Az Astor vérvonal alapítója, John Jacob Astor
Az Astor vagyon alapítója John Jacob Astor (1763-1848) volt. A zsidó származású J.J.Astor a németországi badeni hercegség, Walldorf nevű városában született.
Zsidó származásuk rejtett maradt, többféle pletyka keringett az Astorok örökségéről, melyet ők maguk terjesztettek. J.J Astor hentesként működött Waldorfban.
Fordította és szerkesztette: Spirith
1784-ben Amerikába érkezett, miután egy bizonyos időt Londonban is eltöltött. Annak ellenére, hogy a történet szerint egy fillér nélkül érkezett Amerikába, hamarosan csatlakozott egy szabadkőműves páholyhoz és 2-3 éven belül a new york-i , nyolcadik Holland Páholy főmesterévé nőtte ki magát. Ez a páholy igen jó kapcsolatot ápolt az illuminátus elittel. Például tagja volt Archibald Russel (1811-1871) is, akinek az apja a számos illuminátus akciót megszervező, Edingburgh Királyi Társaság elnöki székét is birtokolta.
1788-ban Astor tehát a páholy főmestere lett, mely igen különös, tekintve, hogy mikor Amerikába érkezett egy szót sem beszélt angolul és meglepően szegény is volt. Astor mindig is híres volt antiszociális viselkedéséről, híján volt bármilyen kedvességnek, szellemességnek, meglehetősen kegyetlen ember hírében állott. (Ez a leírás a DuPont család egyik tagjától származik, aki az Astor család c. életrajzi művel fejezte ki rokonszenvét). Egy, az elitnek szervezett vacsora alkalmával például, az evés befejeztével, minden probléma nélkül beletörölte zsíros kezét a mellette ülő személy ingébe.
Amennyiben ez az ember tényleg nincstelen volt, és hiányzott belőle bármiféle együttérzés, hogyan lehetséges az, hogy pár év alatt ilyen magasra törhetett a szabadkőművesek között?
A következő áttörés akkor jött el számára, mikor két prominens személy (Jefferson elnök és titkára, Gallatin), kikről köztudott, hogy illumináti tagok voltak, speciális kormányzati pirivlégiumokkal ruházták fel. Az amerikai kormány 1807-ben embargó alá helyezett minden, áruszállítást végző, amerikai hajót. Mégis, Astor külön engedéllyel rendelkezett, mely lehetővé tette számára tiltott áruk beszállítását is.
Ezekben az időkben hajói naponta több, mint 200 000 dollár profitot termeltek. Astor még az 1812-es háború alatt is kimagasló profitra tett szert, míg más amerikai hajózási vállalatok teljesen megbénultak. Szárazföldi üzleteket George Clintonnal együtt bonyolított le, aki ugyancsak illumináti tag volt. Ebben az időszakban a brit hírszerzés a 300-ak bizottságának ill. a top 13 családnak dolgozott, és a hírszerzés egyik embere, bizonyos John Coleman hozzáfért bizalmas aktákhoz, melyek Astort, mint a brit hírszerzés titkos ügynökét említették.
A 13 család mindig is különleges kapcsolatot ápolt az amerikai és a brit hírszerzéssel.
1817-et megelőzően J.J. Astor megjelent a szőrmekereskedelem piacán is és mindvégig a legjelentősebb súllyal rendelkezett 1834-es kiszállásáig. Az évek alatt hatalmas monopóliumot épített fel. Hogy mégis hogyan sikerült mindig mindenkit kiszorítania, az jó kérdés. Ne feledjük, hogy a fehérek évtizedeken át uralták a szőrmekereskedelmet, előtte pedig az indiánok ki tudja,milyen régóta, erre jön ez a senki, Astor, és néhány év alatt kisajátítja az egész iparágat!
Hogy ilyen privilégiumokat élvezhetett az csakis amiatt történhetett, hogy a család valamiféle okkult erővel rendelkezett, ha ez nem így lett volna, és a 300-ak érdekei ellenére építi fel birodalmát, igen hamar megszabadultak volna tőle. A szőrme üzlet egyik eredménye az Astoria is.
Az oregoni Astoria titkos, sátánista klánok találkozóhelye, a család tiszteletére, mely az elsők között érdeklődött a sátánizmus iránt (legalább is, amennyire vissza tudunk nyúlni az időben, „a Fordító”). J.J Astornak rendelkezésére állt néhány igen hasznos kapcsolat mindehhez. Felesége a sátánizmussal folyamatosan összeköttetésbe hozott Todd családból származott. J.J Astor számtalan politikussal is jó viszonyban állt. Néhány évig az ópium üzletbe is beszállt, azonban 1818-ban nyilvánosan kilépett. A korábban már említett, John Coleman A 300-ak bizottságának története c. könyvében meg is jegyzi, hogy Astor igen jelentős vagyont szerzett az ópium-kereskedelem révén.
De egy másik család, a 13-akból, a Russelek is kivették részüket az üzletből. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy Astor kormánykörökből kapott információk alapján járhatott mindig egy lépéssel a vetélytársak előtt. Hatalmas mennyiségű területeket vásárolt New Yorkban, melyeknek aztán áruk az égbe szökött. Az 1837-es gazdasági krízis idején számtalan jelzálog alatt álló ingatlanhoz jutott hozzá, vagyona csak hízott és hízott.
Ahogy egy életrajzi mű is megírta, ha egy lelkiismereti kérdés állt a profittal szemben, Astor gyakorlatias embernek bizonyult és nem habozott a bevétel mellett dönteni. Nem voltak aggályai, könyörtelen földesúrként híresedett el, aki viszont saját hiteleit nem igen fizette vissza.A Hamilton által életre hívott nemzeti bank, Bank of United Sates 5 igazgatója közé is bekerült. De nem csak bankárként birtokolt nagy szeletet a tortából, élete során igen aktív volt a szabadkőművesek között is és több, kulcsfontosságú pozíciót is birtokolt. Emellett pedig Amerika leggazdagabb embere lett, New York vagyonának 20 ad része az ő zsebében volt.
Ahogyan a Rothschildok, Du Pont és Rockefeller családok esetében is, az Astorok élén is mindig egy férfi állt a család élén, ahogyan egy király örökíti trónját utódjára.John Jacob Astor fia, William Backhouse Astor ugyanolyan korrupt és könyörtelen ember volt, akárcsak apja. Több ezer család bérelt ingatlanokat tőle New Yorkban, a bérlők folamatosan panaszkodtak a házak embertelen állapota miatt. Megelégelve ezt, zavargások törtek ki, de a rendőrség Astor mellé állt, sok gyermek, aki ezekben a lakásokban nőtt fel, nem élte meg a 20 éves kort sem.
William B. támogatta a korrupt new york-i vezetést, többek között a hírhedt polgármestert, Fernando Woodot. Viszont mikor Woodot korrupt tevékenysége miatt pellengérre állították, az Astorokkal való kapcsolatát senki sem firtatta.
Híres családtag volt IV. John Jacob Astor felesége is, Madeleine Talmage Force, aki a Titanic katasztrófájának egyik túlélője volt. „Közvetlenül esküvőjük után hosszú nászútra mentek. 1912-ben a Titanic testvérhajójára, az Olypicra váltottak jegyet és részt vettek egy hosszú egyiptomi úton. A nászútjuk ezen részéről visszafelé váltottak jegyet a Titanicra. Madeleine ekkor 5 hónapos terhes volt. Az útra férjén kívül elkísérte férje inasa, a cselédlánya, az ápolónője és John kutyája. Mind az első osztályon szálltak meg.
1912. április 14-én John szólt feleségének, hogy a hajó jéghegynek ütközött. Megnyugtatta, hogy a kár nem tűnik nagynak, de felsegítette rá a mentőmellényét. Amíg a fedélzeten várakoztak Madeleine odaadta egy harmadik osztályon utazó nőnek a prémsálát, hogy melegen tartsa vele a fiát. A család később elvonult a fedélzetről és zárt helyen vártak tovább. John talált még egy mentőmellényt és szétvágta egy bicskával, hogy megmutassa feleségének, miből készült.
Amikor az utasok megkezdték a beszállást a mentőcsónakokba, John besegítette, feleségét. Vele ment a cselédlánya és az ápolónője is. Madeleine megkérdezte, hogy férje vele tarthat e áldott állapotára való tekintettel. Charles Lightoller másodtiszt kénytelen volt elutasítani az asszony kérését, hiszen a elsősorban a nők és a gyerekek megmentése lett parancsba adva. Madeleine megmentéséről egy másik túlélő, Archibald Gracie így számolt be:
Az egyetlen eset amire bizonyosan emlékszem, az a pillanat, amikor Mrs. Astort besegítették a csónakba. Átemelték az ablakon, a férje pedig segített neki a másik oldalon. Amikor a csónakban volt a férje az ablak egyik oldalán volt én pedig a másik oldalon a másik ablaknál. Hallottam, ahogy Mr. Astor megkérdezi a másodtisztet, hogy nem engedné e meg, hogy feleségével tartson és vigyázzon rá. Azt mondta „Nem, uram. Egy férfi se szállhat be ebbe a csónakba, vagy akármelyik csónakba, amíg a hölgyek el nem hagyták a hajót.” Mr. Astor ez mondta erre ” Nos, akkor mondja meg nekem a csónak számát, hogy ezután megtalálhassuk egymást.” A következő válasz érkezett: „Négyes.”
John és az inasa süllyedés közben hunytak el. Kettejük közül csak Astor holttestét találták meg, április 22-én. Fiatal özvegyét és a többi túlélőt az RMS Carpathia mentette meg.”
Forrás: https://www.bibliotecapleyades.net/bloodlines és https://hu.wikipedia.org/wiki/Madeleine_Astor