Kétféle ember létezik a földön. Az egyik hisz a szellemekben, a másik viszont határozottan nem. Mindkettő azt gondolja, hogy a másik teljesen őrült.
A szkeptikusok amellett érvelnek, hogy azok, akik hisznek a szellemekben, azok csak téveszmékben hisznek. Míg azok, akik már tapasztaltak természetfeletti jelenségeket, azt gondolják, hogy őket senki sem érti meg. Ebből adódóan sok kísértet történetet nem lehet komolyan venni, vagy ami még rosszabb, egyszerűen csak átsiklunk fölöttük.
A továbbiakban három kísértet történetet mutatunk, amik akár a szkeptikusok véleményét is képesek megváltoztatni. Te talán nem hiszed el, hogy ezek az események valóban igazak, de akikkel ezek megtörténtek, ők nyilván kiállnak az igazuk mellett.
A Viktoriánus baba
2015. augusztus 8, Georgia
Darla 7 éves volt, amikor egy piacon talált egy babát. Mély benyomást tett rá a göndör barna hajával, a barna szemeivel, a fehér, hamvas bőrével, és az aranyos piros ruhácskájával, melyet aranyszínű virágok díszítettek. Darla különösnek találta, hogy még senki nem vette meg. Az anyukája azonban elmagyarázta neki, hogy a baba porcelánból van és nem arra való, hogy játszanak vele.
A kislány szerint a baba nagyon szomorúnak tűnt, és ő csak boldoggá akarta őt tenni, úgy érezte, szüksége volt rá. Könyörgött az édesanyjának, hogy vegye meg neki, azonban ő elutasította lánya kérését. Ám egy pár hónappal később Darla ugyanazt a babát kapta a nagybácsikájától ajándékba. A baba neve Samantha lett, és Darla minden éjszaka beszélt hozzá, és a szekrényére tette, ahol mindig láthatta őt. Fontos megjegyezni, hogy Samantha egy dobozban “élt”, melyhez madzagokkal volt hozzárögzítve.
Amikor Darla 13 éves lett, új házba költözött az apjával és az összes babát dobozokba tették, beleértve Samanthát is. Az első éjszakán azonban Darla különös, zörgő hangot hallott kiszűrődni az egyik dobozból. Amikor közelebb ment a dobozhoz, a kislány egy hatalmas villanást látott, majd teljes csönd lett. Darla kinyitotta azt a dobozt és ezután semmi különös nem történt, kivéve, hogy a következő reggelen Samantha a földön hevert.
A következő napon, amikor már végre kipakolhatott, Darla kivette Samanthát a dobozából, elvágta a madzagokat, amik rögzítették és a többi baba mellé tette. Ezután a dobozokat, amikből kicsomagolt, elégette. Amíg azok égtek, Darla egy hatalmas pukkanást hallott, a lángok hatalmasra nőttek és kék színűvé váltak. Darla nagyon megijedt, eloltotta a tüzet, és azt hitte, hogy talán valami gyúlékony anyag került a tűzbe és ez okozta ezt a különös jelenséget, habár nem használt sem kerozint, sem öngyújtót.
A következő furcsa eset akkor történt, amikor Darla az udvaron tett-vett, és egy női hangra lett figyelmes, ami a nevét mondta: “Darla…” Darla nagyon megijedt és visszarohant a házba, hiszen csak az apja volt még rajta kívül otthon. Este, amikor próbált elaludni, újra hallotta hangot. Darla visszakérdezett, hogy mit akar tőle és erre azt válaszolta a hang, hogy “Semmit. Megszabadítottál és most már bármit megkaphatok, amit csak akarok!”
Darla arra kérte, hogy mutassa meg magát, mire Samantha leesett a polcról. A porcelán azonban nem tört el. Azon az éjszakán Darla nem hallott mást. A következő napon azonban az összes babát kidobta, amit még aznap elvitt egy szemeteskocsi. Most nem tudja, merre lehet Samantha, de reméli, hogy soha nem találkozik vele újra.
Bezártam a testvéremet egy sötét szobába
2001. január 11
Amikor Jacob hatodik osztályos volt, mindig a testvérével, a 3 évvel idősebb Owen-el volt. Jacob arra gondolt, hogy Owen talán félne a sötétben, ha lekapcsolná a lámpát. Nem voltak ablakok a szobán, ezért korom sötét lett volna, ha az ajtó is zárva van. Az utolsó pillanatban Jacob úgy vélte még viccesebb lenne, ha ő maga kijönne a szobából és magára hagyná Owent. Tehát Jacob lekapcsolta a lámpát, kiszökött és bezárta az ajtót, teljes sötétségben hagyva Owent. Aztán csak várt, hátha meghallja Owen ijedt hangját, de nem hallott semmit.
“Mi a fenét csinálsz?” – kérdezte odabentről Owen. Jacob próbálta visszatartani a nevetését. Owen bizonyára most azt hitte, hogy még Jacob is bent van a szobában, ám nem sokkal később újra megszólalt:
“Jacob! Mit művelsz? A frászt hozod rám! Fejezd ezt be!” Jacob persze odakint várakozott.
“Jacob! Nem viccelek, tűnj innen és kapcsold fel a lámpát! Most! Vagy megmondalak anyának, hogy rám ijesztettél!” Várjunk csak. Az előbb azt mondta, hogy “tűnj innen”? Jacob csak nevetett odakint és bekiabált Owennek. “Haver! Nem is vagyok odabent!” Owen azonnal vérfagyasztó sikolyt hallatott, mint akit leszúrtak. Jacob megpróbálta kinyitni az ajtót, de nem tudta. Az ajtó zárva volt. De hát ő nem is zárta kulcsra az ajtót. Aztán hallotta odabentről a testvérét, amint segítségért kiállt.
Jacob a végén betörte az ajtót, és meglátta Owent, aki a földön sírt. Azt mondta, hogy látta amint Jacob a sarokban áll, háttal neki. Amikor megkérdezte, hogy mit csinál, Jacob megfordult és elindult felé. Egy sötét, árnyékos ábrázatú valami nézett vissza rá, aki a kezét nyújtotta Owen felé. Az hideg volt és erős.
Olyan erővel szorította meg Owen kezét, hogy az megsérült. Amikor végre az ajtó kinyílt, a különös alak eltűnt. Owent ez az emlék máig kísérti. Ha bármikor szóba kerül, ő azonnal elhagyja a szobát. Nem akar róla beszélni.
Facebookos zaklató
2014. május 24
Nathan barátnője, Emily 2012-ben halt meg autóbalesetben. Nagyon maga alatt volt a gondolattól, hogy soha többé nem láthatja őt és nem hallhatja a hangját. 2013. szeptember 4-én Nathan bejelentkezett a Facebook fiókjába, és legnagyobb meglepetésére Emilytől kapott üzenetet.
Mindössze két embernek volt hozzáférése Emily profiljához, Nathannek és Emily édesanyjának. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem Emily küldi az üzeneteket, akkor Nathan arra gyanakodott, hogy talán Emily egyik barátja viccelődik. Azonban az elküldött üzenetek még a lány balesete előtti időpontról származtak.
Emily elkezdte megjelölni saját magát különböző képeken. Hibás a Facebook! – ezzel próbálta nyugtatni magát Nathan. Abban hit, hogy talán egy vírus küldi újra Emily régi üzeneteit. Majd végül Emily elküldte az első értelmes szót: Megfagyok! A pulcsim a szárítóm van és itt kint nagyon hideg van. Nagyon hideg. Hideg. Hideg. Megfagyok. Nem tudom, mi történik velem.”
Az utolsó sortól Nathan-ben meghűlt a vér. Aznap éjszaka rémálmai voltak, amiben Emily egy “jégbe fagyott” autóban ragadt, és Nathan odakint állt a melegben miközben üvöltött Emilynek, hogy nyissa ki, ajtót. Ő azonban észre sem vette, hogy ott van Nathan, de néha a lábai kilógtak a kocsiból. Ugyanis Emily lábai leszakadtak a baleset következtében.
Aztán egyik este, amikor Nathan egy kicsit felöntött a garatra volt, válaszolt elhunyt barátnője üzeneteire. Berúgtam! Hiányzol nagyon! Bárki is írogat erről a profilról, el fogom kapni! Most éppen hazafelé tartok a munkából, sétálok, és nagyon remélem, hogy nem kapok tőled több üzenetet! Ám nem sokkal később jött a válasz: „Hagy sétáljak én is!” Nathan sokkot kapott. Emily a baleset alkalmával műszerfalnak csapódott és teljesen szétroncsolódott a teste.
Habár Emily Facebook profilja csupán az emlékek miatt maradt fenn, Nathan egyáltalán nem értette, miért kapott még tőle üzeneteket. Ám nem sokkal később ezen a Facebook profilon megjelent egy kép Nathan-ről, amin egy félig nyitott ajtó mögött ül. Akkor készítették, amikor Nathan teljesen egyedül volt otthon.
