Baljóslatú madarak

A madarak a legtöbb kultúrában fontos szerepet játszanak. Valószínűleg több babona kapcsolódik hozzájuk, mint amennyi madártoll van a világon.

Képességük a repülésre valahogyan mágikusnak tűnik. Felemelkednek az égbe, talán lelkeket szállítva, majd visszatérnek, esetleg üzenettel az istenektől.

A baljóslatú madarak többnyire teljesen fehérek vagy feketék, bár a fekete-fehér szarkának és a ragyogóan színes párjának is megvannak a saját történeteik.

A páva rikoltozása

Az eredetileg Dél-Ázsiából származó páva csodálatos farktollakkal büszkélkedik, és a holtakat is felébresztő rikoltással. A hindu mitológiában szent madár, Indrához kapcsolódik, a mennydörgés istenéhez, és azt mondják, hogy eső előtt táncot lejt.

A kínai mitológiában a méltóságot és a szépséget jelképezi. A keresztény művészetben a feltámadást képviseli, mivel kihullanak, majd újranőnek a farktollai. Ázsiában a páva szent madár, Európában azonban a sötét oldalt képviseli. a rikoltása pedig egy küszöbön álló katasztrófára figyelmeztet.

A bagoly huhogása

A bagoly az éjszaka madara, főleg a halálhoz, a gyászhoz és a gonoszhoz társítják. Sok országban boszorkányokkal és a varázslókkal áll kapcsolatban, akik bűbájukban hasznosítják őket, vagy egyenesen a bagoly képét öltik magukra.

Bár inkább gonosznak tartják, a gonosz elleni védelmül is alkalmazták. Mindezek ellenére a tündérmesékben sokszor jótékony és bölcs madárnak számít, és nagy szeretetnek örvendett a görög mitológiában is – a bölcsesség istennője, Pallasz Athéné madara volt, és Athén jelképe.

A holló jelentősége

Az éjfekete hollót könyörtelen csőrével és csillogó szemével igen sok helyen tartják a halál hírnökének. Még rémisztőbb volt Turnfalken, a természetfeletti holló, ez az évszázadokon át a legnagyobb hatalmú dinasztiát, a Habsburg-családot kísértette. Halált és katasztrófát jelzett (vagy okozott). A történet szerint a 11. században hollók mentettek meg egy Habsburg őst egy keselyűcsapattól, amely meggyilkolta volna.

Hálából épített egy őrtornyot az erdőben, és Habichtsburgnak (Héjavár) nevezte el, etette a hollókat és otthont adott nekik. Egy évszázaddal később az örökösök hatalmas kastéllyá építették át a várat – így született Habsburg vára -, és elűzték a hollókat. Azok pedig bosszút álltak.

A baljóslatú hollók megjelentek minden harctéri Habsburg-vereség alkalmával; közvetlenül azt megelőzően, hogy Marie Antoinette-et (egy Habsburgot) a guillotine elé vezették; és azelőtt, hogy Ferdinánd főherceget és feleségét Szarajevóban meggyilkolták.

Felhasznált irodalom: Judy Allen: Megmagyarázhatatlan jelenségek enciklopédiája / astronet.hu