Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

UFO és tudomány 2.rész

img

Jelen pillanatban voltaképpen nem az a kérdés, hogy honnan jönnek az UFO-k. Bár el kell ismerni, a nagyközönséget elsősorban ez érdekli.

De tisztán tudományos szempontból nem ez a legfontosabb kérdés, hanem azt kellene elérni, hogy választ kapjunk az egyéb miértekre.

Miért járnak ide az UFO-k több tízezer vagy százezer éve? Van-e hozzájuk biológiai közünk, vagyis egykori emberek-e ők, rokonaink, őseink? Vagy leszármazottaink, ha az időből jönnek vissza? Miért járnak ide ilyen tömegesen? Lények ülnek-e a szerkezetekben, vagy csak lényekhez hasonló robotok? Ha igen, akkor hol vannak az igazi lények, és miért nem mutatkoznak személyesen?

És a kérdéseket lehetne folytatni, szinte a végtelenségig, bár folyton az UFO-témakörben maradva. Carl Sagan, vagy a kínai származású amerikai fizikus, Hong-Yee Chiu alapjaiban hamis megállapításokat tettek és ezzel tévútra vezették követőiket, a vaskalaposokat is…

Mert mennyire lehet komolyan venni nevezett fizikus ‘érvelését’, aki állítása szerint ‘tudományos alapokon vizsgálta meg az UFO-kérdést’ (végre, végre! – örülhetnénk, ha nem ez lett volna a sajátos végeredmény…) és oda lyukadt ki, hogy – idézek tőle:

Ha arra gondolunk, hogy az UFO-k kozmikus járművek lehetnek, akkor azt válaszolom: túl nagy az anyagigény. Tegyük fel, hogy igaz, amit az UFO-hívők állítanak és naponta a Föld valamely ponjain feltűnik számos ilyen szerkezet. Mi csak egyet fogadjunk el, vagyis tegyük fel, hogy naponta egy szerkezet érkezik ide valósan, tehát évente 365 darab idegen űrhajóval kell számolnunk. Ezek mindegyike valamivel nagyobb, mint egy Apollo-űrhajó kabinja. Ha kiszámítjuk, mennyi anyag, fém kell egy-egy ilyen hajó felépítéséhez, majd ezt beszorozzuk az év során itt megfigyelt UFO-k számával, aztán az egészet megszorozzuk a galaxisunk létezésének eddigi idejével (kb. 15 milliárd évvel!), akkor kiderül: csak az űrhajók építésére fél millió csillag teles tömegét kellett volna felhasználni…’ 

Nos, nincs ennél demagógabb érvelés! Szomorú, hogy erre éppen egy ismert tudós ragadtatta magát.  Az ok szerintem itt is lélektani. Mert hát mi más indította volna Hong urat arra, hogy így érveljen – ha nem az az erős belső meggyőződés, miszerint az egész UFO-ügyben nincs egy szemernyi igazság sem, az egész csak kitalálás?…

Mellesleg tipikus eset ez, a vaskalaposok kedvelt módszere: ahhoz, hogy az ellentábor állítását teljesen abszurdig vigyük, magunk is eleve abszurd kiindulópontot alkalmazunk, de ezt tudományosnak álcázzuk. Mert lássuk közelebbről, mit is állít ez az úr?

Hát például azt, hogy a földi civilizáció jelenlegi technikája egyszerűen nem múlható felül!
Ami önmagában totális abszurd, hiszen évről évre nő a teljesítményünk és ez a fejlődés még a nyilvánvaló környezeti károkozás ellenére sem állítható le. Hong úgy tesz, mintha az egész Mindenségben, vagy legalább annak a mi ősrobbanásunkból származó anyaghalmazában a civilizált lények fejlődése soha nem haladhatta volna meg a Föld szintjét… Mintha mindenki mindig azon a szinten rekedne meg, ahol mi most vagyunk. Vagyis nem lenne képes előállítani más elveken működő, gyors űrhajókat.

A másik csúsztatás ‘(vagy mondjuk ki kereken: csalás)’ ebben az állításban az, hogy a Földön egy év alatt megfigyelt azonosítatlan repülő objektumok mind más és más ilyen tárgy lenne. Mintha mindegyik csak azért jönne át a kozmosz irdatlan távolságain, hogy egyszer és csak egyszer megmutassa itt magát, aztán máris indulna vissza. Holott semmi sem bizonyítja, hogy ezek mind különálló hajók, vagyis mindig másokat látunk.

Könnyen lehet, hogy mindösszesen pár tucat űrhajóról van szó, és ugyanazokat a szerkezeteket látjuk ma mindenfelé. Sőt, még merészebb állítást is megkockáztatok: talán az utolsó pár tízezer évben az őseink által látott összes ilyen szerkezet ‘ugyanaz a 10-20 vagy 50-100 UFO volt csupán!’

Mert hiszen ez éppen olyan logikusan feltételezhető, mint az, hogy ezrével járnak ide. Sőt, éppen az a gyakoriság és nagy létszám, amit Hong érveléséhez használ – tűnne gyanúsnak, illogikusnak, nehezen magyarázhatónak. De hát, mint fentebb írtuk, az a jó és a jelek szerint igencsak ‘tudományos’ recept, ha abszurd kiindulópontokból abszurd következtetésekhez jutunk a ‘bizonyítás’ során, ezzel téve tönkre az ellenfél érveit.

Arról már nem is szólok, hogy a Honghoz hasonlóan érvelők azt sem tudják elhinni: létezhetnek másféle utazási, helyváltoztatási módok még a legegyszerűbbnek tekintett kozmoszban is. Azok a civilizációk, amelyek kellő idő alatt kellő energiával foglalkoznak az űrutazások technikájával és fizikájával, olyan utakra-módokra lelhettek, amelyek nem kívánnak sem annyi anyagot, sem annyi időt, sem annyi energiát ahhoz, hogy egy látszólag hatalmas távolságot megtegyenek az űrben. Ezért bizony még az sem elvethető állítás, hogy igenis sok ezer UFO ‘(galaktikus vagy intergalaktikus űrhajó)’ repdes itt a Föld tájékán, és mindegyik naponta újra és újra eljön a roppant távoli hazájából…

Az igaz, hogy mai tudásunk alapján teljességgel kizárhatjuk a lehetőséget: idegen űrhajók eljuthatnak a Földre. Ha olyan tudományos és technikai szintet tételezünk fel az idegenekről, mint amit mi értünk el eddig, akkor csakugyan nehéz elhinni, hogy ócska és rendkívül lassú rakétákkal indulnának neki ilyen hosszú utaknak.

De figyelmébe ajánlom a különféle vaskalapos szkeptikusoknak, hogy a mai tudás egykor azt is kizárta, hogy ne haljanak meg milliók egy-egy járványtól. Azt is kizárta, hogy a levegőnél nehezebb tárgyak repüljenek és azt is, hogy a víznél nehezebbek ússzanak. Az egykor mainak nevezett tudásszint kizárta az elektromosság alkalmazását vagy a nyomtatás felfedezését, kizárta a Holdra utazás lehetőségét is!…

Az emberek valaha azt hitték, az anyag legkisebb része tovább nem osztható, nem darabolható, abba semmiképpen sem fogunk tudni behatolni. Ezért nevezték el ezt a részt atomnak ‘(a görög atomosz jelentése: oszthatatlan)’. Ki hitte volna akkor, és kétezer évvel később is, hogy az a bizonyos annyit emlegetett mai tudás egykor a semmibe hull, része lesz az elmaradott és kissé nevetséges múltnak – és az ember addig nem is sejtett, gigantikus energiákat szabadít fel, ha behatolhat az atom belsejébe…?

Ha tehát a tudomány eljut odáig, hogy felismeri: az UFO-k létező probléma, mi több, nagyon fontos és mindenképpen megoldandó kérdés – akkor is marad gond bőven.

Az egyik gyakorlati ok is ellene szól. Ez pedig az, hogy egy kutató akkor kezd foglalkozni bármivel, ha arra van egy bizonyos társadalmi igény. Ez kifejeződhet az állam, vagy egy intézmény, egy ‘(multinacionális, transznacionális)’ nagyvállalat részéről, vagy bárhonnan máshonnan jöhet az impulzus. A lényeg: a tudós csak akkor tud kutatni, ha ehhez megfelelő körülményeket biztosítanak neki. Laboratóriumot, kísérleti telepet vagy terepet, gépeket, eszközöket, műszereket, segéderőket stb. Rövidebben fogalmazva: pénzt.

Vagyis bármilyen különös, egyelőre az UFO-kutatás a maga gyakorlati oldalán azért áll, vagyis nincs, mert hiányoznak a befektetők. Egy-egy új gyógyszer kikutatása sok tízmillió dollárba és rengeteg időbe kerül; de a befektetőknek megéri a dolog, hiszen utána milliárd számra adhatják el ‘(jó drágán)’ a kutatás által nyert készítményeket, gyógyszereket.

Valami ilyesmi hiányzik itt is. Ha egyes, az UFO-mániától nem érintett, szigorúan üzleti alapokon nyugvó embercsoportok vagy érdekcsoportok arra a belátásra jutnának, hogy érdemes lenne egy kis pénzt befektetni az UFO- kutatásba, mert ennek révén később valószínűleg sokat nyerhetnek – akkor azonnal leomlanának az akadémikusok által emelt gátak. Egy nagy cég igazgatótanácsát bizony nem érdekelné, mit papolnak az akadémiák felkent fejei, ha ők egy ügyben mégis hasznot, sőt nagy hasznot látnak. Voltak és vannak erre példák az élet egyéb területein…

Jelenleg én úgy látom – hangsúlyozom, hogy ez csak a személyes véleményem – hogy a nagy cégeket egyetlen kutatási terület érdekelné, érdekelhetné: az UFO-k meghajtása. Azt az energiát kéne kideríteniük, kitapasztalniuk és megfogniuk, amelyet ezek a szerkezetek használnak. Ezzel mindenképpen eljutnának új fizikai törvényszerűségekhez és ki tudja, talán az űrfizika új területei nyílnának meg előttünk. Mindebből az következik, hogy nem egy, hanem több tudományág éles elméjű és főként mindenre nyitott, jó képességű tudósainak kellene részt venniük abban a kutatásban.

Mellesleg nem tudhatjuk, hogy valahol nem folyik-e már ilyen kutatás…? Egy biztos: akik az úgynevezett nullponti vagy vákuumenergia kutatásában részt vesznek, akarva-akaratlanul UFO-kutatást is végeznek. Feltehetően ugyanis a világűrben, a földi légkörben és a földi vizekben ‘(és más bolygókon ugyanígy repdeső)’ UFO-k ezt az energiát használják. De ez egyelőre csak feltételezés.

Egyelőre ott tartunk, hogy pszichológiai akadályok is nehezítik a kutatást. Vagyis nincs olyan kutató, aki csak úgy magától nekiállna az UFO-kkal foglalkozni. Akkor sem, ha ezt eszközigény és anyagi befektetések nélkül, szinte kizárólag háztáji alapon meg is tudná oldani. A kutató is ember, és emberi akaratok, szándékok és vágyak mozgatják. Egyrészt szeretne belátható időn belül eredményt elérni, netán azért Nobel-díjat is kapni. Ez tökéletesen érthető emberi dolog. Ugyanakkor senki sem szeretné eltékozolni az életét egy teljesen bizonytalan dolog miatt.

Márpedig manapság még az a helyzet, hogy aki UFO-kutatásba kezdene, az a sötétbe ugrana. Soha nem tudhatná, mikor ér a kutatás végére, vagy hogy egyáltalán odaérhet-e? És ha elveszteget több évtizedet az életéből, és mégsem jut el sehová?

Arról nem is szólva, hogy jelenleg azért sem lehetséges igazi UFO-kutatás, mert ez a kérdés messze nem olyan, mint bármi egyéb. A tudomány nálunk a Földön még sohasem foglalkozott földönkívüli dolgokkal ‘(már ha nem számítjuk a csillagászatot)’. A laborokban vagy földi tárgyakat, anyagokat, élőlényeket vizsgáltak, vagy a kozmoszból származó nem élő tárgyakat ‘(meteoritok, holdkőzet stb,)’ vizsgálnak.

UFO-ügyben azonban többszörösen is másról lenne szó. Itt értelmes lényekkel kerülnénk kapcsolatba – még akkor is, ha elhagyott, lezuhant használati tárgyaikat, például közlekedési eszközöket vizsgálnánk.

De erre is csak akkor kerülhetne sor, ha ezt az Idegenek is akarnák! Hiszen nélkülük nem juthatunk ilyen vizsgálati anyaghoz. Az pedig, hogy mi vizsgáljuk meg az UFO-kon utazó lényeket vagy robotokat, egyelőre a legmerészebb álmainkban sem valósulhat meg.

Röviden szólva tehát a tudományos kutatás a mi részünkről azért sem működhet igazán, mert itt nem halott, vagy alacsonyabb rendű élő anyagról van szó, amelyet kényünkre-kedvünkre kutathatunk. A történelemben első ízben kerülnénk szembe egy nem földi kultúrával, civilizációval, biológiai lényekkel. Amelyek terveiben aligha szerepel az, hogy hagyják magukat általunk vizsgálni, kutatni…

Az eddig felsorolt akadályok önmagukban is elégségesek ahhoz, hogy egyelőre ne kerüljön sor igazi UFO-kutatásra. Addig, amíg meg nem változik a tudomány hozzáállása, semmilyen, még minimális kutatásról sem lehet szó. Hiszen éppen lehetséges: az UFO-oldal, az Idegenek akkor állnak majd velünk szóba, ha kimutatjuk hajlamunkat, érdeklődésünket irántuk!

Mindenképpen azt mondom: az idegenek több empátiát várnak el tőlünk, legelsősorban pedig éppen tudósainktól. Elvárnák, hogy azok ne legyenek olyan mereven tagadók, fogadják el azt a tényt, hogy az Idegenek már itt vannak. Ne keressék őket távoli rádiózörejekben, ne állítsák, hogy létezésük lehetetlen, hogy idejövetelük is lehetetlen és főleg ne állítsák, hogy ők nem is léteznek.

Persze meg lehet érteni a tudósokat. Maga a tudomány olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek – ha jelenségek is – de ismétlődnek és így ellenőrizni lehet az egyszeri eredményeket, újra meg újra.

A mai tudomány képviselői folyton azt hangoztatják, hogy az UFO-megfigyelésekben mennyi a hamis adat, a rossz megfigyelés, a hozzá nem értés. De vegyük figyelembe, hogy más tudományágakban is sok ilyen volt és van, mégsem vonják kétségbe az ottani kutatások szükségességét vagy eleve az egész tudományágat. Emlékezzünk csak arra, hogy a földrajz terén mennyi hamis felfedezés történt az elmúlt ezer évben, és ezek közül mennyit fogadtak el tényként, tanítottak az egyetemeken és jelöltek be térképekre. A paleontológia kis túlzással tele volt hamis állatokkal, amelyek soha nem léteztek, mégis ‘hitt’ bennük a tudomány sokáig. Hasonlóképpen volt és van a csillagászat egyes ágaiban. Pedig hát ott a megfigyeléseket nem véletlenül arra járó laikusok, hanem e szakmák felkent tudósai végezték!
Összefoglalva az eddigieket, ki kell jelentenünk néhány alapvető tényt.

Az egyik: UFO-k léteznek. A második: a tudomány különböző okokból egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben foglalkozik velük:`
Harmadik: a tudományos intézmények helytelen álláspontjukkal megakadályozzák, hogy az emberiség hamarabb megismerje a titkot. Hiszen ha kutatnák és kutathatnák, akkor a megismerés ideje is jóval előbb érkezne el.

Negyedik: ebben olykor ugyan maguk az UFO-barátok is hibásak, hiszen olyan képtelen állításokat is elhisznek, majd később igazságként hirdetnek, amelyek joggal késztetik hitetlenségre a téma iránt érdeklődő, pozitív hozzáállású kutatókat. Ötödik: e téren nagyon sok függ a másik féltől, vagyis maguktól az Idegenektől.
És mi az, ami már kétségtelen?

Elsősorban az, hogy a jelenség valóban létezik és nem földi, vagyis nem az általunk eddig elért technika eredményeit látjuk fel-feltűnni az égen, a szárazföldeken és a tengereken. Eltekintve attól, hogy ez a technika már a nagyon régi földi korokban is felbukkant itt, a mai formájában, manapság megfigyelhető műszaki és egyéb paraméterei is azt bizonyítják. Egy, a miénknél fejlettebb értelmes civilizáció eszközeit tapasztaljuk meg nap mint nap.

Mindez így együtt pedig elégségesnek kellene hogy legyen ahhoz: a tudomány fordítson rájuk nagyobb figyelmet és valóban ösztönözze az ez irányú kutatásokat. Van azonban még valami, amit elvárnánk a maradinak mondott intézményektől: ne ellenezzék az erről szóló beszámolók közzétételét, és mint érdekes, megismerésre váró jelenségeket, engedjék be a témát a tudományos folyóiratokba és egyéb forrásokba is. Mert kétségtelen, hogy itt egy olyan problémakörrel állunk szemben, amelynél fontosabbat nem is tudunk elképzelni a huszonegyedik század kezdetén.

Nemere István írása

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár