Mire valók az Egyiptomi Óbirodalom korában épült piramisok? Vajon milyen lehetséges célt szolgálhattak?
Miért vannak alacsony alagútjaik, hosszú, keskeny, sehová nem vezető járataik és olyan folyosóik, galériáik és kamráik, amelyek konganak az ürességtől?
Miért igazították őket a csillagok állásához? Miért negyven kilométer hosszan szórták szét őket a sivatagban?
És ami még izgalmasabb, vajon miért van az, hogy némelyikben nem találunk szövegeket, míg mások fala tele van a Nap és a csillagok ciklusairól szóló írásokkal?
A piramisok mint sírok?
Egészen a közelmúltig az egyiptológusok egyöntetűen vallott nézetei szerint a piramisok sírok voltak, vagyis hatalmas síremlékek, melyek azt a célt szolgálták, hogy halott királyok testének adjanak otthont.
Ami pedig a bonyolult belső alagút-, kamra- , akna- és folyosórendszereiket illeti, arra tervezték őket, hogy félrevezessék a sírrablókat; a csillagászati tájolásról pedig azt gondolták, hogy nincs jelentősége, vagy egyszerűen szerencsés véletlen.
Elképesztő módon ezeket a nézeteket senki nem vonta kétségbe csaknem kétszáz éven át, az olyan őrjítő részletek ellenére sem, hogy
egyetlen király holttestét sem (egy csontvázat vagy egy koponyát, de egy csontszilánkot sem) találtak soha a piramis belsejében, vagy ha már itt tartunk, a környékén sem.
És ami még őrjítőbb, soha senki nem adott magyarázatot arra, hogy ha ezek az építmények valóban sírok voltak, akkor a piramisokat miért nem egyetlen, jól körülhatárolható temetőben építették fel, ahelyett, hogy szétszórták őket kisebb csoportokban a Nílus folyótól nyugatra fekvő sivatagi pusztaságban, mintha különös vulkanikus szigetek lennének a homok tengerében.
Számtalan árulkodó nyom a piramisokban
Furcsa módon azonban bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy a piramisok sokkal magasabb célt szolgáltak annál, mint hogy puszta síremlékek legyenek.
Ez a rengeteg nyom mindig is itt volt a szemünk előtt, csak értelmezni kellett volna őket, hisz lerítt róluk, hogy közük van a csillagokhoz. Például:
- Minden piramist jellegzetes csillagászati irányokba tájoltak be.
- A legnagyobb piramisokban szellőzőjáratok voltak, amelyeket olyan fontos csillagcsoportok felé tájoltak, mint az Orion, a Szíriusz és a cirkumpoláris csillagképek. (a gízai Kheopsz-piramis)
- A legnagyobb piramisokban szellőzőjáratok voltak, amelyeket olyan fontos csillagcsoportok felé tájoltak, mint az Orion, a Szíriusz és a cirkumpoláris csillagképek. (a gízai Kheopsz-piramis)
- A piramisok nevében „csillagok” szerepeltek (Dzsedefré egy szehedu csillag; Nebka egy csillag; Hórusz a csillag az ég fején és így tovább).
- A piramisok kamrájának mennyezetét ötágú csillagokkal díszítették (a Szakkarában található lépcsős piramis és az V. és VI. dinasztia piramisai).
- Egyes piramisok belső falaira írásokat véstek a csillagvallásról és a csillagvilágba kerülő királyok sorsáról – ezt a világot Duatnak hívják, és hozzá tartozik az Orion és más csillagképek is. (a szakkarai V. és VI. dinasztiából származó piramisok)
Épp ezért furcsa az – sőt, akár abnormálisnak is nevezhetnénk -, hogy ilyen sok „csillagkapcsolat” után alig akadt olyan egyiptológus, akiben végül felvetődött volna az, hogy a piramisoknak valamilyen csillagászati funkciója van.