A Harmadik Birodalom titokzatos katonai fejlesztéseiről szóló összeesküvés elméletek egyik legnépszerűbb teóriája, a Die Glocke, vagyis a „Harang” elnevezésű eszközről szól.
A Harang kifejlesztését Adolf Hitler (1889-1945) állítólag az SS-re bízta. A nácik tudósai annyira hatékony fegyvereket készítettek, hogy az felkeltette a szövetségesek érdeklődését, akik katonákat küldtek Németországba.
Céljuk az volt, hogy a második világháború végén megakadályozzák azt, hogy a tehetséges német tudósokat a szovjetek foglyul ejtsék. Ez volt a Operation Paperclip, vagyis a Gémkapocs hadművelet, melynek során kiváló német tudósokat – mint amilyen a repülőgépmérnök Wernher von Braun – az Amerikai Egyesült Államokba menekítettek.
Von Braun volt a feltalálója a V–2 rakétának, amelyből a későbbiekben kifejlesztette a Saturn V rakétát, más néven a holdrakétát a NASA Apollo-programjához.
Az összeesküvés elmélet szerint, az egyik náci csodafegyver, a Harang névre hallgató tárgy volt.
A Harang eredetére vonatkozó első említés Louis Pauwels és Jacques Bergier, 1960-ban megjelent Morning of the Magicians című könyvében olvasható.
A következő évtizedekben Igor Witkowski, a The Truth About the Wonder Weapon és Nick Cook, a The Hunt for Zero Point című könyveikben tárgyalták a Harang történetét.
Nick Cook, a The Hunt for Zero Point című könyvében azt írja, hogy a Harang az amerikai hadsereghez került, méghozzá úgy, hogy a hírhedt SS ezredes, Hans Friedrich Karl Franz Kammler (1901–1945) szabadságáért cserébe átjátszotta azt a szövetségesek kezébe. Ez azonban csak egy elmélet.
A Gémkapocs hadművelet keretén belül rengeteg német fejlesztés érkezett az Amerikai Egyesült Államokba, de a Harang bizonyíthatóan nem volt köztük.
Vannak azonban olyan teóriák, miszerint a szövetségesek elfogták Kammlert, a német tudósokkal együtt és később a Harang megvalósításán kellett dolgozniuk.
A titkos fejlesztés eredménye állítólag az a harang formájú eszköz volt, amely 1965-ben Kecksburg közelében ért földet.
A Harang tehát egy titkos projekt keretében elkészített fegyver lehetett, amelyet 1944-ben Hitler parancsára Lengyelországba, az Alsó-sziléziai vajdaság területén fekvő Wroclaw, más néven Boroszló németül Breslau városába szállítottak.
Egy földalatti helyre, amely a der Rise, vagyis az „Óriás” névre hallgatott. A földalatti támaszponton egy olyan repülő tárggyal kísérleteztek az SS mérnökei, amely képes volt
függőleges irányban, hangtalanul felemelkedni. És az alakja egy harangra emlékeztetett.
A történetről Joseph Farrell, a Giza Death Star Deployed című könyvében (Adventures Unlimited Press, 2003) lehet olvasni.
A Harang kifejlesztésének az lehetett a célja, hogy egy olyan lopakodó repülőgépet tudjanak létrehozni, amelyet nem érzékelnek a radarok, továbbá feltűnés nélkül képes legyen bárhonnan fel és leszállni.
A Haranggal kapcsolatos kísérleteknek azonban nem kívánatos, végzetes mellékhatásai jelentkeztek, ami miatt inkább az antigravitációs hajtómű-technológia irányába folytatták a kutatást.
Felhasznált irodalom: Duke Dyson: Titkos Égbolt Projekt: Az UFO jelenség rejtélyei