Részlet Dr. Courtney Brown: Kozmikus utazás (Cosmic Voyage – A Scientific Discovery of Extraterrestrials Visiting Earth) című könyvéből:
A katonai távolbalátás éveiben a „köztesek” tanulmányozása kisebbfajta csínynek számított. Valaki olvasta az Urantia könyvet (The Urantia Book), amely a transzcendens életformák ismertetésével foglalkozik, és elhatározta, hogy leteszteli.
Az Urantia könyv szerint a köztesek másvilági lények, akik a bolygónkon élnek és dolgoznak. Senki sem tudta, érdemes-e az információt komolyan venni, de mindenki meglepetésére 4. típusú körülmények között egymás után végrehajtott kísérletek ugyanarra az eredményre vezettek: ezek a transzcendens lények valóban léteznek.
Felfedezésük hírét a magas rangú katonai vezetés hitetlenkedve fogadta. Már arról sem volt könnyű meggyőzni a tábornokokat, admirálisokat, hogy a képzett távolbalátók képesek felfedezni a rakétakilövőkben elhelyezett rakétákat, ráadásul még olyan láthatatlan, mindamellett barátságos lények létezéséről is beszámoltak, akik segítik az emberek fejlődését.
Szeretném leszögezni, hogy nincs szándékomban dicsőíteni az Urantia könyvet; nem tudom, mi igaz belőle és mi nem. A saját vizsgálataim alapján állítom, hogy sok minden helytálló benne, de nem az összes adat. Téves, manipulált információt is tartalmaz valós ismeretekkel vegyítve, és csak alapos távolbalátó vizsgálatokkal lehet elválasztani a kettőt egymástól.
Mivel az Urantia könyv a földönkívüliek szemszögéből vizsgálja Ádám és Éva kérdését, megkértem az irányítómat, vegye fel a legendás emberpárt a célpontlistánkra. A könyv sok mindent megmagyaráz azzal kapcsolatban, hogy bolygónk evolúciós folyamatába miként avatkoznak be már hosszú ideje a földönkívüliek.
A téma kiválasztása hazárdjáték volt. Ezen azt értem, hogy csak korlátozott számban tarthattunk irányított üléseket, és nagyon sajnáltuk volna, ha egy kitalált történetre pazarolunk el egy foglalkozást. De mint kiderült, az Urantia könyv Ádám és Éva története alapjában véve megfelel a valóságnak. Két ülést ismertetek, mindkettő témája a híres emberpár. Az egyik 4. típusú körülmények között zajlott le, míg a másikat 1. típusúként tartottam meg. A másodikra tulajdonképpen azért került sor, hogy választ kapjak néhány, az első ülés kapcsán felmerült kérdésre.
Bizonyára van olyan olvasó, aki csodálkozva tapasztalja, hogy Ádám és Éva, a két bibliai alak egy földönkívüli civilizációkkal foglalkozó műben bukkan fel. Tulajdonképpen azért választottam ezt a témát, mert meggyőződésem, hogy az emberiség legendái jórészt történelmi alapokon nyugszanak. A mítoszok tanulmányozása a távolbalátás módszerével kapcsolatokat tárhat fel a régmúlt valós eseményei, és a róla keletkezett, időben átörökített történetek között. Az Urantia könyv egy ilyen esetet ismertet Ádámról és Éváról.
Szerettem volna feltárni egy mítosz-valóság párhuzamot, mert azt reméltem, hogy segítségével magyarázatot kapok néhány tudományos kérdésre az emberiség evolúciójában tapasztalható hirtelen ugrások kapcsán.
Az olvasó nagy valószínűséggel nem tudja, mit ír az Urantia könyv Ádámról és Éváról, de ez nem is fontos. Csak azért hoztam szóba a művet, hogy tudják, honnan jött az ötlet.
Dátum:1994. július 14.
Hely:Atlanta, Georgia
Adat: 4. típus, távolról irányított
A célpont kódja: 5328/6080
Az előzetes szakasz egészen a 3. szakasz vázlatrajzáig arra utalt, hogy a célpont egy hegy közelében lévő erdős területen található. A hegy fölött gyorsan mozgó szerkezetet fedezetem fel.
C.B.: „Valamiféle szerkezetet érzékelek, amely robbanó energiákkal hozható összefüggésbe. Gyors és korong alakú. Kanyarogva, szabálytalan röppályán mozog lefelé egy helyenként erdővel borított hegy irányába. Egy fenyőfát érzékelek. A jelből azt az AOL-t ( analytic overlay=analitikai fedőfogalom – a távolbalátó ülés folyamán hozott mentális következtetés. – Galactus) kapom, hogy a hely Új-Mexikóban, Santa Fe Baldy közelében van.
A tárgy mesterséges készítmény. Kemény és magas szinten megmunkált. Ablakok és szemlélő nyílások vannak rajta. Élőlényeket, pilótákat érzékelek a szerkezetben. Ezek a lények nem szürkék. Egy pillanat. Nem is marslakók. Az emberre hasonlítanak, de nem mai emberek.”
IRÁNYÍTÓ: „Összpontosítson a nemükre.”
C.B.: „Nők és férfiak is vannak köztük. Egyenruhát viselnek. A jelből érkező AOL-ként feljegyzem, hogy fejlett emberekkel van dolgom. Az az érzésem, hogy a jövő embereit látom.”
IRÁNYÍTÓ: „Koncentráljon a céljukra.”
C.B.: „Megfigyelés céljából vannak itt. A lakosokkal egyáltalán nem lépnek kapcsolatba, nem avatkoznak be semmibe. Közvetlenül a Föderációnak tesznek jelentést. Nem érzékelik, hogy a távolbalátás módszerével figyelem őket.”
IRÁNYÍTÓ: „Mi egyebet lát az űrhajóra vonatkozóan?”
C.B.: „Leginkább a repüléshez szükséges berendezések vannak benne. Egészségügyi felszerelés is van velük, csak annyi, amennyi szükség esetén nekik kell.”
IRÁNYÍTÓ: „Térjen vissza az utasokhoz. Tudja meg, kicsodák, hogyan élnek.”
C.B.: „Ezek az emberek fejlettek, de nem sokkal fejlettebbek a mai embernél. Tovább vizsgálom őket. Úgy látom vegetáriánusok. Az űrhajót a bázison feltöltötték élelemmel. Az élelmiszert az űrben és a bolygókon lévő kertekből, planetáris raktárakból szerezték be szerves vegetatív formában. A Földről problémás lenne élelmiszert szerezni részben a betegségek miatt, részben, mert nem akarnak beleavatkozni az emberek életébe.”
Az irányítóm utasítására áttérek a 6. szakaszra, ahol egy időskálán bejelölöm a célpont idejét. Az ülés időpontjától nem messze helyezem el. Az idő fogalmával kapcsolatban vizsgálom a lényeket.
„Nem tudnak könnyedén előre és hátra mozogni az időben, nem úgy mint a szürkék. Rendszeresen ellátogatnak a Földre megfigyelés céljából. Megismétlem, a szürkékkel ellentétben nem folyamatos a jelenlétük.”
IRÁNYÍTÓ: „Jelölje be az első látogatásuk idejét az időskálán.”
C.B.: „Megálljunk csak! Húha! Egy AI! (aesthetic impression=érzelmi hatás – a távolbalátás során a látottak által keltett érzelmi hatás. – Galactus) Erős AOL-ként az Ádám és Éva jelet érzékelem. Ezek a lények már időtlen idők óta el-ellátogatnak ide megfigyeléseket tenni.
Úgy látom, régebben egy földi genetikai programban vettek részt. Tudósok és technikusok. Most azt tanulmányozzák, hogy alakulnak a dolgok, de nem avatkozhatnak közbe. Már régóta részt vesznek egy földi programban.”
IRÁNYÍTÓ: „Összpontosítson arra, mikor kerültek először kapcsolatba a Földdel.”
C.B.: „Először nagyon naivak voltak, frissen képzettek. Volt egy kis tapasztalatuk, de nem sok. A korábbi emberi testük nem sokban különbözik a mostanitól, nem mentek keresztül látványos evolúción. Határozottan érzékelem, hogy valamiféle tudományos szervezők, technikusok.
Most egy konkrét párra koncentrálódik a figyelmem. Ádám és Éva jeléből érkező AOL tölti ki az elmém. Nem tudom, képes vagyok-e folytatni az ülést, annyira elönt ez az AOL.”
IRÁNYÍTÓ: „Rendben. Befejezzük az ülést. A célpont Ádám és Éva volt.”
Néhány hónap elteltével úgy éreztem, többet szeretnék tudni Ádám és Éva földi pályafutásáról. Egyszerűen szólva kíváncsi voltam, kik voltak, mit csináltak. Így aztán ömálló, 1. típusú körülmények között megtartott ülésre vállalkoztam a következő célponttal: „Ádám és Éva eredeti tevékenysége a Földön.”
Dátum:1994. szeptember 16.
Hely:Atlanta, Georgia
Adat: 1. típus
A célpont kódja: 6957/4096
Az előzetes szakaszból kiderült, hogy a célponthoz időben hosszú út vezet. Szilárd talaj és néhány ember alkotta építmény kapcsolódik hozzá. Kellemes meleget éreztem. Szerves és emberi szag áradt. Hangokat hallottam.
Az előzetes szakasz által kijelölt úton haladva megállapítottam, hogy kellemes, leginkább száraz éghajlatú helyen vagyok. Közel-keleti, mediterrán vidéknek tetszett. Két embertípusra lettem figyelmes, világos és sötét bőrűekre.
Hamarosan hatalmas energiaforrást éreztem meg a közelben. A jelből valamiféle atomreaktor AOL-ja érkezett hozzám.
Ezzel egy időben éreztem, hogy a közelben néhány lény boldogtalan. A jelből rabszolgatábor és elnyomás AOL-ja jutott el hozzám. Nem követtem a gondolataimmal, nem is tért vissza többé az ülés további szakaszában ez az AOL.
A helyszínen különféle kisgépek, kövek, épületek voltak. A lakosság zöme nyugodt életet élt. Válságjelek nem mutatkoztak. Békés hangulat áradt, de mégis feszültség volt a levegőben.
A feszültségre koncentráltam, és egy világító, nem fizikális lényt fedeztem fel a helyszínen. A lény katonai vezető benyomását keltette. Más transzcendens lények is voltak körülötte, mellette.
A vezérrel kapcsolatban arra asszociáltam, hogy nemrég viszály tört ki: háború AOL-ját érzékeltem. Heves vita zajlott le, és az emberek véleménye megoszlott.
Ez a bolygó az univerzum félreeső pontján van, a civilizációtól távol, és az emberek tisztában voltak ezzel. Az egyik csoport úgy vélte, saját kezükbe kell venniük a sorsukat, nem törődve a távoli felsőbb szervvel. Két táborra szakadtak. A kisebb tábor lojális maradt a messzi fennhatósághoz, és a vita során bátran kiállt a másik párttal szemben. Tétlen időszak következett, mivel a két párt megszakította egymással a kapcsolatot.
Ezután helyváltoztatást hajtottam végre, és 3 lábnyira a célpont mellett találtam magam a tengerparton. Egy férfi és egy nő volt ott. Nem messze néhány fejlett, szimpatikus embert láttam.
A férfi elméjének a mélyére hatoltam. Bizonyos fokig elszigeteltnek érezte magát. Egyedül volt, szerelmes, de nem az ártatlan, első szerelem értelmében. Érett férfi volt. A nő elméjének mélyét megvizsgálva azt tapasztaltam, hogy irányító-szervező személyiség, magas szintű munkát végez. Nagyon kötődik a férjéhez. Határozottan éreztem, hogy ösztökélnie kell a férjét az előrejutásban, vagyis a nő úgy érzi, a párja nem halad elég gyorsan előre. Ekkor a helyszín problémájára koncentráltam. A transzcendens világban zavarok álltak elő. A helyszínen lényeket érzékeltem, akik azon voltak, hogy megakadályozzák a művelet zökkenőmentes lezajlását. Amikor a vezetés fogalmára összpontosítottam, a katonai szervezet képzete, és a Lucifer-féle lázadás jelének AOL-ja tolult fel a tudatomban. Nem próbáltam követni a gondolatot, de azt érzékeltem, hogy ez a hely messze van a központi irányítástól, és a lázadás erősen megalkuvó jelleget öltött.
A tengerparton lévő férfira és nőre összpontosítva azt tapasztaltam, hogy tanítanak és szervező munkát végeznek. A jelet követve érzékeltem, hogy a helybeli humanoidokkal foglalkoznak. A szaporodást és a párosodást érintő, előnyösnek vélt dolgokra tanították őket. Ismereteket adtak át nekik a szaporodás iránti érdeklődés felkeltése céljából. A tanításuk mögött nem volt semmiféle negatív hátsó szándék, mégis nyugtalanítóan hatottak, ugyanis valamiféle szelekción alapuló kitenyésztésre törekedtek.
A tevékenységük céljára koncentráltam, és megértettem, hogy egy új, kivételes fajt akartak kifejleszteni. Nem vihették be a saját génjeiket az állományba, hanem a természetes folyamatok felgyorsítását tervezték. Az evolúció túlzott befolyásolása nélkül, a természetes mutációk sok generációját átugorva egyenesen a végeredményhez akartak jutni, egy csapásra elvégezve a kiválogatást, selejtezést.
A program azonban sajnos félresiklott, már a kezdeteknél hiba csúszott a számításokba. Túlságosan bíztak az egyéni lojalitásban és a józan észben. Az embereket kihelyezték a világ végére, a vadonba, ahol szellemi tévútra keveredtek.
A program céljára összpontosítva tisztán éreztem, hogy ezek az emberek Isten szerepében próbáltak fellépni. Nagyon szerették volna a nekik tetsző irányba terelni a dolgokat, de a lelkük mélyén szorongtak.
Attól tartottak, hogy Isten – mivel cserben hagyták – náluk fejlettebb evolúciós sarjjal áll elő. A vállalkozásukban volt egy kis fellengzősség, elbizakodottság. Elgondolásuk azért okozott feszültséget, mert hibás társadalmi háttér állt mögötte. Eleve helytelen volt az elképzelés, ami miatt siettetni akarták az evolúciót. Emiatt válság tört ki a lények kollektív tudatában, olyannyira, hogy a lakosság egy része megszállottan törekedett a fejlett faj minden áron történő kifejlesztésére. Ezek a személyek megbetegedtek, elfajultak, megfeledkeztek az evolúció eredeti, rajtuk túlmutató, magasabb rendű céljáról. Vagyis a társadalom beteges elemei a maguk útját tartották helyesnek, és erről meg akarták győzni önmagukat és környezetüket is oly módon, hogy a többiek evolúcióját is a maguk irányába akarták kényszeríteni. Azt hitték, ők az evolúció tökéletes végtermékei.
Ádám és Éva egyértelműen a távoli fenséghez, lojális kisebbséghez tartoztak. A lázadás nem tartott sokáig.
VÉLEMÉNYEZÉS
Ádám és Éva az emberiséget érintő genetikai fejlesztőprogram irányítói és szervezői voltak a Földön, nem pedig a vadonban meztelenül szaladgáló egyszerű lények. A párt övező mítoszok nyilván olyan látnokoktól ered, akik született távolbalátó képességekkel rendelkeztek, de a két ember tevékenységét megfelelően fejlett intellektus hiányában nem tudták értelmezni. Így lett Ádámból és Évából az emberi faj első két tagja. Bizonyos értelemben ez igaz is, hiszen az emberi génállomány megváltoztatásán dolgoztak.
Ádám és Éva még ma is élnek, fizikai és transzcendens értelemben egyaránt. Valószínűleg a Föderáció szabályaihoz igazodva nem folynak bele a szürkék tevékenységébe, de nagy érdeklődéssel figyelik a Földön élő emberiség evolúciós pályáját. testük nyilván nem ugyanaz, mint annak idején volt, de érdekes módon nem fedeztem fel az evolúciós fejlődés feltűnő jeleit a fizikai megjelenésükön. Az volt a benyomásom, valami nem stimmelt ezzel a párral, de lehet, hogy ők élénken tiltakoznának ez ellen.
Egy azonban biztos: az emberi faj genetikai manipulációja nem új keletű elgondolás, hanem már jó ideje folyik. Lehet, hogy elsősorban ez áll annak a jelenségnek a hátterében, amit az evolúcióval foglalkozó biológusok szakaszos evolúciónak neveznek. Ez azt jelenti, hogy az evolúció viszonylag hirtelen irányt változtat. Még további – a távolbalátást és a hagyományos tudományos módszereket is felhasználó – kutatásokra van szükség a hipotézis igazolására vagy megcáfolására.
