Az emberi fejlődés folyamán fajunk, a Homo sapiens erectus megteremtése óta, mintegy kétszázharmincezer évvel ezelőtt már az első településeken, később Krisztus előtt százharmincezer esztendővel kezdődően egészen Krisztus előtt ötvenezerig Lemuria, majd Krisztus előtt hatvanezer esztendővel kezdődően Krisztus előtt kilencezerig Atlantisz magasan fejlett kultúrájában jöttek létre és raktározódtak el a morfogenetikus mezőben a legfontosabb, eredetileg kizárólag jótékony, pozitív szellemi törvények ellentéteként a káros, negatív programok.
A kettősség második szellemi törvényének értelmében tapasztalatokra csak az ellentétesség tükrében lehet szert tenni, vagyis a jótékony szellemi törvények tapasztalatának jobb megértése céljából lassanként kialakultak a megfelelő káros, negatív programok az úgynevezett művi mátrixban.
Ez azóta igen jelentős mértékben meghatározza az emberek hitét, gondolkodását, érzéseit és cselekedeteit. A legfontosabb negatív programok a következők:
1. A bizalom és a szellemi önazonosság hiánya
Kötődés az árnyoldalhoz, az ember önnön felelősségének, földelésének, élni akarásának és életörömének hiánya, a bent és a kint elkülönülése, bizonytalanság, kétségbeesés
2. Fájdalom és szenvedés, ellenállás és merevség
Megkérgesedés, elkeseredés, mozdulatlanság, örömtelenség, a karma-programok feldolgozatlansága, a jelenlegi élettér és az azzal járó szükséges tanulási tapasztalatok el nem fogadása
3. A tudás helytelen alkalmazása
Szakbarbárság, dölyf, önmagunk túlértékelése, arrogancia, az egyén manipulatív módszerekkel tesz szert előnyre mások rovására, hatalmi törekvések, visszaélés a mágiával, nem lenni tekintettel másokra, pusztító szándék, elfordulás a világosságtól, az anyag „leigázása”
4. A jelenlegi élet alábecsülése
A földelés hiánya, meg nem érkezés a földre, gyönge kapcsolat az emberiség morfogenetikus mezejével, kapcsolati problémák, „meg nem élt” élet, a saját fizikai test elutasítása
5. Tehetetlenség, bénultság, mozdulatlanság, merevség
Félelem, rettegés, aggodalmaskodás, idegbaj, fóbiák, traumák, bizonytalanság, kétkedés, szorongás, önközpontúság, kényszerképzetek, perfekcionizmus, az önátadás és az elengedés hiánya, gondok a saját nemiség elfogadásával
6. Önértékelési gondok, önpusztító magatartás, szorongás, bűntudat
Elengedni nem tudás, halálvágy, belső üresség, gyász, szégyen, csekély önbecsülés, szegénység, rosszakarat, féltékenység, gyűlölet, bosszúvágy, fenyítési hajlam, segítő szindróma, az áldozat szerepének játszása, érzelmi sokk, versengési hajlam, munkahelyi terror, a kritika elutasítása, visszaélés a tudással
7. Az önszeretet hiánya, mániákusság
Az egyén elutasítja saját lényét, függőség, önteltség, bátortalanság, egykedvűség, önközpontúság, látszatvilágban élés
8. Kiegyensúlyozatlanság, gyűlölet, felgyülemlett düh, harag
Befelé irányuló agresszió, depresszió, kommunikációhiány, felgyülemlett energiák, félelem a „pórul járástól”, konfliktuskeresés, kapzsiság
9. Nem győzni le a kettős polaritást, a szellemi önazonosság hiánya
Vágyak, ösztönök, szégyen, a megoldatlan karma által az egyén bűnnek tekinti saját szellemiségét, problémás viszony Istennel és a felettes énnel
10. Az élet értelmetlensége, szellemi elzárkózás, a szellemi önazonosság elvesztése
Depresszió, önpusztító programok, a gyógyulás elutasítása, kicsinyesség, dekoncentráltság, gyámoltalanság, irányvesztettség
11. Hiány, szegénység, vagyontalanság
Anyagi ragaszkodás, irigység, mohóság, kisebbrendűségi komplexus, tilalmak, az áldozat szerepének játszása, önmaga elutasítása, önkorlátozás, el nem fogadási minta
12. Az egyéniség elveszítése, súlyos depresszió, öngyilkossági hajlam
Kiközösítés, elszigetelődés, hiányos kapcsolat a felettes énnel, az egyéni kozmikus terv figyelmen kívül hagyása, az egyetemes bölcsesség és igazság megtagadása
13. Szeretettelenség, a kint és a bent különválása
Elszigetelődés, az ősbizalom és az Isten iránti bizalom hiánya, irányvesztettség, a középpont hiánya
Felhasznált irodalom: Dr. Diethard Stelzl: Ho’oponopono című munkája