Az idegen civilizációk utáni hivatalos kutatások eddig nem sok eredménnyel jártak. A szakemberek most abban bíznak, hogy az év egyik jelentős, globális tudományos vállalkozása, a Galileo projekt változtat ezen a helyzeten.
Avi Loeb harvardi professzor és száz munkatársa ugyanis arra készül, hogy csillagászati teleszkópok hálózatával, infravörös kamerákkal pásztázza az égboltot, szisztematikusan, nonstop.
„Halászként a tengerparton ülve bámulod az óceánt, és azon tanakodsz: vajon hol vannak a halak? Természetesen egyet sem fogsz találni, amíg ki nem veted a hálódat” – érzékelteti a feladatot a harvardi asztrofizikus a The Guardiannek.
A beérkező, brutális mennyiségű adat feldolgozásában a mesterséges intelligencia lesz segítségükre, kiszűrve a vizsgálódásból a madarakat, drónokat, repülőgépeket, légköri jelenségeket és más egyéb „zajokat”. Fontos, hogy az emberi szem számára láthatatlan jelenségeket is érzékelhessenek, így rendszereiket rádiószenzorokkal, magnetométerekkel és egyéb műszerekkel egészítik majd ki.
A professzor bízik abban, hogy sikerül nagy felbontású felvételt készíteniük valami szokatlanról, vagy másfajta bizonyítékot találnak, ami elmondása szerint, egy-két éven belül eléggé esélyes.
A Harvard Egyetem magánpénzből finanszírozott projektjének egyébként nem csupán az a célja, hogy idegen civilizációk nyomaira bukkanjon, hanem hogy az UFO-kutatást szalonképesebbé tegye.
Loeb úgy érzi, eljött az ideje, hogy végleg eloszlassák az ufológiával kapcsolatos előítéleteket, hiszen az akadémiai világ egy része még mindig cinikusan és lenézően viszonyul a témához. Sokuk számára ez továbbra is csak folklór és áltudomány.
A professzor arra számít, hogy kollégái részéről ez a szűklátókörű hozzáállás hamarosan megváltozik:
„Nagyon szeretném, hogy az UFO-kutatás is a mainstream tudomány részévé váljon, s a következő nemzedék kutatói már szabadon vitatkozhassanak a témában.”
