2009 januárjában egy rendkívül érdekes tanulmányt tettek közé kutatók a Food Chemistry nevű tudományos folyóiratban. A vizsgálatban 34 zöldségkivonat rákellenes hatását hasonlították össze 8 különböző tumorsejtvonalon.

A kutatók alapvetően csak zöldségeket préseltek keresztül egy facsarón, majd az így kapott levet a különböző rákos sejtekre csepegtették, hogy megfigyeljék, mi történik ezután.

Sok zöldség jelentős rákellenes hatást mutatott, de a fokhagyma bizonyult mind közül a legerősebbnek.

A következő daganatsejtvonalakkal szemben a fokhagyma teljesen leállította a rák növekedését: emlő-, agy-, tüdő-, hasnyálmirigy-, prosztata- és gyomorrák, valamint gyermekkori agyrák. A póréhagyma szorosan mögötte, a második helyen végzett, a veserák tekintetében pedig az elsőn.

De nem csak a fokhagyma és a póréhagyma bizonyultak szupersztárnak: a hagymák nemzetségében és a keresztesvirágúak rendjében szinte minden zöldségénél azt tapasztalták, hogy teljesen leállították a növekedést a különböző vizsgált rákfajták esetében.

A hagymák nemzetségébe tartozó vizsgált zöldségek a következők voltak: fokhagyma, póréhagyma, sárgahagyma, zöldhagyma.

A keresztesvirágúak rendjébe tartozó vizsgált zöldségek pedig a következők voltak: brokkoli, kelbimbó, karfiol, kelkáposzta, vörös káposzta és göndör káposzta.

A spenót és a cékla szintén bekerült a legjobb 10 közé számos vizsgált rákbetegség esetében. Tiszteletre méltóan kell szólnunk továbbá a spárgáról, a zöldbabról, a retekről és a karórépáról.

Íme, egy részlet a tanulmányból:

„A keresztesvirágúak rendjébe tartozó zöldségekből, valamint a hagymák nemzetségéhez tartozó zöldségekből származó kivonatok az összes vizsgált rákos sejtvonal esetében burjánzásgátló hatást mutattak, ellenben a nyugati országokban leggyakrabban fogyasztott zöldségekből származó kivonatok kevésbé bizonyultak hatékonynak.

A zöldségek burjánzásgátló hatása a rákos eredetű sejtek esetében hatékony, és azt találtuk, hogy nagymértékben független az antioxidáns tulajdonságaiktól. Ezek az eredmények tehát azt mutatják, hogy a zöldségek nagyon eltérő gátló hatást fejtenek ki a rákos sejtekkel szemben, továbbá, hogy a keresztesvirágúak rendjébe és a hagymák nemzetségébe tartozó zöldségek beépítése az étrendünkbe a hatékony étrendalapú kemoprevenciós stratégiák elengedhetetlen feltétele.”

A tanulmányban szereplő leghatásosabb rákellenes zöldségek, beleértve a sötét levelű zöldségeket, a keresztesvirágúak rendjébe tartozókat és a fokhagymát, nyugati étrendünknek csak kevesebb mint egy százalékát teszik ki.

Van még valami, amit érdemes megjegyezni ebből a tanulmányból. A retekről kimutatták, hogy 95-100 százalékban fékezi meg a daganatok növekedését az emlő- és a gyomorrák esetében, ugyanakkor semmi hatása nem volt, sőt inkább még fokozta is a daganat növekedését a hasnyálmirigy-, az agy-, a tüdő- és a veserák esetében.

A Cornell kutatói 2002-ben hasonló vizsgálatot végeztek, amelyben 11 közönséges zöldség kivonatát csepegtették emberi májráksejtekre. A spenót mutatta a legmagasabb májrákmegállító képességet, ezt követte a káposzta, a pirospaprika, a vöröshagyma és a brokkoli.