„Vidám” horrormesékkel nevelték a gyerekeket a 19. században

Mai szemmel nézve minden jóérzésű szülő elborzad Hoffmann nevelő célzattal írt gyerekmeséitől.

Válogatott borzalmak, például az ujjszopás miatt levágott hüvelykujj, a levesevés megtagadása miatti csonttá fogyás és hasonlók szerepelnek benne. Még szörnyűbb a dolog, ha tudjuk, hogy eredetileg mindezt egy hároméves gyereknek írták.

Dr. Heinrich Hoffmann, a frankfurti elmegyógyintézet főorvosa 1845 karácsonyára mesekönyvet írt versben, hozzá ijesztő illusztrációkkal kedveskedett hároméves Carl fiának. (Heinrich Hoffmann nem tévesztendő össze a korábban élt, híres névrokonával, E. T. A. Hoffmann-nal, akinek egyik leghíresebb története a Diótörő, és meséiből Offenbach írt operát.)

Hátborzongató nevelő mesék

A német gyerekkönyv leghíresebb figurája

Struwwelpeter (a magyar fordításban Kócos Peti),

akinek a neve adta a könyv címét. Hoffmann rövid, verses, illusztrált formában hat (amelyet a későbbi kiadásokban kilencre bővítettek) hátborzongató, az erkölcsös életre nevelő történetet ír le.

Kócos Peti
Struwwelpeter személyesen – Forrás: Wikisource

Az egyikben egy fiú teljesen lefogy és meghal, miután visszautasítja a levesét, egy másik a kutyaharapás okozta fájdalomtól ágynak esik, ugyanis rosszul bánt egy kutyával és az bosszút áll rajta. Egy újabb „rossz gyerek”

sokat szopta a hüvelykujját, ezért levágták azt

(az ítéletet végrehajtó szabó figurájából ered az Ollókezű Edward története), Kócos Peti bűne pedig az, hogy nem vágja le a körmét, nem fürdik és nem fésülködik. Büntetése határozott és kegyetlen: mindenki gúnyolja és kiközösíti őt, azaz megvonják tőle a szeretetet.

A levesevést megtagadó fiú – Forrás: Wikisource

A szerecsenfiú története

Ezenkívül van benne egy történet a gonosz vadászról, akinek a nyúl ellopja a puskáját, hogy megleckéztesse.

A nyúl viszi a puskát – Forrás: Wikisource

A kötet mai szemmel nézve talán egyik legérdekesebb története a szerecsenen gúnyolódó fehér gyerekek sorsa. Őket egyenesen a Mikulás bünteti meg. A pozitív mondanivaló ellenére ezt a történetet később sokat bírálták a nyelvezete és a fekete fiú ágyékkötős ábrázolása miatt (a fehér fiúk rendes európai öltözete mellett).

[box type=”shadow” align=”” class=”” width=””]

Hirdetés

szerecsenfiu

Részlet a szerecsenfiú történetéből

“A Mikulás felforrt dühében, Ezt láthatod itt a képen. Megragadta a három gyereket, Karjukat, fejüket, zekéjüket, mellényüket, Akik már nem oldhattak kereket. Bemártja a tintába őket, Vilmos és Lalkó nyekergett, Hiába kért Gáspár segítséget. Tetőtől talpig tintásan Kerülnek elő mindhárman.

Itt láthatod, mily feketék lettek, Feketébbek, mint a szerecsen gyerek! Napsütésben menetel most a fura kis csapat: Elől a mór, mögötte meg három pacni szalad. S ha nem nevetnek oly gúnyosan, A régi színük máig megvan.” (Fordította: ELTE team)[/box]

Vékonyka kötet

Hoffmann eredetileg hosszú és nem igazán találó címet adott a könyvnek:

Lustige Geschichten und drollige Bilder mit 15 schön kolorirten Tafeln für Kinder von 3–6 Jahren (Vidám történetek és mulatságos képek 15 színes táblával, 3-6 éves gyerekek számára),

de később csak Struwwelpeter (magyarul Kócos Peti és más mesék) néven jelentették meg a művet.

Maga a könyv vékonyka, összesen 15 lapból áll, amelynek csak az egyik oldalára nyomtattak, a másikat üresen hagyták. Hoffmann beszámolója szerint karácsonyi ajándékként állította össze a könyvet hároméves fia számára. Egy kortárs emlékei szerint azonban a könyv keletkezése korántsem volt ennyire spontán: az orvos többször is bevetette a történeteket fiatal betegei kezelésében.

Számtalan kiadást élt meg

Hoffmann könyvklubbeli barátai – akiknek volt némi ráhatásuk a német könyvkiadásra – buzdították a szerzőt, hogy tegye hozzáférhetővé a művét a nagyközönség számára is. Az első kiadás legalább 1500 (lehet, hogy 3000) példányban jelent meg, és két év alatt elfogyott. A második kiadásban több változtatást hajtottak végre az eredeti rajzokon.

kutyabántalmazó
A gonosz kutyabántalmazó – Forrás: Wikisource

A későbbi kiadásokban tovább finomították az illusztrációkat, Kócos Petit tették a címlapra és további történeteket fűztek a könyvhöz.

A kötet történetei németül és magyarul a Magyarul Bábelben oldalon érhetők el. Az első kiadás teljes szövege és illusztrációs anyaga a Wikisource-on, a bővített, átdolgozott verzió a Project Gutenberg oldalon található meg.

forrás: Pesthy Gábor – origo.hu