Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Ufológiai egyszeregy – Az emberi tényező 2.rész

img

Évekkel ezelőtt Dr. J. Allen Hynek felállított egy táblázatot a szemtanúk megbízhatóságának felmérésére. Dr. Hynek véleménye szerint minél különösebb egy beszámoló, annál nagyobb megbízhatósági fokkal kell rendelkeznie egy szemtanúnak.

Csak
hogy a különlegesség szubjektív tényező, akárcsak a fájdalom és szinte lehetetlen lemérni. Ami különösnek vagy meghökkentőnek tűnik az egyik kutatónak, teljesen hétköznapi lehet egy másik számára. Hynek táblázatának alapja a szemtanú foglalkozása.

De az ufológia története során bebizonyosodott már, hogy egy település alkoholista csavargójának is lehet hiteles UFO-megfigyelése és a rendőrkapitány szava sem mindig megkérdőjelezhetetlen. Pusztán a foglalkozás tehát nem megfelelő alap a szemtanú hitelességének megállapításához.

Hasonlóan valaki, akinek profetikus álmai vannak vagy más pszichés képességei, lelkileg instabilnak van bélyegezve és Dr. Hynek szerint ezért megbízhatatlan. Az elemzések szerint azonban pontosan az ilyen rendkívüli képességekkel bíró egyének válnak leggyakrabban részeseivé valamiféle UFO-élménynek.

Vajon a csillagász vagy az ügyvéd a jobb ufológus? Könnyű lenne azt válaszolni, hogy természetesen a csillagász, hiszen ő igazán ért mindenféle égi jelenséghez. De vajon a jogász, aki naponta találkozik az emberi viselkedés és lélek megannyi formájával, nem képes-e jobban megítélni agy szemtanú vallomásának igazságtartalmát?

Ha mást nem, azt megtanulhattuk az UFO-kutatás eddigi történetéből, hogy a technikai megközelítés nem visz minket előrébb. Ennek ellenére ma is kutatók százai szerelik fel magukat sugárzásmérőkkel és mindenféle műszerekkel. Igaz ugyan, hogy a leszállások helyén időnként megnövekedett sugárzás mérhető, de ez önmagában egy tapodtat sem visz közelebb a jelenség megismeréséhez.

A modern kutató inkább magnetofont vagy videokamerát visz a szemtanú vallomásának pontos rögzítéséhez, talajmintát gyűjt és roncsmaradványokat keres. Fényképeket készít és ellenőrzi a csillagászati események naptárát. A bonyolult műszerek, teodolitok, rádió adó-vevők és egyéb technikai csodák már a múlté.

Az egyetlen mód arra, hogy kiderítsük, mi is áll az UFO-jelenségek mögött, maguknak a szemtanúknak a vizsgálata. Az UFO-k világszerte olyannyira elterjedtek és olyan aktívak, hogy valamilyen céljuk biztos van itt a Földön. És bármi legyen is ez a titokzatos cél, az velünk, emberekkel kapcsolatos. Mindezért a szemtanúk beszámolója mindarról, amit láttak vagy átéltek, másodlagos.

A fontos az, amit fizikailag, lelkileg és mentálisan tapasztaltak. Maguk az űrhajók pusztán közvetítő közegnek tekinthetők köztünk és az idegenek között. A légierő ezért nem is jutott ötről a hatra, mert az objektumok fizikai paramétereit kutatta. A civil szervezetek pedig túlságosan el vannak foglalva egyrészt a hivatalos álláspont támadásával, másrészt pedig mindenáron magukat a szerkezeteket szeretnék megérteni és nem a háttérben húzódó jelenséget.

Az 1947-es események után megalakult civil UFO-kutató szervezetek két prominens képviselője a NICAP és az APRO volt az Egyesült Államokban. Ők ketten egyrészt folyamatosan támadták a kormány titkolózó magatartását, másrészről viszont állandó harcban álltak egymással is. Olyan jelenségek mellett mentek el, olyan aspektusokat hagytak figyelmen kívül, mint például az eltérítések.Évekig üldözték az égbolton repülő UFO-kat és semmit sem törődtek a Földön történő eseményekkel.

A helyzet 1986-ban változott meg gyökeresen, amikor az ismert regényíró, Whitley Strieber könyve, az Eggyéválás (Communnion) megjelent. Az amerikai ufológusok ekkor kezdtek komolyan foglalkozni az eltérítésekkel. A megfelelő háttér hiányában azonban ismét beleestek a régi csapdákba és megint mindent megpróbáltak a földönkívüliek felől megközelíteni.

Az UFO-jelenség valójában két, egymástól jól elkülöníthető részből áll. Az egyik oldal maguk a szerkezetek, a másik pedig a földönkívüli lények.Ez utóbbiak ugyanis olyasvalamik, amelyek már korábban is jelen voltak a Földön, igaz nem ebben a formájukban.

A hatvanas és hetvenes évek fordulópontján kialakult New Age korszak emberek millióinak változtatta meg a szemléletét. Olyasmiket fogadtak el, amelyeket korábban mereven elutasítottak. Még a konzervatív tudomány is tett bizonytalan lépéseket a határtudományok felé, bár ezt nem vitték túlzásba. Ennek az óriási eszmei változásnak a része az UFO-jelenség is.

Amikor Brad Steiger megírta Csillagemberek című könyvét, közzétett egy listát azokról az ismérvekről, amelyek alapján felismerhető egy földönkívüli. Mit gondolnak, mi történt? Nos, tucatszám jelentkeztek emberek, akik most jöttek rá, hogy ők valójában csillagemberek.

Az ufológia korai időszakában viszonylag könnyű dolguk volt a kutatóknak. Manapság az ufológia összetett és bonyolult tudomány, amelynek szakemberekre van szüksége. A kezdetben hirdetett földönkívüli látogatók elmélete mára már tarthatatlanná vált és egyre inkább merülnek fel parapszichológiai tényezők is.

A kutatók már nem annyira határozottak abban a kérdésben, hogy vajon hazudik-e a kormány és hogy az idegenek tényleg a világűrből jönnek-e. Most próbáljuk csak meg kitalálni, hogy mi is folyik valójában és mi az egész jelenség értelme. Ehhez azonban olyan aprólékos és alapos felderítést kell végeznünk, mint amilyet az amerikai hadsereg végez például annak érdekében, hogy lefüleljen egy kémet a Pentagonban.

Rejtélyek szigete / John A. Keel írása

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar