“Chupa-Chupa”, avagy a Colares-i UFO-rejtély története

0Shares
0 0

A 70-es évek végén a brazíliai Amazonas peremén, egy kisvárosban döbbenetes jelenséget tapasztaltak. Több tucat helyi lakost vittek kórházba, akiket állítólag UFO-ból érkező fénysugarak égettek meg. Az emberek feszült, felfokozott állapotban voltak. Rettegtek és össze voltak zavarodva. Brazil katonai erőket küldtek, hogy kivizsgálják az esetet. Eddig soha nem látott UFO-nyomozás vette kezdetét. A légierő “Csészealj hadművelet”-nek nevezte. Ez volt a brazilok által ismert legnagyobb katonai, UFO-jelenséget vizsgáló nyomozás.

Brazília, Colares 1977. július

Meleg éjszaka volt a kis halászfaluban az Amazonas esőerdeje szélén. Egy helyi lakos, Carmen Vale épp alváshoz készülődött. A ma már 82 éves hölgy élénken emlékszik arra az éjszakára:

“Elszundítottam, bár még nem aludtam, de nem is voltam éber. Talán este 11 körül lehetett. Hirtelen megzavart valami a fejem fölött. Egy fénysugár volt, mely a karomra vetült, s én teljesen lemerevedtem, nem tudtam megmozdulni.”

Carmen Vale

Carmen azt állítja, hogy égető fájdalmat érzett a karján:

“Amikor a fény végre elengedett, megdörzsöltem a karomat. Nagy fájdalmaim voltak. Másnap reggel képtelen voltam felkelni, délelőtt 11-kor ébredtem, és nagyon gyengének éreztem magam.”

Gyengesége miatt, Carmen az esetet követően egy hónapig nem tudott dolgozni. Ebben az a legkülönösebb, hogy ezzel nem volt egyedül, ugyanis 1977 nyarán több tucat hasonló fénysugarat láttak a környéken, nemcsak a partszakaszon, de még a tenger felett is.

Egy helyi halász, Rodrigo Arana de Oliveria azt állítja, ő maga is tapasztalta mindezt. Ugyanebben az évben Colares partjainál horgászott 15 éves öccsével. Késő éjjel észrevettek egy kis tárgyat, magasan az égen.

Rodrigo Arana de Oliveria

“Abban a pillanatban éppen ránk világított. Egyenesen a hajóra. Mélyvörös, bordó színe volt. Minden vörösnek látszódott tőle. Az öcsém pánikba esett, be akart ugrani a vízbe. Csitítgattam, próbáltam megnyugtatni, közben a fény végig ránk világított. Nagyon erős volt. Az öcsém végül megnyugodott, minden olyan gyorsan történt. Később viszont egyre rosszabbul érezte magát és beteg lett.” – mesélte Oliveria.

Rodrigo öccse túlélte a találkozást, de ezzel a történetnek még nincs vége. Hasonló esetekről érkeztek jelentések Colares minden részéről. Az emberek arról beszéltek, hogy az UFO gyakran erős fényt bocsát ki, melyet harapásszerű érzés követ, ami elszívja az energiájukat, és rejtélyes sebeket hagy a bőrükön. Nemsokára ijesztő nevet kapott:

“Chupa-Chupa”, vagyis a “Szívó”.

“Többféle érzést keltett bennem, féltem és kétségbe voltam esve, mert ez a valami, széles körben megtámadta az embereket. Ez igazi tragédia volt Colares-ben.” – tette hozzá a férfi.

Egy fénykép melyen a különös sebek látszanak

Carlos Mendes újságíró akkoriban Pará állam fővárosában, Belemben dolgozott, Colarestől 65 km-re, délre. Abban az évben a rémült colaresiek segítséget kértek. Az ottaniak megkeresték az újságot, és elmondták Mendesnek, hogy mi történik náluk. Kértek, hogy menjen oda. Így is tett.

Carlos Mendes

Mendest megdöbbentette, hogy milyen káosz uralkodik a városban:

“Az emberek feszült, felfokozott állapotban voltak. Rettegtek és össze voltak zavarodva. Tábortüzeket gyújtottak, tűzrakétákat lőttek fel a tengerparton, és hatalmas zajt csaptak, hogy távol tartsák a “Chupa-Chupát”. De az észlelések nem szűntek meg. Elmondták, hogy hogyan érkezett a fény az égről, egyenesen rájuk, amitől szédülni kezdtek. Az egyik fénysugár a nyakukat égette, a másik a mellkasukat sebesítette meg.”

Tehát, mit láttak Colares lakói? Hogyan magyarázhatók a heves fizikai reakciók?

Néhány korabeli felvétel a rejtélyes objektumokról

Dr. Wellaide Carvalho saját maga is látta a sérüléseket. 1977-ben több, mint nyolcvan beteget látott el. Mindnek égési sérülése volt, émelygett és gyengélkedett az UFO-észlelést követően.

“Kiváncsivá tett, miért egyeznek ezek a történetek. Miért? Még akkor is, ha egymástól távol történtek.”

Egy visszatérő sérülés különösen érdekelte a doktornőt.

“Általában két apró lyuk volt, vagy párhuzamosan futó kisebb vágások a nyak valamelyik oldalán vagy a mellkason. A sebek körül égési sérülések is voltak, égett bőrfelületet láttam.”

Dr. Wellaide Carvalho

1977 októberében a brazil katonaság, a légierő egységeit küldte oda, hogy vigyázzanak a területre. Az ezt követő nyomozás olyan méreteket öltött, amelyre nem volt példa a dél-amerikai UFO-kutatás történetében. Bizarr fordulatként, még abban a hónapban, a betegeket ellátó orvos is azt állította, hogy látta a jelenséget.

Október 16-án Dr. Carvalho, egy kollégájával ment haza munkából, mikor az hirtelen elgyengült és elájult. A doktornő azt állította, hogy ő ekkor meglátott egy henger alakú fémtárgyat, nagyjából 12 méterrel a föld fölött.

“Olyan alacsonyan volt, hogy tisztán láttam a fémszínét. A mai napig nem tudom megmondani, milyen fém volt az, csak azt, hogy rendkívül fényes volt.”

Más észlelésekkel ellentétben, itt nem volt erőteljes fénysugár, Dr. Carvalho arról számolt be, hogy látta a széles, körkörös manővereket, majd a tárgy eltűnt a távolban. A doktornő számára ez azt bizonyította, hogy a páciensei igazat mondtak. De amikor mindezt elmondta a hatóságnak, a nyomozók nem tanusítottak együttérzést.

“Azt mondták, ne beszéljek erről többet, mert ha azt állítom, hogy az embereket megtámadta egy azonosítatlan repülő tárgy, akkor letartóztatnak, vagy elrabolnak.” – idézte fel a történteket.

A helyiek előtt nemsokára világossá vált, hogy a légierő nagyon is érdeklődik az észlelések iránt. Hónapokig dolgoztak Colaresben, az égboltot fürkészve. A kérdés csak az, mi tartotta ott őket olyan sokáig?

A. J. Gevaerd UFO-kutató tanulmányozta a Colares-i esetet, melyet a légierő “Csészealj-hadműveletnek” nevezett el.

“A brazil légierő nagy számban vezényelt oda egységeket, hogy hivatalos szolgálat keretein belül kivizsgálják az esetet. A mai napig ez a legnagyobb ismert katonai hadművelet, amelynek az volt a célja, hogy UFO-jelenséget vizsgáljon.”

A. J. Gevaerd UFO-kutató

1978 januárjában a “Csészealj-hadművelet” befejeződött. a légierő elhagyta a kisvárost, az eredményekről azonban nem számoltak be, és úgy tűnt, a helyiek jelentését örökre eltüntetik.

Gevaerd a 80-as évek közepe óta próbálta megtudni az igazat erről a nyomozásról:

“Hetvenezer aláírást gyűjtöttünk a kampányunkhoz és arra kértük a kormányt, hogy tisztázza az ügyet, és tegye nyilvánossá ezeket az iratokat, hiszen már régi akták.”

Majd 1997-ben jött az áttörés. Uyrangê Hollanda, a “Csészealj-hadművelet” parancsnoka vállalta az interjút A. J.-vel. Megerősítette, amit a helyiek végig sejtettek, a légierő katonái is látták ezeket a fényeket.

“Egy hónap telt el, mikor a fények megjelentek a tábor fölött. Épp fölöttünk volta, mintha tudták volna, hogy mit csinálunk.”- emlékezett vissza Hollanda.

A parancsnok részletesen beszámolt arról, hogy mi történt korábban a “Csészealj-hadművelet” során, a négy hónap nyomozás alatt, illetve azt követően. Ezalatt a négy hónap alatt a vizsgálatot végző katonáknak lehetőségük volt több, mint 16 órányi filmanyagot készíteni ezekről a tárgyakról. A tárgyak a vízről, a levegőből, vagy bármilyen más pontról jelentek meg, és nagyon közel jöttek. A katonák több, mint ötszáz képet készítettek, de természetesen mindet titkosították. A parancsnok az interjú után két hónappal elhunyt, de fordulópont állt be az információszerzésben.

Uyrangê Hollanda, a “Csészealj-hadművelet” parancsnoka é A.J. Gevaerd UFO-kutató

A brazil kormány nyilvánossá tette az aktákat. Háromszáz oldalnyi hivatalos irat a “Csészealj-hadműveletről”. Benne rajzok, tanúvallomások, és a legárulkodóbb részletes katonai megfigyelések.

“Vizsgálták a jelenség viselkedését, mozgását, és azt, hogy milyen közel ment az emberekhez, és a katonákhoz. Rátámadt a civilekre, de a katonákra a hadművelet idején soha. Az emberek és a belémi parancsnok számára mindez azt jelentette, hogy az a jelenség, amit akkor és ott láttak, az nem e világi volt!”

De az aktákból nem derült ki egyértelműen, hogy mi lehetett ez a jelenség.

Amikor 2005-ben újra elővették az aktákat gyanús lett, hogy számos felvétel eltűnt. Körülbelül 1300 oldal készült a “Csészealj-hadművelet’ eseményeit bemutató jelentéshez. Eddig 300 oldalt hoztak nyilvánosságra, de hová lett az az ezer oldal? Miért nem mutatják meg azt a harminc órányi filmet, miért nem mutatják meg a képeket?

A Colares-i UFO-rejtélyt csak akkor fejthetjük meg, ha kiadják a felvételeket és a többi aktát. Addig az A. J. Gevaerd-hoz hasonló UFO-kutatók tovább keresik az igazságot.

“A lakosságnak, a társadalomnak joga van tudni, hogy mi történt, ahogy nekünk UFO-kutatóknak is, hiszen mi is a társadalom tagjai vagyunk és nagyon érdekel minket, hogy mi az, amit még titkol előttünk a kormány.” – mondja Gevaerd, majd hozzáteszi:

“Nekünk nem csak a jéghegy csúcsa kell, hanem a teljes jéghegy!”

0Shares
0 0
blank
error: