökerének elfogyasztása révén belépjenek a túlvilágba, és onnan élve visszatérjenek. Ennek a képességnek a megszerzésétől a bwiti néven ismert titkos bennszülött társaság eredet-mítosza számol be:
„Zame ye Mebege (az utolsó teremtő isten) adta nekünk az ebokát. Egy nap… meglátta… Bitamut, a törpét az atangafán, amint a magasban gyűjtötte a fa gyümölcseit. Lerázta a fáról Bitamut, ő meghalt, Zame pedig magával vitte a lelkét. Zame levágta a törpe kezéről és lábáról a kisujjakat, ezeket elültette az erdő különböző részén. Ezekből nőttek ki az ebokabokrok.”
A törpe felesége, Atanga, mikor meghallotta, hogy a férje meghalt, elindult, hogy megkeresse Bitamu holttestét. Végül számtalan kaland után az erdő közepén egy barlanghoz érkezett, amelyben halomban álltak az emberi csontok:
„Ahogy belépett a barlangba, váratlanul egy hangot hallott – mintha a férje hangja lett volna. A hang azt kérdezte tőle, hogy, honnan jött, és kivel akar beszélni. A hang ezután azt mondta, nézzen a barlang bejáratánál balra. Ott termett az ebokacserje. A hang azt mondta, egyen a gyökeréból… ő evett. S nagyon fáradtnak érezte magát…
Ekkor azt hallotta, hogy lépjen be a barlangba. A csontok eltűntek, helyükön a férje és halott rokonai álltak. Beszéltek hozzá, és (új) nevet adtak neki: Disoumba. Azt mondták megtalálta azt a növényt, amely lehetővé teszi, hogy az ember meglássa a holtakat. Ő volt az elsó ember, aki bwiti hitére tért, az emberek pedig így kapták meg a hatalmat, hogy megismerjék a holtakat, és tanácsot kapjanak tőlük.”
Napjainkban Gabon, Kamerun és Zaire országaiban több millió ember él, akik könnyedén ellenállnak a keresztény és iszlám misszionáriusok – komoly pénzügyi támogatással rendelkező — téritési próbálkozásainak, és inkább kitartanak a bwiti kultuszánál, amelybe hatalmas mennyiségű ebokagyökérkéreg-reszelék elfogyasztása, majd a természetfeletti birodalmába tett utazás révén nyertek beavatást.
Az eboka vagy iboga, tudományos nevén a Tabernanthe iboga az Apocynacae család tagja. Gyökérkérge – ahogy a törpe mítosza is állítja – rendkívül különleges, mivel tucatnyi különleges, az indole alkaloidok családjába tartozó anyagot tartalmaz.
Ezen anyagok egyike, az ibogain, ez a rendkivül erős hallucinogén szer, felel a meggyőző és sorsfordító látomásokért, amelyeket a bwiti beavatottak élnek át, nevezetesen a „természetfeletti lényekkel”, illetve a „halottak lelkével való találkozásokért”.
Sok beavatott számol be elhunyt apjukkal vagy nagyapjukkal lezajlott találkozásról, akik a szellemi világba kalauzolták el őket. A látomásos állapot eléréséhez azonban toxikus mennyiséget kell elfogyasztani a gyökérkéregből, ezért az elhunyt őseiket kereső beavatottaknak állandóan számolniuk kell a halálos túladagolás veszélyével.
Az ibogagyökér-kéreg és az ibogain-hidroklorid (a pszichoaktiv alkaloida tiszta kivonata) egyaránt illegális kábitószernek minősül az Egyesült Államokban; mindkettő az I. Intézkedési Csomagba tartozik, ahová olyan komoly hallucinogén szereket sorolnak, mint az LSD, illetve olyan addiktív narkotikumokat és stimulánsokat, mint a heroin, a crack és a kokain. Ezzel szemben Nagy-Britanniában és más európai országokban, ahol egyre nagyobb tudományos elismertségre tesznek szert azok a meglepő terápiás hatások, amelyek az ibogainnak tulajdoníthatók, a szer nincs betiltva, vagyis legálisan megvásárolható, és bármilyen nem nyilvános helyen szabadon fogyasztható.
