A Földön és a világegyetemben számtalan rejtély létezik, amelyre még a tudósok sem tudják a megfejtést. Íme a kérdések, amelyre még nincs tudományos magyarázat!
1. Mi az a fekete lyuk?
Galileo Galilei volt az első, aki a figyelmet az égboltra irányította, de sem Galilei, sem más csillagászok nem tudtak a sötét anyag, vagyis a fekete lyukak titkára rájönni. A kutatók szerint csak a mi Tejút-rendszerünkben 400-szor több anyagnak kell lennie, mint amennyit eddig felfedeztek, hiszen a legnagyobb teljesítményű távcsövek csak a fénylő anyagot látják – és a Tejút csak egy kis mellékutcája a világegyetemnek.
A sötét anyag azonban biztosan létezik, erre enged következtetni többek között a gravitáció is. A fekete lyuk felfedezése azonban úgy tűnik, még várat magára.
2. Mi az a sötét energia?
A sötét energia legalább olyan nagy fejtörést okoz a tudósoknak, mint a sötét anyag vizsgálata. A sötét energiát akkor fedezték fel, amikor az asztronómusok a világ tágulását kutatták, megfejtés helyett azonban egy újabb rejtélyt találtak.
Ez a feltételezett energiaforma semlegesíti a gravitációt – legalábbis a csillagászok ezzel magyarázzák az egyre gyorsabb tágulási folyamatot. A sötét energia magyarázatára két elmélet is született, de a megoldáshoz egyelőre egyik sem vitte közelebb a jelenséget kutatókat. A tudósok úgy vélik, hogy az univerzumnak mindössze az 5 százalékát térképezte fel az ember, a maradék 23 százalék a sötét anyag, míg 72 százalék a sötét energia.
3. A Pioneer-anomália
Ez az anomália évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat, a megoldás pedig egyelőre várat magára. 1972-ben és 1973-ban az Amerikai Űrkutatási Hivatal két űrszondát küldött a világűrbe. A Pioneer 10 és a Pioneer 11 feladata az volt, hogy megvizsgálja naprendszerünk távolabbi égitestjeit, és azokról adatokat küldjön a Földre.
Az adatok meg is érkeztek, de a csillagászok azt tapasztalták, hogy a két műhold pályája eltért egymástól, pedig azonos „úton”, de ellenkező irányban kellett volna haladniuk. Ráadásul ugyanezt tapasztalták a Jupiter holdjait kutató Galilei szonda esetében is. Egy biztos: a röppálya módosulását, a szondák jelentős lassulását a bolygók tömegvonzása okozta, a tudósok azonban búcsút mondhattak pontosnak vélt számításaiknak, és rá kellett jönniük, hogy mégsem tudnak mindent a tömegvonzásról!
4. A meleg víz és a fagy
Az űr kémlelése után térjünk vissza a Földre! A Mpemba-effektus szerint a forró víz előbb megfagy, mint a hideg! Gondoltad volna? A paradoxont egy tanzániai diák, Erasto B. Mpemba a ’60-as években fedezte fel, méghozzá fagylaltkészítés közben, és bebizonyította, hogy azonos körülmények között a meleg víz hamarabb megfagy, mint a hideg. A jelenségre több elméletet is adtak már a Mpemba-paradoxont vizsgáló tudósok, de a valódi megfejtés még nem született meg.
Bár a jelenséget Mpemba után nevezték el, és ő állította fel a paradoxont is, nem ő volt az első, aki felfedezte azt. Az effektusról i.e. 300-ban Arisztotelész, az 1200-as években Roger Bacon és az 1600-as években René Descartes is említést tett.
5. A Föld belseje
Ahogy a világűrt, úgy a Föld belsejét is rengeteg rejtély övezi, a tudósok a sötétben tapogatóznak. Bár az iskolában mindannyian megtanultuk, hogy a Föld magját vas- és nikkelmagma alkotja, de a pontos méretét, az izzó mag hőmérsékletét és a benne zajló folyamatokat csak találgatják a kutatók. A ’60-70-es években több kísérletet is tettek, hogy lefúrjanak a földmagig, de egyetlen próbálkozás sem járt sikerrel, és a projekt kudarcba fulladt.
forrás:life.hu
