A történelem folyamán sok neves ember adott hangot az UFO-kkal kapcsolatos véleményének – köztük például olyanok is, mint Ronald Reagan, az USA egykori miniszterelnöke.
Ezek a kijelentések mindenki számára fellelhetők ugyan, de sokaknak– akik esetleg nem merültek el mélyebben a témában – talán ismeretlenek…
Jöjjenek tehát azok a bizonyos elhíresült mondatok…
George C. Marshall tábornok, aki a második világháború alatt az USA egyesített vezérkari főnöke, majd 1947-1949 között az Egyesült Államok külügyminisztere volt, egy ízben, 1955-ben a Londoni Flying-Saucer Review című lapnak adott interjújában kijelentette:
„Az Egyesült Államok hatóságai megállapították, hogy a repülő csészealjak Földön kívüli intelligens lények irányítása alatt állnak. Különböző jelek arra utalnak, hogy módszereket dolgoznak ki, amelyek segítségével képesek bolygónk légkörét belélegezni és atmoszféránkban életben maradni. Úgy tűnik, hogy csak eme előkészületek után számíthatunk a részükről nyilvános leszállásokra és kapcsolatfelvételekre.”
Lord Dowding, az angol légierők marsallja volt a második világháború alatt. A Fate magazin 1954 novemberi számának 24-26. oldalán található egy ismertetés Dowding-nak a London Sunday Dispatchben megjelent UFO-témájú cikkéről. Íme véleménye:
„Meg vagyok győződve arról, hogy ezek a tárgyak léteznek, és nem földi nemzetek készítették őket.”
Nathan F. Twining tábornok, az amerikai légierők egykori parancsnoka a következőt állítja egy, az UFO-król készített elemző jelentésben, amelyet a légierő 1947. szeptember 23-i dátummal keltezett.
„A jelenség valóságosan létezik, nem vízió vagy kitaláció. Ezek a repülő tárgyak megközelítően korong alakúak, és nagyságuk vetekszik az ember által készített utasszállító repülőgépek méreteivel.”
Harry S. Truman, az Egyesült Államok egykori elnöke egy 1950. április 4-én tartott sajtóértekezleten ezt nyilatkozta:
„Biztosíthatom önöket arról, hogy a repülő csészealjak – amennyiben egyáltalán léteznek – nem földi alkotások, nem emberkezek művei.”
Az USA légi erejének sajtótájékoztató kiadványa, 1953. június 26:
„A légierő és a kérdés kivizsgálásával megbízott bizottság – a Project Blue Book munkatársai – ismeri Keyhoe őrnagy ama véleményét, miszerint a repülő csészealjak más bolygóról származó űreszközök. A légierő soha nem tagadta, hogy ez a lehetőség fennállhat.” ,,…amennyiben azok a manőverek, amelyekről számos megbízható tanú jelentést tett, megfelelnek a valóságnak, akkor a jelenségre csak egyetlen elfogadható magyarázat kínálkozik – az interplanetáris magyarázat.”
Vonal M. Chassin francia tábornok, a NATO egykori légelhárítási egyeztető parancsnoka megállapítása szerint (Párizs, 1958. április 3.):
„Létfontosságú mindnyájunk számára, hogy megértsük a jelenséget, amely talán meghatározhatja egész további jövőnket.”
1952-ben feloldottak a titkosítás alól (1952. szeptember 11-én) egy CIA (Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatala)memorandumot:
„Világot átfogó megfigyelési hálózatot hoztunk létre, és utasitottuk a főbb légibázisainkat, hogy törekedjenek azonosítatlan repülő objektumok elfogására.“
1974-ben Robert Galley, akkori francia hadügyminiszter egy interjúban, amit. J. C. Bourret készített vele 1974. január 28-án, kijelentette:
„Az UFO-k létét nemzetbiztonságunk szempontjából jelentős kérdésnek tartjuk, és ezért vizsgáljuk a viselkedésüket, igyekezvén mozgásrendszerükben bizonyos szabályosságokat felfedezni és kimutatni.”
1952-ben Edward J. Ruppelt kapitány, a Project Blue Book megbízott vezetője ezt írja a Report on UFOs első oldalán:
„1952 nyarán az amerikai légierő egyik F-86-os harci gépe, melyet mint elfogó vadászt alkalmaznak, rálőtt egy repülő csészealjra. Ezt is, mint sok más olyan tényt, amelyből az UFO-sztori végül is összeállt, eddig még soha nem hoztak nyilvánosságra.”
W. Childlaw tábornok, az Egyesült Államok Légvédelmének akkori parancsnoka egy 1955-ben Colorado Springsben adott interjújában így nyilatkozott:
„Garmadával kapunk UFO-jelentéseket. Nagyon komolyan vesszük a dolgot, annál is inkább, mert számos emberünk és repülőgépünk veszett oda a repülő csészealjak üldözése közben.”
Roeshin Nurjadin, az indonéz légierő főnöke 1967-ben egy levelében (1967. május 5.). mely az UFO-kérdéssel foglalkozott, így ír:
„Indonéziában ugyanolyan típusú UFO-kat látnak, mint bárhol máshol. Időnként problémát okoznak a légelhárításunknak, de csak egyszer kerültünk olyan helyzetbe, hogy lőnünk kellett rájuk.”
1980-ban Peruból jött híradás:
„…Délen, a perui légierő egyik bázisa fölött két alkalommal is UFO-kat észleltek. Vadászgépek megkísérelték elfogni, illetve megsemmisíteni őket, de nem jártak eredménnyel.”
Douglas MacArthur tábornok, államférfi, a második világháború alatt az Egyesült Államok csendes-óceáni katonai erőinek főparancsnoka, 1955-ben a Waldorf Astoriaban tartott beszédében a következőket mondta (New York Times, 1955. október 8.) :
….a tudomány fejlődését is figyelembe véve a világ minden népének egyesítenie kellene erőit a túlélésért, azért hogy közösen védjük meg bolygónkat a külső térből érkező idegenek támadásaival szemben.”
1962. május 12-én pedig a West Point-i Katonai Akadémián tartott beszédében így fogalmazott:
„Nem zárható ki egy katonai összecsapás az egyesült földi erők és egy, a Galaxisunk egy másik bolygójáról származó sötét szándékú támadó erő között. Feltehetően ez lenne Földünkön az utolsó háború.”
1968. Az USA Nemzetbiztonsági Hivatalának jelentése, UFO-hipotézis és a túlélés problémái:
„Az emberi történelem számtalanszor bizonyította, hogy milyen tragikus kimenetelű lehet egy olyan összecsapás, amelyet egy technológiailag magasabb rendű erő egy technológiailag elmaradott közösséggel vív. Meg kellene gyorsítani katonai felkészülésünket, hogy a lehető legrövidebb időn belül megfelelő védelmi intézkedéseket tudjunk hozni. Egy kissé komolyabban kellene vennünk túlélésünk kérdését, amikor az UFO-problémát vizsgáljuk.”
Az USA külügyminisztériumának akkori igazgatója, Dr. Michel A. G. Michaud diplomata, a Nemzetközi Biztonsági Hivatal vezetője 1978-ban egy konferencián kijelentette:
„Egy másik naprendszerből származó idegenek számára mi potenciális fenyegetést jelentünk, ám ez fordítva is igaz — ők is potenciális fenyegetést jelentenek nekünk. Ez a körülmény magával vonhatja egy katonai összecsapás lehetőségét.”
1981-ben az ICUFON (amerikai UFO-kutató szervezet) memorandumot intézett az UFO-kérdésben Ronald Reagenhez, az Egyesült Államok elnökéhez. A válasz,amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal intézett a szervezethez 1981. november 21-én, többek között a következőket tartalmazta:
„Az Elnök nagyon is tisztában van azzal a fenyegetéssel, amit az UFO-erők jelenthetnek, és mindent megtesz, ami csak módjában áll, hogy a nemzet ilyen irányú védelmi felkészültségét gyorsan és hatékonyan növelje.” (Aláíró: Robert L. Scheitzer, az amerikai hadsereg vezérkari tábornoka.)
1985. Nevezetes év a külpolitikában: Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke találkozik Mihail Gorbacsov főtitkárral november 18-20-án Genfben. Reagan novem-ber 21-én reggel 9 órakor tájékoztatta a kongresszust a megbeszélésekről (New York Times, 1985. november 22.) Többek közt ezt mondta:
„Mr. Gorbacsov sürgette, hogy együttesen helyezzünk el támadó fegyvereket a világűrben, s egy ilyen stratégiai védelmi rendszerrel hozzunk létre bolygónk körül egy hatékony, nukleáris védelmi elhárítógyűrűt.”
1985. december 4-én viszont ezt nyilatkozta Fallstone-ban, az egyetemisták előtt tartott beszédében (az eseményen jelen volt egy sereg amerikai vezető személyiség is):
„…Gorbacsov főtitkárral tartott négyszemközti megbeszéléseinknek volt egy érdekes pontja, amely azzal foglalkozott, hogy ha bolygónkat veszély fenyegeti a külső térből, valamely más bolygó lényei részéről, akkor félre kellene tennünk minden kicsinyes torzsalkodást, és rá kellene ébrednünk arra, hogy mindannyian emberek vagyunk, és össze kell tartanunk ezen a Földön… Nem hiszem egyébként, hogy a világűrből nagy hirtelen megjelenne egy bennünket fenyegető erő, ennek ellenére magam is hasznosnak minősíteném a főtitkár által javasolt hozzáállást és megoldást.”
Rejtélyek szigete
