A vonzás törvénye egy olyan izgalmas téma, amely a mai napig kiapadhatatlan forrása az ezoterikus és önfejlesztő műveknek.
Néhány évvel ezelőtt, vacsorakészítés közben bekapcsoltam a helyi televízió hírcsatornáját. Hányingerem támadt.
Először az influenzajárványról számoltak be, amelyet egy olyan ismeretlen vírus okoz, amely ellen az oltás nem biztos, hogy védelmet nyújt.
– A háromezer kilométerre található X városban a jelentések szerint a lakosság 60 százaléka súlyosan megbetegedett ettől az eddig azonosítatlan vírustól – hallottam.
„Rettenetes! – gondoltam. – Most valószínűleg a műsort nézve tíz emberből nyolcan a félelmeikre koncentrálnak. A sok-sok emberből kiáramló, félelemmel teli hullámok negatív töltetű hullámokat vonzanak majd, és ezek összegződnek. Az influenzát azok az emberek is megkapják, akik egyébként egy kis náthával megúszhatták volna a téli időszakot”
A tévében elhangzott hír így okozhat bonyodalmakat.
Ez csak az első része volt a híradónak. A következőben (igaz történet!) egy iskolai ételmérgezésről számoltak be. Nem tudtak biztatót mondani a kórházban fekvő gyermekek állapotáról. Ehhez járult még hozzá, hogy elmondták, a legutóbbi ételmérgezés halálos áldozatokkal is járt.
Ó, te jó ég! Szülők ezrei lengetik a nagy piros zászlókat, és közben félelemmel terhes, negatív töltésű rezgéseket áramoltatnak. Így felerősítenek egy ártalmatlannak tűnő kis baktériumot, és az történik, ami miatt a szülők pánikba estek: a betegség egyre súlyosabb lesz. (Így is történt. Egy hónap alatt fél tucat halálesetet írtak ennek a baktériumnak a számlájára.)
Kezdtem begurulni a híradó miatt. Lassan rájöttem, hogy a saját érzéseim sem voltak örömteliek. Azonnal hangosan dühöngeni kezdtem: – Rendben, rendben, kiterjesztett énem, hallom amit mondasz; ettől nem lesznek jó érzéseim. Kikapcsolom ezt az egész bolondságot.
Előtte még meghallottam az utolsó hírt egy idős asszonyról, akit megerőszakoltak és megöltek. Nagyon feldühödtem, borzalmasan éreztem magam, és azon kezdtem el gondolkodni, hány idős nő lehet még áldozat, mire a tettest megtalálják, csak azért, mert akik hallották a hírt, mind erre gondolnak. Az eseményeket akaratlanul is életre keltik azzal, hogy a félelmeikkel pont arra koncentrálnak, amit a leginkább el akarnak kerülni.
A média szüntelen rossz hírekről számol be: háború, bűnügyek, katasztrófák. Ezért mindenki a borzalmas eseményekre koncentrál, ami még több hasonló történést segít elő.
Bonnie és Clayde korában is létezett a vonzás törvénye
Voltak-e fegyverek az iskolában, volt-e ennyi erőszakos cselekedet, robbantás, gyújtogatás 1865-ben? Nem, mert akkor még nem létezett a média, amely a figyelmet ráirányította volna valamire, ami rezgéseket vált ki, és ami lökésszerűen elindította volna a folyamatokat. Ekkor újságok és falragaszok voltak, amelyek a vonat- és bankrablókról számoltak be, ezért vonatrablásból és bankrablásból volt több.
Hidd el, hogy Bonnie és Clyde idejében is ugyanúgy működött a vonzás törvénye, mint napjainkban, mert ez a teremtés alapvető törvénye a Világegyetemben. Ha gyakran és erős érzelmekkel koncentrálunk valamire, amit nem akarunk – vagy akarunk -, az előbb-utóbb megtörténik.
Lynn Grabhorn