Az eltérítések rejtélye a mai napig lázban tartja a földönkívüli élet kérdéseivel foglalkozó kutatókat és lelkes amatőröket egyaránt. Az alábbiakban két emlékezetesebb magyarországi esettel ismerkedhetünk meg.
1975 áprilisában vagy májusában (pontos idő nem ismert) a hajmáskéri katonai bázis őrparancsnokát riasztották, hogy két őrkatona eltűnt. Ebben a létesítményben egy orosz katonai műholdakkal való kommunikációra alkalmas készüléket üzemeltettek, ezért nagyon szigorúan őrizték azt.
Ennek megfelelően azonnal keresni kezdték őket. Egyiküket meg is találták egy bokorhoz húzódva, de nagyon reszketett, félt, és azt kiáltozta, hogy társát elvitték a fekete barátok! Egy forrás szerint titokzatos fényt is látott.
Olyannyira megviselte az eset, hogy már elsőre látták rajta, teljesen beleőrült a megtapasztaltakba. Gyorsan elszállították a veszprémi katonai kórházba, ahol a katonai ügyészség emberei és magas rangú katonák is kihallgatták. Azt állította, hogy 100-102 cm magas fekete csuhás alakokat látott, akik katona társát közrefogták, majd elkísérték. Ezek az alakok alacsony, szürke színű idegenek lehettek, az ún. kis szürkék, akiket már mások is láttak csuhában.
A bakát édesanyja és barátai csak fél év elteltével látogathatták meg, amikor még mindig csak a fekete barátokat emlegette. Az eset valódiságát sajnos máig sem sikerült igazolniuk a kutatóknak, annak valószínűleg szigorúan titkos volta miatt.
A Hajdúböszörményhez tartozó Bodaszőlőn történt egy elrablás, ami egy hajdúböszörményi férfival és kisebbik lányával esett meg. Trabantjukkal éppen Hajdúböszörményből tartottak Bodaszőlőre, ahol a nagyobbik lánya nyári táborozott, és szerepet vállalt a helyi iskolai ünnepség műsorában.
Még a főpróbát is meg akarták nézni előtte, de valami közbejött. Miután lefordultak a 35-ös főútról, egyenesen tovább haladva lekanyarodtak balra egy földútra a település előtt lévő laktanyánál, ahol pár száz méter után ismét balra kanyarodtak a tábor irányába.
Az úton haladva észrevették, hogy egy 30 cm átmérőjű, nem régen kidőlt nyárfa vágja el előttük az utat. Az apa kiszállt, hogy eltávolítsa azt a földútról, de nem sikerült neki, így visszaült az autóba és tolatásba kezdett, hogy feltehetően másik útvonalat válasszon.
Közben feltűnt neki, hogy az eső ellenére az öltönye száraz maradt, miután visszaült a járműbe. Tolatás közben látta kislányát a hátsó ülésen, és az utat is a hátsó ablakon keresztül, majd minden elhomályosodott, így ettől kezdve már semmire sem emlékezett.
Amikor a képszakadás után magához tért, egy út nélküli akácerdőben haladtak a fák között, egy-két kilométer után pedig a Téglás nevű település keleti szélén lyukadtak ki. Az óra öt-tíz perc eltérést mutatott, és nem tudták mi történt ez idő alatt. Érdekes módon alig tíz perc alatt jutottak el úgy Téglásra, hogy a két település között nincs egyetlen kiépített út sem, és a legrövidebb útvonalon is legalább 20-25 percet kellene vezetni. A férfi és lánya ezután Hajdúböszörményen keresztül újra elmentek Bodaszőlőre, majd a kidőlt fához érkezve kiszálltak és elgyalogoltak a táborhelyre. A próbát sajnos lekésték, de a legrosszabb az, hogy a kislány hosszú ideig csak a csúnya bácsikról (idegen lényekről) beszélt.
