Egy kilogrammnyi anyagot a Holdról a Földre juttatni 10 millió euró. Ezért bányászunk csak elméletben égi kísérőnkön. Egy űrlift azonban segítene faragni a költségeken, így jobban ki tudnánk aknázni a Holdat.
Miután meghódítottuk az űrt, ember lépett a Holdra, sőt elméletben már bányákat nyitunk rajta, hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a technika nem minden.
A legfőbb tényező, ami megakadályozza a környező bolygók meghódítását, az manapság inkább a pénz. Elképesztő összegekről van szó: bármilyen anyagból egy kilogrammnyit a Holdról a Földre szállítani 10 millió euróba, jelenlegi árfolyamon csaknem 3,5 milliárd forintba kerülne.
Ha színaranyat bányásznánk égi kísérőnkön, azt is kilónként több mint 9,95 millió eurós veszteséggel küldhetnénk haza.
A költségekből lefaragni többek közt úgy lehet, ha olcsóbbá tesszük a szabadulást a Hold és a Föld gravitációjából. Utóbbi, azaz egy kilogrammnyi súly űrbe juttatása a Földről hagyományos kilövéssel 25-30 ezer dollár lehet.
Egyszeri nagyobb befektetéssel ezt századrészére csökkenthetnénk az úgynevezett űrlifttel. És mivel más égitestek esetén is működik, ugyanígy lehetne a Holdról visszaküldeni bármit.
Az elmélet lényege az égitest egyenlítőjéhez közel rögzíteni egy megfelelően könnyű, erős anyagból készült kötelet. A másik végét kiengednék a világűrbe ellensúllyal a végén.
A centripetális erő tartaná feszesen, a kábel mentén pedig mozoghatna a fülke, benne akár komoly teherrel.
Őrült ötletnek hangzik, mégis radikálisan csökkentené a költségeket, ahogy megbízhatóbbá tenné az űrbeli szállítást a Földre és vissza – akár nyersanyagokról, teherszállításról, akár személyszállításról lenne szó.
Nem csoda ennek fényében, ha több cég is ráállt a projektre. A japán Obayashi 2025-ben kezdi meg az érdemi munkát, terveik szerint az űrlift 2050-re fog üzemelni. A seattle-i Liftport ezzel szemben már 2020-ben nekikezd az építkezésnek.
A NASA innovatív megoldásokra szakosodott csapata (NIAC) 2001-ben kezdte el kutatni egy ilyen űrlift megvalósíthatóságának lehetőségét. 2003-ban publikált tanulmányukban arra jutottak, hogy meg lehet építeni egy ilyen szerkezetet, sőt, több érvet is felhoztak mellette.
Végül azonban más, jelentősebb projektek miatt az űrlift megépítése háttérbe szorult, végül a Liftport támogatása mellett döntöttek, ahelyett, hogy maguk fejlesztenék le.
Az amerikai cég tervei szerint a “liftakna” 250 ezer kilométer hosszan fog kinyúlni az űrbe, a japánoké 96 ezer kilométeres lesz – összehasonlításképp a Nemzetközi Űrállomás (ISS) 330 kilométerre, a Hold 384,4 ezer kilométerre van a Földtől.
forrás: 24.hu