Mielőtt a következő inkarnációba lépünk, mint lélek, a spirituális világban a következő élet bizonyos körülményeit és adottságait lefektetjük. Felállítjuk élettervünk alappilléreit. Lényegében már tudjuk, mit szeretnénk megtapasztalni, mit megtanulni és tenni az előttünk álló életben. Ezt egy sütemény elkészítésével lehetne összehasonlítani.

A tökéletes sütemény

Minden egyes földi lét célja — így lehetne ebben az összehasonlításban megfogalmazni —, hogy egy tökéletes süteményt készítsünk. Mielőtt inkarnálódunk az új életbe, a túlvilágon lelki vezetőnk és más isteni lények segítségével összeállítunk egy pár, a fejlődési szintünknek megfelelő összetevőt.

Az életben aztán az a feladat, hogy ezekből a lehető legjobb süteményt süssük vagyis egy beteljesült életet alakítsunk. Egy alkalommal esetleg csak liszttel, cukorral, sóval és tejjel gazdálkodhatunk. Máskor még vaj és mandula is adatik. Vagy végül még felhasználhatunk gyümölcsöket és egzotikus fűszereket is.

És élettől függően különböző sütőformák és sütők állnak rendelkezésünkre. Többnyire a sütemény nem egyformán sikerül. Egyszer esetleg kicsit lesül, egy másik alkalommal egy nyúlós, ragadós tésztahalom lesz belőle, aztán teljesen elsózzuk stb. Itt sok minden félresikerülhet.

De egyik nap aztán egy finom, kitűnő süteményt készítettünk a hozzávalókból. Majd továbbmegyünk a következő fejlődési fokra, ahol vagy rendelkezésünkre áll még néhány egyéb alapanyag, vagy azzal a kihívással szembesülünk, hogy sokkal kevesebb hozzávalóval kell boldogulnunk. Összességében annyi ideig és annyi életen át gyakorlunk, amíg végül már ismerjük a tökéletes süteménysütés művészetét. Eközben tapasztaltabbak, végül bölcsebbek és felvilágosultak leszünk.

Öntudatra ébredés

A földön különböző módon szentelhetjük magunkat a süteménysütés eme művészetének: vannak emberek, akik szorgalmasan és örömmel gyakorolnak, de sok olyan is akad, akik érdektelenül, közömbösen teszik dolgukat vagy tele vannak félelemmel, hogy rosszul csinálják.

Olyanok is akadnak, akik nem akarják törni magukat, és az első meghiúsult kísérlet után feladják, és az életet hibáztatják. És nem kevesen megpróbálnak másokat rávenni arra, hogy az ő feladataikat magukra vállalják, talán akár még erőszakkal is.

A rabszolgaság jó példa erre, de egy kellemetlen főnök, munkatárs vagy partner is. Nem csak nyilvánvaló erőszakkal próbálkoznak; talán sikerül nyomással vagy megtévesztéssel vagy egyéb finom, körmönfont manipulációval elérni céljukat.

Saját gyerekekről ismertek ilyen esetek, akik vonakodnak felnőni. Így előfordulhat, hogy az egyik kap süteményt, ami őt nem is illeti meg. A másik esetleg rengeteget tanul a sütésről, csak éppen arról feledkezik meg, hogy a saját süteményén gyakoroljon, ami miatt végül is idejött.

Némelyek talán úgy képzelik, hogy az ő süteményük a legjobb, és mindenkinek éppen ilyen süteményt kell sütnie. Dogmát csinálnak belőle: „Aki nem tartja ehhez magát, az örök kárhozatba vagy börtönbe jut!”

Az is előfordul, hogy a saját süteményünk nem sikerül olyan jól, ezzel mások süteményére is negatív hatással vagyunk, vagy egyesek utánozzák a receptet esetleg akár el is lopják azt. A játékmódozatok egész palettája nap mint nap megfigyelhető.