Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Újabb és újabb furcsaságok derülnek ki a rejtélyes, szivar alakú objektumról

img

Újabb és újabb furcsaságok derülnek ki arról a rejtélyes, még megközelítően sem gömb alakú objektumról, amelyet néhány hete fedeztek fel a csillagászok, amikor elsuhant a Nap mellett.

Az égitestet 1I/2017 U1-ként katalogizálták, de később a (némileg) jobban megjegyezhető ’Oumuamua nevet adták neki. Ez hawaii nyelven hírhozót jelent (az objektumot ugyanis Hawaiin, a haleakalai obszervatóriumban fedezték fel).

Noha az ’Oumuamua alig egy hónapja ismeretes az emberiség számára, hivatalos elnevezése már háromszor változott, ami jól mutatja, hogy a tudósok egyelőre még nem igazán tudják, hová tegyék az objektumot.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (amely jogosult az égitestek elnevezésére) először C/2017 U1 néven regisztrálta, mert azt hitték, hogy üstökösről van szó (C: comet – üstökös), később ezt módosították A/2017 U1-re, mert ekkor aszteroidának tűnt.

Nemrég minden kétséget kizáróan kiderült, hogy az ’Oumuamua egy másik naprendszerből érkezett. Így ez az első felfedezett csillagközi utazást tett égitest, elnevezéséhez új kategóriát kellett létrehozni. A neve pedig (egyelőre) 1I/2017 U1 (I: interstellar – csillagközi) lett.

230 méter hosszú az ’Oumuamua. Először október 19-én pillantották meg a Hawaiin dolgozó csillagászok, ezután ráirányították a Hubble- és a Spitzer-űrtávcsövet és a chilei „nagyon nagy távcsövet” (Very Large Telescope) is.

35 méter széles és ugyanilyen magas, tehát leginkább szivarhoz hasonlítható az alakja. Szokatlan pályája és formája miatt persze rutinszerűen beindultak az összeesküvés-elméletek arról, hogy ez egy másik naprendszerből érkezett idegen faj űrhajója. Voltak, akik a Ráma nevet javasolták neki, mert Arthur C. Clarke Randevú a Rámával című regényében hasonlóképp fedeznek fel egy idegen űrhajót.

33 millió kilométerre volt a Földtől az ’Oumuamua, amikor először felfedezték (ez a Föld–Hold-távolság 85-szöröse). Ekkor már

40 napja távolodott a Naptól, amelyet

0,255 csillagászati egységre, vagyis 38 millió kilométerre közelített meg (a csillagászati egység az átlagos Nap–Föld-távolság).

26,33 kilométert tesz meg az ’Oumuamua másodpercenként jelenleg. Amikor a legközelebb ért a Naphoz, 87,71 kilométer per másodpercre gyorsult. Pályája alapján azt valószínűsítik, hogy nagyjából a Lant csillagképben elhelyezkedő Vega csillag irányából érkezhetett a Naprendszerbe. De ez csak jelenleg tűnik így, mivel

300 ezer évvel ezelőtt tartózkodhatott az ’Oumuamua a Vega mai helyén, amikor viszont a csillag még a közelben sem volt. Nem marad sokáig az aszteroida Naprendszerünkben, minthogy

1,20 a pályaexcentricitása, vagyis a Nap körül leírt ellipszis alakú útja nagyon elnyújtott. Minél közelebb van az excentricitás a nullához, annál inkább kör alakú a pálya (a Földé 0,016). Az 1 fölötti excentricitás azt is jelenti, hogy az objektum sebessége eléri a Naprendszerből való szökéshez szükséges gyorsaságot, magyarul ahogy jött, úgy el is fogja hagyni csillagrendszerünket.

6,96–8,1 óra alatt fordul meg a hossztengelye körül az ’Oumuamua. A színe sötétvörös, hasonlóan a Naprendszer távoli vidékein keringő objektumokéhoz. Sűrűsége nagy, sok fémet tartalmaz.

22,08 volt az ’Oumuamua abszolút magnitúdója (fényessége) felfedezésének idején, de gyorsan elhalványult, ahogy távolodott a Naptól, így mostanra már a legnagyobb földi távcsövekkel sem látható.

30 centiméter vastag, széntartalmú vegyületekből (szén-dioxidból, metánból és metanolból) álló kéreg fedi, amely hőszigetelőként hathatott, így hiába érte el felszíni hőmérséklete a

600 kelvint (327 Celsius-fokot), amikor elhaladt a Nap mellett, a magjában lévő jég nem olvadt fel, és ez összetartotta az aszteroidát, amely így nem aprózódott fel.

forrás: Molnár Csaba – mno.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar