Gagarin utazása óta az űrkutatás szerelmese Tóth László. A nyugdíjas nagykanizsai üzemmérnök azt állítja: kibővítette Newton egyik törvényét, ezzel pedig forradalmasítani lehet az űrutazást.
Először a rakétatechnikát tanulmányozta, aztán az ufók lehetséges működési elvén töprengett el. Szerinte ezen égi objektumok mindenféle rotor, légcsavar, hanghatás és százméteres lángcsóvák, égéstermékek kibocsátása nélkül képesek helyet változtatni, lebegni. Ez pedig sérti a nagy géniusz, Newton törvényeit, amelyekre egész civilizációnk épül.
A tudós első törvénye szerint „Minden test megtartja nyugalmi helyzetét, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg egy külső erő nem kényszeríti erre.”
– Newton elvei alapján működnek a jelenlegi rakéták, vagyis kémiai hajtóanyaggal – magyarázza a feltaláló. – Ezzel utazni az űrben azonban költséges, lassú és bonyodalmas: a Földről való elrugaszkodásnál jelenleg nélkülözhetetlen, de az űrhajósokkal hosszú távú űrutazásokra már nem alkalmas.
Nagy mennyiségű hajtóanyagot kell magunkkal vinni, ez hamar elfogy, és a kiüresedett fokozatokat mindig le kell választani. Csak a Marsig tudunk így eljutni, az is hosszú időbe telik. Egy új típusú űrjármű azonban megoldhatja a problémákat. A működési elvéhez azt kell alapul venni, amivel kibővítettem Newton első törvényét:
„Minden test megtartja nyugalmi helyzetét, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg egy külső erő nem kényszeríti mozgásállapotának megváltoztatására, kivéve, ha a testen belül, mint önálló inercia rendszeren belül mesterséges belső erőket gerjesztünk.”
A feltaláló űrhajójának lelke a forgó rendszer: egymásra merőleges tengelyek körül kell forgatni tömegeket, a rendszeren belül keletkező erők pedig gyorsítják az űrjárművet, így mozgási energia keletkezik: villamos energiával meghajtott motorokat helyez el forgótárcsákban, ezek a középpontjuk körül forognak, de a motorok is pörögnek egy közös tengely mentén. Ez a kettős forgás szüli az erőket, amelyek létrehozzák a mozgást a világűrben.
Ezt az energiahatást működő modellen bizonyította és kísérletezte ki, ami felbátorította, hogy a nyilvánosság elé lépjen. A villanymotorokat energiacellákból lehet feszültséggel táplálni, hiszen már asztalnyi méretű atomerőművek is vannak Tóth László szerint. Manőverezni sem nehéz az űrhajóval, mert ha az egyik oldalon a tárcsarendszert jobban pörgetik, a másikon szimmetrikusan lassabban, azonnal nyomaték keletkezik, és arra fordul a jármű.
– A nagy titkokat az évezredes indiai templomok tanulmányozásánál találtam meg – így a feltaláló. – A hindu mitológia szerint ezek az épületek „az istenek repülő szekerei”. Ahogy a korabeli feljegyzés tartja: a templomok és paloták az istenek égi kocsijainak kópiái kőből felépítve. Megdöbbentő, hogy az épületek élein, oldalán, díszítésein rengeteg forgótárcsás szerkezet található. Ahogy a képeiket néztem, nagyítót ragadtam, és egyre többet fedeztem fel rajtuk.
Demonstrációs céllal elkészítettem a kadzsurahoi Kandárija Mahavéda templom alapján egy ilyen űrhajó makettjét.
A hindu templomoknak matematikai és fizikai üzeneteik vannak, amelyek megfejthetők, és ősi, a mainál fejlettebb civilizációk létét bizonyítják, amelyek űrutazók voltak
– mondja a kutató.
Tóth László a ’70-es évek közepe óta utazik külföldre az ufó kutatók konferenciáira, ahol előadásokat is tart. Azt állítja: az elvével működtetett űrhajó forradalmasítja a Naprendszeren belüli űrutazást, bár az óriási távolságokat rejtő csillagközi utakra nem alkalmas.
Amit mondok, azért a világ minden iskolájából kirúgnának
– szögezi le, – de én a fizikai törvényeket tisztelő ember vagyok, ezért bővítettem ki Newton I. törvényét. Newton korában még nem ismerték az elektromosságot, ami lehetővé tette ezt a kísérletet. Ez a tudás mindig is velünk volt, de a tudósok valamiért elmentek mellette.
A nyugdíjas üzemmérnök már azon gondolkodik, ha a járműve működőképes lesz, az emberiség ennek segítségével benépesítheti a Naprendszert. Szerinte a Marsra a mainál sokkal rövidebb idő alatt eljuthatunk, pár száz év alatt átalakíthatjuk, és emberi tartózkodásra alkalmassá tehetjük a Vénusz légkörét is kék algákkal. Ehhez a jövőhöz azonban az kell, hogy a tudomány és az ipar felkarolja az ötletét…
forrás: sonline.hu
