Stephen Hawking, korunk egyik legkiemelkedőbb tudósa, nem csupán a világegyetem titkait fürkészte, hanem élénken foglalkoztatta az emberiség jövője is.
Meggyőződése volt, hogy fajunk fennmaradása súlyos kihívások elé néz, és radikális megoldásokra lesz szükségünk a túléléshez.
De vajon mik voltak a fő aggodalmai, és milyen jövőképet vázolt fel nekünk? Fedezzük fel együtt Hawking professzor legfontosabb jóslatait és figyelmeztetéseit.
Az emberiség jövője: el kell hagyni a Földet!
Hawking meggyőződése volt, hogy az emberiségnek előbb-utóbb új otthonokat kell keresnie az űrben.
Elméletei szerint bolygónk számtalan fenyegetésnek van kitéve, amelyek egy napon globális kihaláshoz vezethetnek.
Az aszteroida becsapódások mellett, melyek már a múltban is okoztak pusztítást, komoly veszélyt jelent a klímaváltozás, a mesterséges intelligencia ellenőrizetlen fejlődése, a vírusok és egy esetleges atomháború is.
Hawking azt vallotta, hogy a Föld sem stabil pont az univerzumban; egyszer a Nap is eltűnik, magával ragadva bolygónkat.
Ezért létfontosságúnak tartotta, hogy proaktívan gondolkodjunk a jövő generációinak megmentésén, és már most keressünk más, lakható planétákat.
A mesterséges intelligencia veszélyei
Stephen Hawking egyik legkomolyabb aggodalma a mesterséges intelligencia (MI) exponenciális fejlődése volt.
Attól félt, hogy a gépek egy napon átvehetik az uralmat a világ felett, és egy olyan új életforma jöhet létre, amely intellektuálisan felülmúlja az embert.
Ezért figyelmeztette az embereket, hogy legyenek rendkívül óvatosak az MI fejlesztése során, és soha ne engedjék, hogy az emberi felügyelet nélkül hozzon döntéseket.
„A teljes mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberi faj végét jelentheti” – mondta egy 2014-es BBC-interjúban. „Önállósítaná magát, és egyre gyorsabb ütemben tervezné át magát. Az emberek, akiket a lassú biológiai evolúció korlátoz, nem tudnának versenyezni vele, és idővel túlszárnyalná őket.”
A klímaváltozás fenyegetése
A globális felmelegedés Stephen Hawking számára az egyik legnagyobb közvetlen fenyegetést jelentette a földi életre.
A tudós többször is figyelmeztetett egy úgynevezett „fordulópontra”, ahol a klímaváltozás folyamata már visszafordíthatatlanná válna. Ebben a fázisban a bolygó felmelegedése megállíthatatlan spirálba kerülne, és az emberiség nem lenne képes túlélni a Földön.
Hawking hangsúlyozta az azonnali cselekvés fontosságát, hogy elkerüljük ezt a katasztrofális forgatókönyvet, és megőrizzük bolygónkat a jövő generációi számára.
Földönkívüli civilizációk érkezése
A professzor elgondolkodtató véleményt fogalmazott meg a földönkívüli civilizációkkal való esetleges találkozásról is.
Bár sok csillagász izgatottan várja a kapcsolatfelvételt, Hawking óvatosságra intett, mivel úgy vélte, az idegenek érkezése pusztító következményekkel járhat az emberiségre nézve.
Attól tartott, hogy ezek a fejlett idegen civilizációk, akár hódító fajok is lehetnek, melyek más bolygók mellett, a Földet is megszállhatják.
„Az ilyen fejlett idegenek talán megpróbálnák meghódítani és gyarmatosítani az összes elérhető bolygót” – mondta a „Stephen Hawking kedvenc helyei” című 2016-os dokumentumfilmben, majd hozzátette: „Egy fejlett civilizációval találkozni olyan lehet, mint amikor az őslakos amerikaiak találkoztak Kolumbusszal. Annak se lett túl jó vége.”
A szuperemberek születése és a genetikai módosítás
Hawking elismerte, hogy a technológia fejlődésével az emberek képesek lesznek javítani saját génjeiket, olyan emberi tulajdonságokat fejleszthetnek ki, mint a jobb memória, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség vagy a hosszabb élettartam.
Ezt a páratlan lehetőséget azonban fenyegetésnek is tekintette. Attól tartott, hogy a „szuperemberek” megjelenése paradox módon hozzájárul majd a bolygónk pusztulásához.
Úgy vélte, bár a jövőben valószínűleg törvények szabályozzák majd az embereken végzett génkísérleteket, egyesek képtelenek lesznek ellenállni a kísértésnek, hogy tökéletesítsék önmagukat.
Ez az egyenlőtlenség, a genetikailag „javított” és a „természetes” emberek közötti szakadék újabb feszültségekhez és konfliktusokhoz vezethet, ami végső soron destabilizálhatja a földi civilizációt.
Stephen Hawking félelmei tehát egyszerre adnak okot a reményre és az aggodalomra, emlékeztetve minket arra a felelősségre, amit a tudományos fejlődés magával hoz.
