George Adamski neve valószínűleg mindenkinek ismerős lehet, aki egy kicsit is beleásta magát a terjedelmes UFO-irodalomba.
A férfi az ’40-es- és ’50-es években került a figyelem középpontjába, azon állításával, miszerint kapcsolatba lépett az úgynevezett „északi típusú” földönkívüliekkel.
Adamski munkáját többen segítették az évek folyamán, köztük az amerikai Carol Honey (1928-2007), akinek neve mára méltatlanul feledésbe merült.
A civilben hipnotizőrként dolgozó Honey maga is rendelkezett az Adamskiéhez hasonló tapasztalatokkal. Állítása szerint nemcsak kapcsolatba lépett, hanem szorosan együtt is működött az „űremberek” egy csoportjával.
Sajnos nagyon kevés anyag maradt fenn Honey munkásságáról, de még ezekből is kitűnik, hogy a korai kapcsolattartók egyik rejtélyes és izgamas alakjáról van szó.
George Adamski ‘The Untold Story’ (Az elmondatlan történet) című könyvében Honey is említésre kerül, idegenekhez fűződő viszonyáról azonban csak interjúrészletek és a tőle származó idézetek árulkodnak.
1979. november 19-én Timothy Good és Lou Zinsstag interjút készítettek Honey-val, de a beszélgetés saját élményei helyett inkább az Adamskivel való együttműködésére fókuszált.
Good az interjú átiratát később elküldte Håkan Blomqvist svéd ufológusnak, akinek jelentős hiányérzete támadt a szöveg láttán, mivel abból vajmi keveset tudott meg Honey állítólagos tapasztalatairól.
Blomqvist – abban a reményben, hogy válaszokat kaphat kérdéseire – 1979-ben és 1986-ban is levelet intézett Honey-hoz, ám a kutató legnagyobb bánatára a férfi sosem reagált a megkeresésekre.
A Flying Saucer Review 1959. március-áprilisi számában Honey megemlítette, hogy földönkívüliek iránti érdeklődését legelső UFO-észlelésének köszönheti, melynek során egy „hatalmas objektumot látott repülni egy utasszállító gép mögött”.
Nem sokkal ezután Kaliforniába költözött, ahol az UFO-észlelések szemtanúit, illetve az idegenekkel kapcsolatba lépő személyeket kezdte tanulmányozni.
Bár számos érdekes emberrel találkozott, mégis fájlalta, hogy a legtöbb kontakt az úgynevezett „csatornázók” közül került ki. Ezek az egyének azt állították magukról, hogy egy fejlettebb inteligencia misztikus szócsöveként működnek, Honey pedig nem rejtette véka alá ezzel szembeni szkepticizmusát.
Minden megváltozott azonban, amikor Honey először találkozott későbbi mentorával, George Adamskivel.
„1957 novemberében meglátogattam George Adamskit az otthonában. Arra számítottam, hogy ugyanazokat a történeteket fogom hallani, mint a többiektől, ehelyett jókora meglepetésben volt részem. Végre egy igazi „földhözragadt” beszámolót kaptam, ami nem holmi szeászokról és transzba esett figurákról szólt”. – örvendezett Honey.
Az „űremberekkel” történő első találkozására az Adamskivel közös előadói körútja során, egy oregoni kávézóban került sor.
„Már vagy négy éve Adamski úrral dolgoztam, amikor az első kapcsolatfelvételem megtörtént. Teljesen váratlanul ért a dolog, és csak jóval később beszéltem erről Adamski úrnak”. – idézi Honeyt a Cosmic Science Newsletter, 1962-es júniusi száma.
Egy másik tudósításban többet is elárul az őt megkereső idegenekről.
„Lehetséges, hogy korábban több látogató is megfordult ezen a bolygón, velem viszont hat földönkívüli személy lépett kapcsolatba, akik mindannyian más-más céllal érkeztek a földre. Az Egyesült Államok néhány elnöke szorosan együttműködött velük, különösen Kennedy tudott sok mindent ezekről a dolgokról…
Az emberek és idegenek részvételével zajló közös kutatásokat a Hughes Aircraft Company-nál végezték, az ehhez szükséges pénzügyi hátteret pedig pedig a cég tulajdonosa, Howard Hughes filmproducer és mérnök biztosította. Az évek során néhány hírszerző tiszt is megkeresett. Arra voltak kíváncsiak, hogy mit is tudok pontosan a hozzánk érkező látogatókról.”
(Mrs O`Leary´s Cow, 302. sz. kiadvány, 2003. november, 4-5. o.)
„Jómagam emberszerű lényekkel találkoztam, akik gyakran jöttek bolygónkra, legtöbbször azért, hogy elvégezzék a rájuk bízott feladatokat. Engem azért választottak ki évekkel ezelőtt, hogy koordináljam földi tevékenységeiket, illetve megcáfoljam a velük kapcsolatos hamis nézeteket.” – olvashatók Honey mondatai a Skeptical Analysis, 293. számában. (2003. augusztus)
Honey, Lucius Farish ufológus kérdésére válaszolva további érdekes részleteket is megosztott a más világból érkező lényekkel kapcsolatban:
„Néhány idegen a korábbi balesetének nyomait viselte magán. Egyikükön például egy nagyon csúnya sebhelyet láttam személyes találkozónk során.” – mondta Honey az S.P. Newsletter, 1963. júniusi kiadásában.
Külön utakon
Honey és Adamski barátsága 1963-ban ért véget, amikor Adamski viselkedése és állításai kezdtek irracionális mértéket ölteni, így Honey végül a távozás mellett döntött.
1968. február 10-én az Adamski-könyvek kiadásáért felelős svéd Parthenon kiadó alapítója, Edith Nicolaisen levélben fordult Honey-hoz, hogy az Adamskivel történt viharos szakításuk körülményeiről érdeklődjön.
„George Adamski halála előtt letért a helyes útról és sok olyan kijelentést tett, amivel hiteltelenné tette korábbi állításait. – írta válaszlevelében, Honey – Én csak az Adamski első három könyvében található információkat tudom megerősíteni.”
Carol Honey azon kevés kontaktok közé tartozott, akik társaiknál jóval racionálisabb módon közelítették meg a földönkívüliek témakörét.
Ennek köszönhetően egészséges szkepticizmussal figyelte a különféle misztikusok, így a korábban már említett „csatornázók” tevékenységét is.
Számos cikke tudományos irányultságú volt, amikor azonban vallási- és filozófiai kérdésekben próbált megnyilvánulni, hamar kiütköztek ebbéli hiányosságai.
Egy hírlevelében maga Honey tesz egy vicces utalást erre nézve:
„Adamski ‘Kozmikus filozófia” című könyvét leszámítva sosem olvastam ilyen jellegű műveket, így nem tudhatom, hogy más szerzők milyen értelemben használnak bizonyos kifejezéseket. Mivel az ‘űrnépek’ már túlléptek a földihez hasonló olcsó filozofáláson, haszontalannak éreztem ezeknek a könyveknek a tanulmányozását.”
Sokan furcsának találják, hogy – Adamskivel ellentétben – Honey sosem merült bele a meghatározó ezoterikus írók, mint például Blavatsky, Leadbeater, Sinnet vagy Bailey munkásságába.
Håkan Blomqvist svéd ufológus szerint, ha Honey Adamski korábbi társszerzőjéhez, Desmond Leslie-hez hasonlóan alaposabban beleásta volna magát a szakirodalomba – például Alice Bailey „Telepathy by Alice Bailey” című könyvébe – talán merev gondolkodása és nézőpontja is megváltozott volna.
Felhasznált irodalom: Håkan Blomqvist, Esotericism and UFO Research című könyve
