Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

5 megoldatlan fizikai rejtély, amelyre nincs magyarázat

img

A Földön és a világegyetemben számtalan rejtély létezik, amelyre még a tudósok sem tudják a megfejtést. Íme a kérdések, amelyre még nincs tudományos magyarázat!

1. Mi az a fekete lyuk?

Galileo Galilei volt az első, aki a figyelmet az égboltra irányította, de sem Galilei, sem más csillagászok nem tudtak a sötét anyag, vagyis a fekete lyukak titkára rájönni. A kutatók szerint csak a mi Tejút-rendszerünkben 400-szor több anyagnak kell lennie, mint amennyit eddig felfedeztek, hiszen a legnagyobb teljesítményű távcsövek csak a fénylő anyagot látják – és a Tejút csak egy kis mellékutcája a világegyetemnek.

A sötét anyag azonban biztosan létezik, erre enged következtetni többek között a gravitáció is. A fekete lyuk felfedezése azonban úgy tűnik, még várat magára.

2. Mi az a sötét energia?

A sötét energia legalább olyan nagy fejtörést okoz a tudósoknak, mint a sötét anyag vizsgálata. A sötét energiát akkor fedezték fel, amikor az asztronómusok a világ tágulását kutatták, megfejtés helyett azonban egy újabb rejtélyt találtak.

Ez a feltételezett energiaforma semlegesíti a gravitációt – legalábbis a csillagászok ezzel magyarázzák az egyre gyorsabb tágulási folyamatot. A sötét energia magyarázatára két elmélet is született, de a megoldáshoz egyelőre egyik sem vitte közelebb a jelenséget kutatókat. A tudósok úgy vélik, hogy az univerzumnak mindössze az 5 százalékát térképezte fel az ember, a maradék 23 százalék a sötét anyag, míg 72 százalék a sötét energia.

3. A Pioneer-anomália

Ez az anomália évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat, a megoldás pedig egyelőre várat magára. 1972-ben és 1973-ban az Amerikai Űrkutatási Hivatal két űrszondát küldött a világűrbe. A Pioneer 10 és a Pioneer 11 feladata az volt, hogy megvizsgálja naprendszerünk távolabbi égitestjeit, és azokról adatokat küldjön a Földre.

Az adatok meg is érkeztek, de a csillagászok azt tapasztalták, hogy a két műhold pályája eltért egymástól, pedig azonos “úton”, de ellenkező irányban kellett volna haladniuk. Ráadásul ugyanezt tapasztalták a Jupiter holdjait kutató Galilei szonda esetében is. Egy biztos: a röppálya módosulását, a szondák jelentős lassulását a bolygók tömegvonzása okozta, a tudósok azonban búcsút mondhattak pontosnak vélt számításaiknak, és rá kellett jönniük, hogy mégsem tudnak mindent a tömegvonzásról!

4. A meleg víz és a fagy

Az űr kémlelése után térjünk vissza a Földre! A Mpemba-effektus szerint a forró víz előbb megfagy, mint a hideg! Gondoltad volna? A paradoxont egy tanzániai diák, Erasto B. Mpemba a ’60-as években fedezte fel, méghozzá fagylaltkészítés közben, és bebizonyította, hogy azonos körülmények között a meleg víz hamarabb megfagy, mint a hideg. A jelenségre több elméletet is adtak már a Mpemba-paradoxont vizsgáló tudósok, de a valódi megfejtés még nem született meg.

Bár a jelenséget Mpemba után nevezték el, és ő állította fel a paradoxont is, nem ő volt az első, aki felfedezte azt. Az effektusról i.e. 300-ban Arisztotelész, az 1200-as években Roger Bacon és az 1600-as években René Descartes is említést tett.

5. A Föld belseje

Ahogy a világűrt, úgy a Föld belsejét is rengeteg rejtély övezi, a tudósok a sötétben tapogatóznak. Bár az iskolában mindannyian megtanultuk, hogy a Föld magját vas- és nikkelmagma alkotja, de a pontos méretét, az izzó mag hőmérsékletét és a benne zajló folyamatokat csak találgatják a kutatók. A ’60-70-es években több kísérletet is tettek, hogy lefúrjanak a földmagig, de egyetlen próbálkozás sem járt sikerrel, és a projekt kudarcba fulladt.

forrás:life.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár