Szakértők szerint technológiai szabotázsakciók és neves kutatók kiiktatása zajlik Kínában, miután rövid időn belül több, kulcsfontosságú katonai technológián dolgozó kínai tudós vesztette életét gyanús körülmények között. A jelenség nem egyedi: az Egyesült Államok is hasonlóan rejtélyes eseteket vizsgál.
Amikor Feng Yanghe (Feng Jang-ho), a kínai mesterséges intelligencia (MI) alapú védelmi szektor egyik legkiválóbb szakembere 2023. július 1-jén, egy tisztázatlan autóbalesetben életét vesztette Pekingben, a hivatalos gyászjelentések több kérdést vetettek fel, mint amennyit megválaszoltak.
A mindössze 38 éves professzor, a Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem oktatója, a „War Skull” (Háborús Koponya) nevű platform fejlesztőjeként vált nemzeti hőssé. Ez a rendszer lett volna a kínai hadsereg agya egy esetleges Tajvan elleni invázió során.
Sokakban gyanút keltett az állami Sciencenet.cn gyászjelentésének szóhasználata is, mely szerint Fenget „feláldozták” hivatali kötelessége teljesítése közben. S ha ez nem lenne elég, a tudóst a pekingi Babaoshan temetőben helyezték örök nyugalomra – egy olyan szent helyen, amelyet kizárólag a Kommunista Párt elitje, forradalmi mártírok és nemzeti hősök számára tartanak fenn.
Kísérteties egybeesések: Kilenc név a listán
Feng halála nem elszigetelt eset. Kínai és nemzetközi médiajelentések szerint az elmúlt években legalább kilenc olyan top-tudós hunyt el váratlanul, akik ultra-érzékeny területeken – hiperszonikus fegyverek, űrvédelem és katonai MI – végeztek úttörő munkát.
Az áldozatok kora 26 és 68 év között mozog, a halálokok között pedig autóbalesetek, meg nem nevezett „szerencsétlenségek” vagy rejtélyes betegségek szerepelnek.
Néhány kiemelt eset az elmúlt időszakból:
Zhang Xiaoxin (62): Űrkutatási szakértő, aki 2024 decemberében hunyt el autóbalesetben. Szakterülete a műholdas korai előrejelző rendszerek voltak.
Chen Shuming (57): A kínai csúcskategóriás fegyverchipek fejlesztéséért felelős csapat vezetője, szintén autóbaleset áldozata lett.
Fang Daining (68): Hiperszonikus szakértő, aki 2026 februárjában, egy dél-afrikai útja során hunyt el váratlanul.
Zhang Daibing (47): Kína egyik vezető drónszakértője, aki tavaly hunyt el Changshában; halálának okát nem közölték.
Liu Donghao (51): Adatbiztonsági úttörő, aki 2024-ben egy meg nem nevezett balesetben vesztette életét.
Elrettentés vagy véletlen?
Egy nyugati agytröszt kínai hadseregre szakosodott kutatója – aki biztonsági okokból névtelenséget kért – a Newsweeknek kifejtette: a halálesetek koncentrációja a stratégiai technológiák területén statisztikailag is gyanús.
„Nem feltétlenül egy egész csoport kiirtása a cél, de ha a legbriliánsabb elméket, akik úttörő munkát végeznek, kiiktatják, annak komoly elrettentő ereje van”
– fogalmazott.
Szerinte egy ellenfél célja az lehet, hogy egyszerűen lelassítsa Kína technológiai fejlődését.
A kínai közösségi médiában és a hongkongi sajtóban is felerősödtek a találgatások. Sok cikk kiemeli, hogy az áldozatok közül többen tanultak vagy kutattak korábban külföldön, főként az Egyesült Államokban, ami tovább táplálja a kémjátszmákról szóló teóriákat.
Globális frontvonal: Az USA sem kivétel
A jelenség nem korlátozódik Kínára. Washington jelenleg 11 hasonló esetet vizsgál, ahol amerikai tudósok tűntek el vagy haltak meg rejtélyes körülmények között. Donald Trump elnök nemrég „elég komoly dolognak” nevezte az eseteket, hozzátéve, reméli, hogy csupán véletlen egybeesésről van szó.
Eric Burlison képviselő pedig nyíltan felvetette, hogy a nukleáris technológia és az űrverseny közepette zajló események mögött „idegen műveletek” állhatnak. Az FBI jelenleg is nyomoz az ügyekben.
Bár bizonyíték nincs arra, hogy az USA, Kína vagy Oroszország egymás tudósait gyilkoltatná le, a precedensek ismertek: Irán nukleáris programjának több vezető kutatóját érte halálos támadás az elmúlt évtizedben, amiért Teherán Izraelt tette felelőssé.
Hivatalos válaszok: Hallgatás és diplomácia
A kínai nagykövetség Washingtonban közölte, hogy a kormányzati szerveknek nincs közük a rejtélyes halálesetekhez, sőt, hivatalosan még csak nem is tekintik ezeket összefüggő eseménysorozatnak.
Míg a pletykák és vádak „piszkos háborúról” (szabotázsról, merényletekről) szólnak, addig Kína álláspontja szerint ők egy „egészséges versenyen” keresztül kívánják elérnia a technológiai fejlődést, és a tisztességes, piaci és tudományos alapú versengésben hisznek.
