Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Vérző szobrok és festmények

img

A címben nincs semmi túlzás, bizony festményekkel is előfordulhat ez a különös jelenség.

Manapság gyakran hallható, sőt a tévéhíradóban látható is, hogy – főként Olaszországban – fellángolnak az indulatok egy-egy állítólagosan vérző szobor vagy kép körül.

Ma már e tárgyban megbízható statisztikára is támaszkodhatunk; kutatók kiszámolták, méghozzá nemcsak a távoli múlt eseményeit is figyelembe véve, hogy Itália földjén évente átlagosan két esetben történt-történik ilyesmi.

De valóban megtörténik, vagy csak beszélnek róla, hiszik, állítják? Főleg a huszadik században tapasztalták a jelenséget, hogy úgy mondjam: “tömegesen”. Kár lenne fölényes legyintéssel elintézni: “ugyan, mindössze valamiféle szélhámosságról van szó”.

Mert igaz, hogy ilyen is volt, van és lesz, ahogyan az élet minden területén előfordul csalás. De nem helyes az a – főleg a hivatalos tudomány képviselői által hangoztatott – “érvelés”, hogy ha volt néhány hamisítás, akkor mind az, és kész, a jelenséggel nem kell többet foglalkozni. Kíváncsi vagyok, mit szólnának a derék akadémikusok, ha arra szólítanák fel őket: mától kezdve ne használjanak pénzt, bankjegyet, mert állítólag itt és ott, olykor, ezek közül nem is keveset hamisítottak!

Néhány hamis példány az élet egyetlen területén sem zárhatja ki a nem hamisak használatát, figyelembevételét, esetleg kutatását, ha az eset azt kívánja.

Nos, vérző könnyet szentképek és szenteket ábrázoló szobrok esetében tapasztalnak. Persze, ahhoz képest, hogy a világon – csak katolikus hitterületen – hány száz millió szentkép és szobor van, a vérző esetek száma majdhogynem jelentéktelen, statisztikailag nem is mérhető. Ettől függetlenül – csak a huszadik században – valóban megfigyeltek több száz ilyen esetet.

A vér nem mindig a kép vagy szobor szeméből folyik; az egyik, 1911-es francia esetben a Krisztust ábrázoló kép homlokából, haja alól szivárgott a vérszerű folyadék (mondhatná valaki, hogy a töviskoszorú helyéről). Néha azért szemtanúi lehetünk nagyon gyanús eseteknek is: mondjuk, amikor a vérzés csak egy bizonyos személy közelében következik be, máskor soha. Ilyenkor alapos a gyanú holmi “összefüggésre”. De mivel magyarázhatóak azok az esetek; amikor kicsiny gipsz-szobrocskák kezdenek el könnyezni? Olyanok, melyeket százezer-számra állítanak elő, formába öntve, gyárilag, sorozatban?

Nemrégiben az egyik ilyen könnyező gipszszobrot a kutatók és a kamerák előtt kettéfűrészelték, mert arra gyanakodtak, hogy rejtett csatornákat fedeznek fel benne. Ha találnak ilyet, természetesen bebizonyosodik a szándékos csalás – ámde ott és akkor semmiféle csatornát sem találtak az olaszországi szoborban. Hogy a vérszerű folyadék hogyan-honnan eredt, nem tudható.

Ismétlem, voltak csalások, de azok gyorsan lelepleződtek, lelepleződnek. Vérzett már háromszáz éves brazíliai feszület, vérzett kép és szobor, legyen az bármilyen anyagból is.

A kicsorgó vért megvizsgálták, és az esetek jó részében nehezen alvadó – tehát úgymond viszonylag friss – vérnek bizonyult, benne a szokásos összetevőkkel, vörösvérsejttel stb. Bár volt egy amerikai eset, amikor olyan vérre leltek, amely elég öreg volt már (erre a vértestek alacsony számából következtettek). És volt, amikor nem sikerült megállapítani a vércsoportot. De olyan is előfordult, hogy férfit ábrázoló szoborból női vér csordult, de megtörtént fordítva is.

A vallásos emberek ezt, természetesen, Krisztus vérének hiszik, és mint tudjuk, a hit valóban csodákra képes, nagy energiákat mozgat. Így fordulhat elő, hogy az ilyen vér vagy a vérző szobor, kép csodálatos gyógyulást okoz.

De most nem ez az igazi kérdés, hanem az a fizikai titok: honnan jön a folyadék?

Minden jel arra mutat, ennek magyarázatára még várnunk kell. A dolgok e téren sem egyszerűek; mint minden megdöbbentő jelenség esetében, természetesen a vérző és könnyező szobrok és képek mögött is valami egészen más rejtőzhet, mint amire a ma embere gondol. De hogy mi, az egyelőre a jövő titka.

forrás:nemere.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar