Egyik diákomat szónoknak hívták meg egy bankettre. Elmesélte, hogy szabályos pánik fogta el arra a gondolatra, hogy ezer ember előtt kell beszélnie. Elhatározta, hogy leküzdi félelmét.
Esténként öt percre leült karosszékébe, és fennhangon, lassan, nyugodtan, meggyőződéssel a következőket mondta: “Úrrá leszek ezen a félelmen.Leküzdöm. Nyugodt magabiztossággal szólok. Oldott és fesztelen vagyok.” Az elme egyértelmű törvényét alkalmazta, és leküzdötte félelmét.
Szuggesztió révén a tudatalatti kezelhető és ellenőrizhető. Ha elmédet elcsitítod, és lazítasz, tudatos gondolataid a tudatalattiba süllyednek.
A folyamat az ozmózishoz, tehát a féligáteresztő hártyával elválasztott folyadékok keveredéséhez hasonló módon megy végbe. A pozitív magvak vagy gondolatok, a tudatalatti területére süllyedve, kihajtanak a maguk hasonlatosságára, te pedig nyugodt, derűs és higgadt leszel.
Az ember legnagyobb ellensége
Az ember legnagyobb ellenségének a félelmet tekintik. A félelem rejlik a kudarc, betegesség, rossz emberi kapcsolatok mögött. Emberek milliói félnek a múlttól, a jövőtől, az öregségtől, az elmebajtól, a haláltól. A félelem elméd egy gondolata, tehát saját gondolatodtól rettegsz.
A kisfiú megbénulhat a rémülettől, amikor azzal ijesztgetik, hogy mumus van az ágya alatt, aki el fogja vinni. Ekkor apja lámpát gyújt, és megmutatja, hogy nincs ott semmi, a gyermek pedig megszabadul félelmétől. Az elméjében létező félelem ugyanolyan valóságos volt, mintha tényleg ott lett volna a mumus az ágy alatt.
Meggyógyították: eltávolították az elméjébe táplált hamis gondolatot. Félelmének tárgya nem létezik. A te eseted is ilyen: legtöbb félelmed alaptalan. Gonosz árnyékok gyülekezete csupán, de az árnyaknak nincs realitásuk.
Tedd meg, amitől félsz!
Ralph Waldo Emerson filozófus és költő mondta: “Tedd meg, amitől rettegsz, és bizonyosan elpusztul félelmed.” Volt idő, amikor e sorok íróját kimondhatatlan rettegés töltötte el, ha ki kellett állnia a közönség elé. Hogy leküzdjem félelmemet, kiálltam a közönség elé, megtettem azt, amitől rettegtem, és kétségtelenül elpusztult a félelmem.
Ha magabiztosan kijelented, hogy úrrá leszel félelmeiden, ha tudatos elmédben egyértelmű elhatározásra jutsz, akkor felszabadítod tudatalattid hatalmát, amely gondolatod természetének megfelelően árad majd feléd.
A lámpaláz leküzdése
Egy fiatal hölgyet meghallgatásra hívtak. Tele volt várakozással; az előző három alkalommal azonban nyomorúságos teljesítményt nyújtott, mert nem tudta leküzdeni lámpalázát. Gyönyörű hangja volt, de bizonyosra vette, hogy amikor éneklésre kerül a sor, elfogja a lámpaláz.
Tudatalattid kívánságként érzékeli félelmedet, és azon lesz, hogy megvalósítsa őket, és élményedként nyilvánuljanak meg. Három korábbi meghallgatáson is hamisan énekelt a leány, végül összeroppant, és zokogásban tört ki. Mint az előbbiekben kifejtettem, mindennek az oka az önkéntelen autoszuggesztió volt, azaz a félelem hangtalan gondolata, érzelmektől eltöltve és saját személyére vonatkoztatva. |
A következőképpen küzdötte le lámpalázát. Naponta háromszor bezárkózott szobájába. Kiválasztott egy kényelmes széket, testét ellazította, szemeit lehunyta. Elméjét, testét legjobb tehetsége szerint mozdulatlanságra intette. A fizikai nyugalom kedvez a passzivitásnak, és fokozza az elme reagáló készségét a szuggesztióra. A leány a félelem szuggesztióját az ellenkezőjével semmisítette meg, e szavakkal: “Gyönyörűen énekelek. Nyugodt, derűs, magabiztos és higgadt vagyok.”
Minden alkalommal öt-tízszer ismételte el a fentieket, lassan, nyugodtan, mély érzéssel. Napközben három “ülést” tartott, és este, elalvás előtt még egyet. A hétvégén tökéletesen nyugodt és magabiztos volt, és kifejezetten kiemelkedő teljesítményt nyújtott a meghallgatáson. Kövesd a fent leírtakat, és bizonyosan számíthatsz félelmed pusztulására.
Félelem a kudarctól
Időről időre ellátogat hozzám néhány fiatalember a helyi egyetemről, akik vizsgák idején gyakran szenvednek szuggesztív amnéziától, feledékenységtől. A panasz mindig ugyanaz: “A vizsga után minden választ tudok, de a vizsga során képtelen vagyok eszembe idézni őket.” Az a megvalósuló eszme mindig, amelyet osztatlan figyelmünkkel tisztelünk meg.
Tapasztalnom kellett, hogy valamennyi fiatalember a kudarc eszméjének megszállottja. A félelem az ideiglenes amnézia mozgatórugója, ez okozza a kellemetlen tapasztalatot. Egy orvostanhallgató az évfolyamnak kiugróan legtehetségesebb tagja volt, mégis, a legegyszerűbb kérdésre sem találta meg a választ a szóbeli vagy írásbeli vizsgák idején.
Elmagyaráztam neki: kudarcának oka az, hogy már napokkal a vizsga előtt aggódik és retteg. Negatív gondolatai félelemmel töltődnek. A tudatalatti megvalósítja a félelem hatalmas érzésébe burkolt gondolatokat.
Más szavakkal, a fiatalember azt kívánta tudatalattijától, hogy gondoskodjék számára a kudarcról; meg is kapta, minden alkalommal. A vizsga napján tapasztalnia kellett, hogy erőt vesz rajta a pszichológiai körökben szuggesztív amnéziának nevezett állapot.
Hogyan küzdötte le félelmét
A diák megtanulta, hogy tudatalattija az emlékek tárháza, és benne hibátlanul megtalálható mindaz, amit orvosi képzése során hallott és olvasott. Emellett azt is megtudta, hogy tudatalattija befolyásolható, és viszonozza a befolyásolást.
Az együttműködés feltétele a fesztelenség, lelki béke és nyugalom. A diák esténként és reggelenként maga elé képzelte édesanyját, aki gratulál remek vizsgaeredményeihez. Elképzelte, hogy kezében tartja levelét.
Azáltal, hogy a boldog végkifejletről meditált, előhívta bensőjének megfelelő reakcióját. Elképzelte a végeredményt, ezzel arra ösztökélte az eszközöket, hogy el is érjék a célt.
Az eljárást rendszeresen alkalmazva minden nehézség nélkül letette a későbbi vizsgákat. Más szavakkal, szubjektív bölcsessége átvette az irányítást, és arra késztette a diákot, hogy kitűnő beszámolót nyújtson teljesítményéről.
Félelem a víztől, hegyektől, bezárt szobától
Rengeteg ember fél belépni a felvonóba, nem mernek hegyet mászni vagy éppen úszni. Könnyen elképzelhető, hogy valakinek kellemetlen fiatalkori élményei fűződnek a vízhez, például belelökték, mielőtt megtanult volna úszni. Lehet, hogy egyszer bennrekedt egy elromlott liftben, és az élmény következtében fél a zárt helyektől.
Tízéves koromban hasonló élményben volt részem. Véletlenül beleestem egy úszómedencébe. Háromszor is a víz alá merültem. Mindmáig emlékszem arra, ahogy a sötét víztömeg összezárult a fejem fölött, én meg levegő után kapkodtam, míg valamelyik osztálytársam a legutolsó pillanatban kihúzott.
Ez az élmény a tudatalattimba süllyedt, és évekig féltem a víztől. Egy idős pszichológus azt tanácsolta: “Menj a medencéhez, nézz rá a vízre, és kiáltsd oda fennhangon: »Úrrá leszek rajtad. Én vagyok az erősebb! Utána merülj a vízbe, vegyél úszóleckéket, és tényleg legyél rajta úrrá.” Pontosan ezt tettem, és úrrá lettem a vízen.
Ne engedd, hogy a víz legyen az úr. Ne feledd, te vagy az erősebb. Miután új szellemi hozzáállást alakítottam ki, tudatalattim mindenható hatalma ennek megfelelően reagált: erőt, hitet, bizalmat adott, és képessé tett rá, hogy leküzdjem félelmemet.
Bármiféle félelem leküzdésének legbiztosabb módszere
Rendszeresen oktatom az alábbi eljárást tanfolyamaimon a félelem leküzdésére. Varázslatos a hatása. Próbáld ki! Tegyük fel, hogy félsz a víztől, a sziklamászástól, egy interjútól, egy meghallgatástól vagy a zárt helyiségektől.
Ha az úszástól félsz, mától minden nap töltsél három-négy ízben öt-tíz percet azzal, hogy elképzeled magadat, amint úszol. Elmédben tényleg úszol. Szellemileg a vízbe
vetítetted magad. Bőrödön érzed a víz hűvösségét, karjaid, lábaid mozognak. Mindez eleven és valóságos, és emellett az elme örömteli játéka. Nem puszta álmodozás, hiszen tudod: tudatalattid előhívja mindazt, amit képzeletedben átélsz. Ez a tudatalatti törvénye.
Ugyanezt az eljárást alkalmazhatod akkor is, ha a hegyektől vagy a magasságtól félsz. Képzeld el, hogy sziklát mászol, érezd át realitását, élvezd a tájképet, és mialatt mindezt képzeletedben végzed, tudd, hogy a fizikai valóságban is könnyedén, erőlködés nélkül elvégezheted ugyanezt.
Aki megáldotta a liftet
Ismertem egy nagyvállalati igazgatót, aki rettegett, ha be kellett szállnia a liftbe. Inkább minden reggel megmászott öt emeletet az irodájához. Elmondta, hogy áldást kezdett mondani éjszakánként és naponta többször is a felvonóra.
“Ez a lift az épületünkben egészen pompás dolog. Az egyetemes elmétől ered. Kész adomány, igazi áldás az alkalmazottainknak. Remekül kiszolgál bennünket. Örömmel és nyugodtan utazom benne. Elcsöndesedem, míg az élet, szeretet és megértés áramai végigfolynak gondolataim szövedékén. Képzeletemben a liftben utazom. A fülke tele van alkalmazottainkkal. Velük beszélgetek, valamennyien barátságosak, jókedvűek, szabadok. A szabadság, hit, bizalom csodálatos élménye ez. Hálát adok érte.”
Mintegy tíz napig imádkozott így, a tizenegyedik napon pedig vállalata többi dolgozójával együtt nyugodtan beszállt a liftbe, és tökéletesen felszabadultnak érezte magát.
Normális és abnormális félelem
Mindössze kétféle félelem születik együtt az emberrel: a leeséstől és a zajtól való félelem. Ezt a riasztórendszert az önfenntartás eszközeként kapjuk a természettől. A normális félelem jó dolog. Hallod, hogy autó közeleg az úton, félreállsz, hogy el ne üssön és életben maradj. Az elgázolás futó félelmét leküzdi a cselekvés. Összes többi félelmedet szülőktől, rokonoktól, tanároktól és mindazoktól tanultad, akik életed korai éveiben befolyást gyakoroltak rád.
Abnormális félelem
Abnormális félelem akkor lép fel, ha az ember hagyja, hogy a képzelete magával ragadja. Ismertem egy asszonyt, akit világ körüli repülőútra hívtak. Rögvest hozzálátott, és gyűjteni kezdte a repülőgép-katasztrófákról szóló újságcikkeket. Lelki szemei előtt önmagát látta, amint az óceánba zuhan a géppel, és megfullad stb. Ez az abnormális félelem.
Ha a hölgy kitartott volna mellette, biztos magára is vonja mindazt, amitől rettegett. Az abnormális félelem másik kitűnő példáját a sikeres, szépen gyarapodó New York-i üzletember szolgáltatta. Megvolt a maga külön szellemi mozija, ahol minden filmet ő rendezett. Mindaddig játszotta benne a kudarcról, csődről, üres polcokról, kiürült bankszámláról szóló filmeket, míg mély depresszióba nem süllyedt. Nem volt hajlandó felhagyni morbid fantaziálásával, unosuntalan intette feleségét:
“Ez nem tarthat soká. Előbb-utóbb pangásra kerül sor. Biztos vagyok benne, hogy mihamarabb csődbe jutunk” – stb. stb. A felesége elmesélte, hogy a végén tényleg csődbe jutott, és mindaz, amitől rettegett, valóra vált. Félelmének tárgya nem létezett; ő maga hívta életre azáltal, hogy szüntelenül a gazdasági csődtől félt, abban hitt, arra számított. Így szólott Jób, amitől legjobban rettegtem, íme, bekövetkezett.
Vannak emberek, akik attól félnek, hogy valami rettenetes dolog történik gyermekeikkel, és iszonyatos katasztrófa áldozataivá válnak. Ha járványról vagy valami ritka betegségről olvasnak, állandó félelemben élnek, hátha gyermekük is elkapja. Többen egyenesen azt képzelik, hogy már el is kapta. Mindez abnormális félelem.
Az abnormális félelem meggyógyítása
Gondolatvilágodat helyezd át az ellenkező oldalra. Ha kitartasz a félelem kizárólagossága mellett, azzal nem egyszerű stagnálásra, hanem fizikai és szellemi szétesésre ítéled magad. Amikor a félelem megjelenik, vele együtt azonnal megérkezik a vágy is bármi iránt, ami ellenkezik a rettegett dologgal. Összpontosítsd figyelmedet az azonnal megjelenő vágyra.
Merülj el benne, hagyd, hogy lekösse figyelmedet, hiszen tudod, hogy a tudatalatti mindig megteremti vágyad tárgyát. Ez a hozzáállás bizalmat ad, és javítja a hangulatodat. Tudatalattid végtelen hatalma a te érdekedben tevékenykedik, és sohasem téved. A tiéd tehát a béke és a bizonyosság.
Vizsgáld meg félelmeidet
Egy nagy szervezet elnöke mesélte, hogy ügynök korában ötször-hatszor körbejárta a háztömböt, mielőtt bekopogtatott a vevőhöz. Egyszer felkereste a kereskedelmi igazgató, és így szólt hozzá: “Ne félj a mumustól az ajtó mögött! Nincs mumus. Az csak egy tévhit.”
Az igazgató elmagyarázta, ha szemügyre vette félelme tárgyait, mindig jól megnézte őket. Ellenállt nekik, egyenesen a szemükbe nézett, mire ők elhalványodtak, és semmivé foszlottak.
Aki a dzsungelben ért földet
Egy tábori lelkész mesélt második világháborús élményeiről. Ejtőernyővel kellett kiugrania a megsérült repülőgépből, és az őserdőben ért földet. Nagyon félt, de tudta, mi a különbség a normális és az abnormális félelem között. Elhatározta, hogy mindjárt tesz is valamit a félelem ellen. “John – mondta önmagának -, nem
adhatod át magad a félelemnek! Félelmed nem más, mint a biztonság és a kiút utáni vágy.”
A következő kijelentéssel folytatta: “A végtelen intelligencia, amely a bolygókat vezérli pályájukon, most engem vezérel, és kivezet ebből a dzsungelből.” Legalább tíz percig mondogatta ezt magának. “Ekkor – folytatta – valami megmozdult bennem. Mind erősebben eltöltött a bizakodás, érzése, és elindultam. Néhány nap után csodás szerencsével kijutottam a dzsungelből, és egy mentőrepülő rám talált.”
Megváltozott szellemi hozzáállása mentette meg. Magabiztossága, bensőjének szubjektív bölcsességébe és hatalmába vetett bizalma kínálta a megoldást problémájára.
“Ha keseregni kezdek sorsom miatt, és elmerülök a félelemben – tette hozzá -, akkor valószínűleg sose küzdöm le a rettegést, és elpusztulok a dzsungelben, a félelem és az éhezés következtében.”
Aki felmondott magának
Egy vállalat igazgatója mesélte, hogy három éven át aggódott az állása miatt. Mindig azt képzelte, kudarcot vall. Félelmének tárgya kizárólag saját fejében létezett, morbid aggodalom formájában. Élénk képzelőereje segítségével részletesen dramatizálta állása elvesztését, míg végül ideges, sőt neurotikus lett. Végül felkérték, hogy távozzon állásából.
Gyakorlatilag önmagát bocsátotta el. Állandósult negatív fantaziálása és tudatalattijára árasztott félelmi szuggesztiói tudatalattiját a megfelelő válasz megadására késztették. Tudatalattija ennek megfelelően hibák elkövetésére és ostoba döntések meghozatalára késztette őt, amelynek eredményeképpen igazgatóként kudarcot vallott. Sose került volna sor elbocsátására, ha sikerült volna gondolkodását azonnal az ellenkező oldalra helyeznie.
Összeesküdtek ellene
Mostanában tartott külföldi előadókörutam során két órán át beszélgettem egy jó nevű kormánytisztviselővel. Mély belső derű és békesség érzete töltötte el. Azt mondta, csöppet sem zavarja mindaz a politikai gyalázkodás, amelyben az újságok és az ellenzéki szervezetek részesítik. Minden reggel nyugodtan üldögél tizenöt percig, és a lelkét eltöltő békesség mély, csöndes óceánjáról elmélkedik. Ennek során óriási mennyiségű energia gyűlik fel benne, amellyel mindenféle félelem és nehézség leküzdhető.
Nem sokkal találkozásunk előtt egy kollégája rátelefonált éjszaka, és figyelmeztette, hogy egy csoport összeesküvést szó ellene. Ezt felelte kollégájának: “Én most lefekszem, és háborítatlan békében alszom reggelig. Mindezt megbeszélhetjük holnap, pontban tízkor az irodámban.” “Tudom, hogy semmiféle negatív gondolat sem manifesztálódhat – mondta a tisztviselő -, hacsak én magam meg nem töltöm érzelemmel, és be nem fogadom gondolatvilágomba. Nem vagyok hajlandó helyt adni félelemkeltő szuggesztióknak. Tehát semmiféle baj sem érhet” Figyeljük meg nyugodt, higgadt, békés fellépését! Nem izgatta fel magát, nem tépte a haját, nem tördelte kezét. Gondolatvilága központjában mindig meglelte a belső béke nyugodt állóvizét, s meg tudta őrizni higgadtságát.
Szabadítsd meg magad a félelmeidtől!
Az alábbi, remek passzussal elűzheted a félelmet. Megkerestem az Urat, és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem. (Zsoltárok Könyve 34:5) Az Úr ősi kifejezés, ami azt jelenti: törvény – tudatalattid törvénye. Tanuld meg tudatalattid csodáit, ismerd meg funkcióit és működését! Sajátítsd el az e fejezetben ismertetett technikákat. Állítsd őket máris szolgálatodba! Tudatalattid válaszol, és te minden félelmedtől megszabadulsz. Megkerestem az Urat, és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem.
A félelem nélküli élet felé vezető lépések
1. Tedd meg, amitől rettegsz, és bizonyosan elpusztul félelmed! Mondd magadnak, és gondold is komolyan: “Úrrá leszek félelmemen” – és úgy is történik.
2. A félelem nem más, mint elméd egy negatív gondolata. Helyettesítsd valamilyen építő gondolattal. Milliókat ölt meg a félelem. A bizalom erősebb a félelemnél.Semmi sem erősebb, mint a jóba vetett hit.
3. A félelem az ember legnagyobb ellensége. Ez rejlik a kudarcok, betegségek, rossz emberi kapcsolatok mögött. A szeretet kiirtja a félelmet. A szeretet nem más, mint az élet jó dolgaihoz való érzelmi kötődés. Szeresd a becsületességet, tisztességet, igazságot, jóakaratot, sikert. A jó iránti boldog várakozás állapotában élj, és minden esetben a legjobbakra számíthatsz.
4. A félelem szuggesztióit az ellenkezőjükkel ellensúlyozd, például így: “Gyönyörűen énekelek. Nyugodt, derűs, magabiztos és higgadt vagyok.” Mesés jutalomra számíthatsz.
5. Az írásos és szóbeli vizsgákon fellépő amnézia mögött a félelem rejlik. Leküzdheted, ha gyakorta kijelented: “Tökéletesen emlékszem mindenre, amit tudnom kell”, vagy elképzeled barátodat, amint gratulál briliáns vizsgádhoz. Tarts ki, és győzni fogsz!
6. Ha félsz a víztől, ússz benne. Képzeld el, amint szabadon, vidáman úszol. Szellemileg vetítsd magadat a vízbe! Érezd a hűvösségét, érezd az úszás izgalmát, amint átszeled a medencét. Legyen mindez eleven! Mivel szubjektíve ezt tetted, tudatalattid késztetni fog rá, hogy a valóságban is ezt tedd, és meghódítsd a vizet. Ez elméd törvénye.
7. Ha félsz a zárt helyektől, például a lifttől, előadótermektől stb., akkor képzeletedben utazz a liftben, és áldd meg minden alkatrészét és funkcióját. Magad is meglepődsz majd, milyen gyorsan oszlik el félelmed.
8. Mindössze kétféle félelem születik veled; a leeséstől és a zajtól való félelem. Az összes többit később szerezted. Szabadulj meg tőlük!
9. A normális félelem jó dolog. Az abnormális félelem nagyon rossz, romboló dolog. Ha állandóan elmerülsz félelmed gondolataiban, akkor abnormális félelmet, megszállottságot, komplexusokat alakítasz ki magadban. Ha folyton félsz valamitől, pánikba, tartós rettegésbe kergeted magad.
10. Ha tudod, hogy tudatalattid hatalma révén megváltoztathatod a körülményeidet, és szíved legmélyebb vágyát is teljesítheted, akkor leküzdheted abnormális félelmedet. Fordítsd azonnal figyelmedet arra a vágyra, amelyik ellenkezik félelmed tárgyával. Ez a szeretet, amely elűzi a félelmet.
11. Ha félsz a kudarctól, akkor a sikerre koncentrálj! Ha betegségtől félsz, tökéletes egészséged örömem elmélkedj. Ha a haláltól félsz, az Örök Életre figyelj!
12. A félelemre a helyettesítés törvénye adja meg a választ. Amitől félsz, annak megoldása vágyaidban rejlik. Ha beteg vagy, egészségre vágysz. Ha félelmed börtönében élsz, szabadságot áhítozol. A legjobbra számíts! Koncentráld gondolataidat a jóra! Sose feledd, hogy tudatalattid mindig válaszol neked, és sose téved!
13. Félelmed tárgya kizárólag a te negatív gondolatod formájában létezik. A gondolatok teremtő erejűek. Ezért mondta Jób:-Amitől leginkább féltem, íme bekövetkezett. Jóra számíts, és jó fog bekövetkezni.
14. Vedd szemügyre félelmeidet; tartsd őket a józan mérlegelés fényébe! Tanulj meg félelmeid szeme közé nevetni! Ez a legjobb orvosság.
15. Semmi sem háborgathat téged, csak saját gondolataid. Mások szuggesztiójának, kijelentéseinek, fenyegetéseinek semmiféle hatalmuk sincs.
Felhasznált irodalom: Dr. Joseph Murphy: Tudatalattid csodálatos hatalma
