Az egypetéjű ikerpárt ötéves kora óta látogatják a földönkívüliek

Audrey és Debbie Hewins egypetéjű ikrek Oxfordból, Maine államból. Állításuk szerint kiskoruktól kezdve földönkívüliek látogatják és rabolják el őket, illetve kísérleteznek is rajtuk.

A Hewins-nővérek különös találkozásairól több cikk is született az évek során, de a legrészletesebb leírás talán Kathleen Marsden The Alien Abduction Files című könyvében található , aki egy egész fejezetet szentelt a nővérek történetének.

Furcsa, „kopasz emberek” jelennek meg az éjszaka közepén

Marsden elmeséli, hogy az ikreknek már 5 éves koruk óta vannak megdöbbentő élményeik az idegenekkel, melyekről naplót is vezettek. Az oldalak tele voltak a „kopasz emberekről” készült rajzokkal, majd később, mikor már írni is megtanultak, sokkal részletesebben tudták dokumentálni a velük történt eseményeket.

A Hewins-nővérek naplóbejegyzései szerint a kopasz lények megjelenését többnyire ragyogó kék fény és köd, illetve egy méhraj zümmögésére hasonlító hanghatás kísérte. Az esetek nagy részében a két lányt együtt rabolták el, de előfordult pár eset, amikor Audrey-t külön is elvitték.

Elveszett idő

11-12 éves korukban olyan találkozások következtek, melyeket már alaposabban tudtak dokumentálni. A lányok lejegyezték, hogy éjszakai látogatóik „mindenféle kísérletet” végeztek rajtuk az űrhajójuk fedélzetén. A reggeli ébredés után, emlékeik már sokkal maradandóbbak és hangsúlyosabbak voltak, mint a korábbi években.

Az elveszett idő jelensége a legtöbb eltérítés során megfigyelhető. Ilyenkor az alany(ok) van, hogy órákkal, esetleg napokkal sem tudnak elszámolni. Egyszerűen nem tudják, hol tartózkodtak ez idő alatt. Ez a jelenség természetesen a Hewins-nővérek esetében is megfigyelhető volt.

Figyelembe véve a találkozások bizarr jellegét, a két lány egész jól viselte a történteket, sőt, idővel úgy tekintettek a dologra, mint ami az életük része. Az évek előrehaladtával azonban más lényekkel is elkezdtek kapcsolatba lépni, főként a hüllőszerű idegenekkel.

Találkozás a hüllőkkel

A más világokból származó lények látogatásai tovább folytatódtak, még annak ellenére is, hogy Hewins-ék Ohio államból Massachusettsbe költöztek. Ezek azonban már egyáltalán nem hasonlítottak a nagyszemű, szürke, „kopasz emberekre”. Gyíkszerű humanoidok voltak – ismertebb nevükön reptiliánok – , akiknek szintén bevett szokásuk volt megjelenni a lányok hálószobájában az éjszaka közepén.

Körülbelül 180 cm magasak lehettek, különös, torz „démonhanggal”, olyannal, amit legfeljebb sci-fi filmekben hallani – áll a lányok feljegyzéseiben.

Legalább egy olyan esetről tudni, ahol mindkét lány azt állította, a reptiliánok egy földalatti bázisra szállították őket, majd egy hatalmas gyíkszerű lény „megerőszakolta” őket. Nos, utóbbi állítás lehet, hogy hangos kacagásra készteti az olvasót, de ettől még világszerte számoltak be hasonló esetekről az érintettek.

Audrey azt is megemlítette Kathleen Marsden írónőnek, hogy ezek a lények semmiféle empátiát vagy más érzelmet nem mutattak.

„Ugyanúgy folytatták ellenünk az „ördögi támadásaikat”, mintha mi sem történt volna. A közelükben pedig úgy éreztük magunkat, mint akiknek „lecsapolják az energiáját” – emékszik vissza Audrey.

A lány ezen állítása valószínűleg párhuzamba állítható azoknak az eltérítetteknek a véleményével akik szerint a reptiliánok az emberi félelem energiáival „táplálkoznak”.

2007. január – Furcsa találkozások

Marsden több beszámolót is megosztott a közönséggel, ezek közül az egyik az volt, mely 2007. január 3-án este történt Audrey-val. Hewins-ék ekkor már felnőtt nők voltak, de tartottak attól, hogy a kíváncsi természetű idegen látogatóik visszatérnek.

Audrey elmésélte, hogy azon az estén ismét hatalmába kerítette az a jól ismert érzés, melyet szavakkal nem igazán tudott leírni, de tudta, hogy legelső látogatóikhoz, a „kopasz emberekhez” kapcsolódik. Ilyenkor úgy érezte magát, mint valami mágnes, ami bevonz „bizonyos dolgokat”.

Arra eszmélt, hogy egy műtőasztalon fekszik, és valami „kaparja a bal petefészkét”. Ezután a felismerés után, hirtelen minden elsötétült – Audrey szerint a lények valószínűleg beadtak neki valamit, amitől elkábult.

Marsden kiemeli, hogy ezek a találkozások általában közvetlenül telihold előtt vagy után zajlottak. A januári eset például pontosan egy nappal a telihold előtt történt! Audrey ezt az ovulációval (peteérés) köti össze, szerinte ez az időszak kedvez az idegenek reproduktív jelegű kísérleteinek.

Nem sokkal ezután, egy éjszaka, Audrey egy furcsa, bizsergő érzésre ébredt. Izmai mintha épp készültek volna begörcsölni, pillanatok múva pedig teljesen bénultnak érezte magát, olyannyira, hogy már csak a szemét tudta mozgatni. Minden erejével azon volt, hogy éber maradjon, és megfigyelhesse az érkező látogatóit.

Egy magas hüllőszerű alak jelent meg előtte, két kisebb lénnyel az oldalán, akikről Audrey úgy vélte, valamiféle szolgák vagy segédek lehetnek, mivel a magasabb lény utasításai hajtották végre.

Ahogy a lények közeledtek felé, a nő úgy érezte egyre inkább ura a testének, s ezt kihasználva megragadta az egyik lény nyakát, s megpróbált kiszabadulni. Mialatt Audrey keze a látogatóhoz ért, „hallani” vélte az idegenek gondolatait, melyek közül az egyik így szólt: „Vigyázni kell az anyára!”

Mikor sikerült kiszabadulnia, rögtön a hálószoba ajtaja felé kezdettt rohanni. Azt kinyitva azonban kellemetlen meglepetés fogadta, a folyosón szürke lények vártak rá. Ezután újból egy bizsergő érzés kerítette hatalmába, s elvesztette az eszméletét.

Lebegés egy különös folyadékban

A következő emléke az volt, hogy a szobája közepén lebeg, majd lassan „átcsúszik” az épület falain és a tetőn, s a magasból néz le a házra. Maga felett sárga és kék fényeket látott, az épület pedig elkezdett egyre távolodni.

Audrey ezután az űrhajó egyik helyiségében találta magát, azon belül is egy „burokban”, ami valamiféle zselészerű anyaggal volt feltöltve. A nő elmondása alapján, annak ellenére, hogy ez a zselé teljesen körülvette, normálisan tudott lélegezni. Megfigyelte, amint a körülötte lévő szürke idegenek ki-be járkáltak a helyiségbe, illetve más embereket is látott az orvosi asztalokon. Közben észrevették, hogy Audrey magánál van, így ismét elkábították.

További kísérletek

Egy nagy kerek szobában tért magához, ahol egy fémszerű asztalon feküdt teljesen meztelenül. Többféle földönkívüli faj képviselőit látta maga körül. A jól ismert szürkék és hüllők mellett csillogó, kék szemű, szőke hajú lényeket is látott. Miután összeszedte a bátorságát, megpróbált leugrani az asztalról, hogy az ajtót célba véve megszökhessen, azonban ezúttal sem jutott messzire.

Ismét elhomályosodott minden, majd arra eszmélt, hogy a padló felett lebeg, maga előtt pedig egy visszataszító, „féregtestű” idegent látott. Ezután egy asztalra fektették, majd a mennyezetről egy hatalmas gép ereszkedett alá, mely a gerincére csatlakozott. Audrey egy égő érzést tapasztalt, mely fel és le járt a hátán.

Megkérdezte a lényektől, hogy mi az eljárás célja, mire azt válaszolták, hogy „megváltoztatják a DNS-ét”, ami valamiféle „megvilágosodáshoz” vezet. Audrey-nak nem sok ideje maradt ezeken elmélkedni, ugyanis újabb ijesztő beavatkozás következett. Egy karomszerű eszköz eltávolította az egyik szemét, szemüregébe valami tűszerű eszközzel befecskendeztek valamit, majd visszahelyezték a szemgolyót. Audrey felidézte, hogy a félelmen kívül semmiféle fizikai fájdalmat nem érzett az eljárás során.

Alvó információk aktiválásra várva

Az orvosi beavatkozások után Audrey-t egy olyan helyiségbe szállították, mely elmondása szerint leginkább egy „osztályteremre” hasonlított. A teremben rajta kívül más embereket is látott az asztaloknál ülni. Nemsokára egy humanoid lény lépett a terembe, aki elmagyarázta nekik, hogy „minden, amit tudniuk kell, az ott szunnyad bennük”, és „ha eljön az ideje, ez a tudás aktiválódik.”

Audrey rákérdezett, hogy mi értelme ezeknek az információknak, ha semmire sem fognak emlékezni utána. A „tanár” megismételte az általa elmondottakat: „Ez a tudás szükség esetén fog aktiválódni.”

Az ufológiában több olyan esettel is találkozhatunk, ahol a kiválasztott személyeket valamiféle programozásnak vetik alá. Olyan fontos információkat ültetnek beléjük, melyek idővel életbevágó fontosságúak lehetnek, nemcsak a kiválasztott, de az egész emberiség számára is. A földönkívüliek ezen eljárásai talán egy olyan kozmikus terv részei, melyeket jelenleg elképzelni sem tudunk.

A Hewins-nővérek találkozásai a mai napig tartanak, azonban egy eddig szokatlan jelenségre is felfigyeltek, ezek pedig a házuk körül ólálkodó jelöletlen, fekete helikopterek. Ezeknek a titokzatos légi eszközöknek a jelenléte sokak szerint arra utalhat, hogy az idegeneknek tulajdonított emberrablásokban a kormány is vastagon benne van. (Egyes teóriák, pédául a Paraván-elmélet szerint a kormány emberei nemcsak benne vannak, hanem ők maguk a kitervelők és a megvalósítók.)

Hibridizációs program?

Az Audrey és Debbie által átélt találkozások határozottan az ufológia legérdekesebb esetei közé tartoznak, különösképp, mert ez esetben egy ikerpárról van szó, akiket már 5 éves koruktól rabolnak el az idegenek.

Az orvosi, reprodukciós célzatú kísérletek is erősen gondolkodóba ejtik az embert, hiszen már évtizedek óta hallani az ikrek beszámolóihoz hasonlító esetekről. Ezek jellemzői, hogy a kiválasztott személyeket már egészen kislánykoruktól kezdve figyelik és elviszik, s a találkozások, illetve a kísérletek egészen addig elhúzódhatnak míg az alanyok fogamzóképes állapotban vannak.

S, hogy mit jelenthet ez az egész, arról megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint egy komoly hibridizációs program zajlik jóideje, melynek célja a következő „evolúciós lépcsőfok” előkészítése, egy „kozmikus ember” megteremtése. Más vélemények viszont arról szólnak, hogy néhány idegen faj a kihalás szélén áll, ezért az emberekkel folytatott kísérleteik legfőbb motivácíója, saját fajuk megmentése.

forrás: Alien Abduction Files: The Most Startling Cases of Human Alien Contact Ever Reported

eltérítések észak-amerikai UFO-esetek szürkék

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

error: