Egy szigorúan titkos, nemrég nyilvánosságra hozott feljegyzés megerősíti azt a korábban is felmerült információt, amely szerint a CIA több munkatársa úgy gondolta, nem kizárt, hogy John F. Kennedy megölése mögött a kubaiak állhatnak, akik így bosszulhatták meg a Castróval szembeni merényletkísérleteket.
A közel 12 évvel Kennedy meggyilkoása után, 1975-ben keletkezett, 26 oldalas feljegyzésben található érvelés javarészt arra a tényre alapoz, amely szerint az elnök lelövéséért letartóztatott Lee Harvey Oswald két hónappal a gyilkosság előtt hat napra Mexikóba utazott. Ez az információt korábban egyetlen ismert dokumentumban sem részletezték.
A feljegyzés szerint JFK megölésével a Castróval szembeni merényletkísérleteket torolták meg. Oswald fektehetően kulcsfontosságúnak tekintette az amerikai elnök Castro érdekében történő megölését – áll a dokumentumban. Castro El Caballo (A Ló) becenéven is ismert kubai elhírásítási vezető, Fabio Escalante állítása szerint a CIA 638 alkalommal próbálta meg eltenni Castrót láb alól. Többek között robbanó szivarral és kagylókkal, valamint mérgező búvárruhával is próbálkoztak.
Azt is tervbe vették, hogy luxuskörülmények között, meztelen nők és jelentős mennyiségű ital társaságában készítenek egy Castróra megszólalásig hasonlító színészről fényképeket, amelyeket egymillió példányban dobnak majd le Kuba felett, ám a tervet végül elvetették.
Egy másik koncepció szerint imázsának lerombolása érdekében még azzal is próbálkoztak volna, hogy a cipőjére olyan anyagot kenjenek, melynek hatására kihullott volna a szakálla.
A feljegyzés szerint Oswald Kubával való kapcsolata 1959-re nyúlik vissza. Egy Nelson Delgado nevű, Oswaldhoz hasonlóan szintén az El Toro-i terngerészgyalogsági repülőbázison szolgáló férfi azt állította, Kennedy későbbi gyilkosa néhány hónappal Castro hatalomra jutása után az iránt érdeklődött, hogyan juthat a szigetországba való belépésre jogosító vízumhoz.
Delgado javasolta, lépjen kapcsolatba a nagykövetséggel, majd Oswald nem sokkal később kapott egy hivatalos pecséttel ellátott levelet a Los Angeles-i kubai konzultól. Ezt követően számos küldeményt kapott, és Delgado szerint sokszor inkább a postát várta ahelyett, hogy mással töltötte volna el a szabadidejét. Kubai „ismerőseitől” a levelek mellett könyveket és pamfleteket is kapott, otthonról azonban soha nem érkezett számára levél.
Miután kérésére tartalékos állománmyba helyezték, a Szovjetunióba távozott, ahonnan 1962-ben szovjet felelségével tért vissza. Következő év áprilisában New Orleansba költöztek, ahol a feljegyzés szerint először merülhetett fel Oswaldban Kennedy megölésének lehetősége, miután elolvasta Castro szeptember elején az AP-nak adott interjúját.
Castro az interjúban „kreténnek”, valamint „minden idők legopportunistább elnökének” nevezte Kennedyt, amikor az amerikai kormányzat által támogatott kubai vezetők elleni merényletekről beszélt. Hozzáfűzte, felkészültek a harcra és a válaszra, valamint kitért arra is, hogy a kubai vezetők eltávolítására szőtt terrorista terveket támogató amerikai vezetők nem érezhetik biztonságban magukat.
Néhány héttel az interjú megjelenését követően Mexikóban járt, ahol öt napon át a szovjet és a kubai követségek között ingázva megpróbált új vízumot szerezni. A feljegyzés szerint eközben másra is szakított időt, a szokványosnál közelebbi kapcsolatba került ugyanis Silvia Durannal, a kubai nagykövetség munkatársával.
Az amerikai hatóságok az eset kapcsán nem végeztek túl alapos munkát. Annak ellenére, hogy az egyetlen személy volt, aki első kézből számolhatott volna be Oswald mexikói útjáról, Durant sem a CIA, sem az FBI, sem a Kennedy-gyilkosság feltárásával megbízott Warren-bizottság nem hallgatta ki, ehelyett elfogadták a mexikói hatóságoknak tett vallomását.
Durannak többek között arra a kérdésre sem kellett válaszolnia, hogy egy, a CIA által lefülelt telefonbeszélgetés során munkatársa és barátnője, Luisa Calderon miért nevetett a telefonba öt órával a Kennedy-merénylet után, és mondta azt a vonal túlsó végén lévő férfinak: tudta, hogy az elnököt le fogják lőni.
Amikor a férfi megkérdezte, hallotta-e a híreket, „viccesen” (utólag már nehéz eldönteni, mennyire szánta annak) így válaszolt: „Igen, persze, majdnemhogy Kennedy előtt tudtam róla”, nevetett, majd hozzátette: „Micsoda barbárok!” Ezután elmondta a vonal túlsó végén lévő félnek, hogy az aznap estére, Duranhoz tervezett parti elmarad, így nem fogják azt gondolni róluk, hogy Kennedy meggyilkolását ünneplik. Calderon végül hozzátette, az estét egy női orvos ismerősénél fogja tölteni.
forrás: Múlt-kor
