Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

A nem tudatos gondolatátvitel 1.rész

Az ember akárhová megy is, maga mögött hagy egy gondolatnyomot vagy csapást. Ha az utcán járunk például, más emberek gondolatainak egész tengerében járunk, az egész légkör tele van velük, halványan és határozatlanul.

Ha az ember egy ideig üresen hagyja elméjét, ezek a maradék gondolatok, melyeket más emberek hoztak létre, rajta sodródnak keresztül, de a legtöbb esetben kevés hatással vannak rá; néha azonban komolyan befolyásolják.

Néha olyan gondolat érkezik oda, ami magára vonja az ember figyelmét annyira, hogy belekapaszkodik elméje, és néhány pillanatra a magáénak érzi azt, megerősíti saját erejének hozzáadásával, azután ismét eldobja, hogy másvalakit befolyásoljon.

Az ember ennélfogva nem felelős az olyan gondolatért, mely elméjébe belebeg, mivel az nem az övé, hanem valaki másé. De felelős mégis, ha felveszi azt, rajta tartózkodik, és megerősítve továbbküldi.

A sokféle forrásból származó ilyen gondolat keveréknek nincs határozott összefüggésük, bár akármelyik közülük elindíthat egy sorozat társult eszmét és így ráveheti az elmét, hogy saját számlájára gondolkodjék.

Sok ember, ha megvizsgálnánk a gondolatoknak ezt a folyamatát, valószínűleg nagyon meg lenne lepve, amikor felfedezi, mennyi hiú és haszontalan képzelődés lép be és hagyja el elméjüket rövid idő alatt. A legtöbb esetben teljesen haszontalanok és általános tendenciájuk inkább rossz, mint jó.

Az emberek így állandóan befolyásolják egymást gondolataikkal, amit pedig a legtöbbször határozott szándék nélkül küldtek ki. A közvéleményt ilyen módon hozzák létre, mert a közvélemény legnagyobbrészt gondolatátvitel. A legtöbb nem azért gondolkodik bizonyos irányban, mert bizonyos kérdéseket gondosan megvizsgált, hanem mert sok ember is hasonlóan gondolkodik, és a többit is magával viszi.

Az erőteljes gondolkodó erőteljes gondolata kimegy mentális világba, és a fogékony és készséges elmék felfogják azt. Ezek ismétlik a rezgéseit, erősítik a gondolatot, és így elősegítik, hogy másokat is befolyásoljon, a gondolat mindig erősebbé és erősebbé válik, és ennek következtében nagyszámú embert befolyásol.

Ha ezeket a gondolatformákat tömegükben vesszük figyelembe, könnyen megérthetjük a rettentő hatást, amit nemzeti és faji érzésekben előidéztek. Mi mindannyian oly légkörtől körülvéve nőttünk fel, ami tömve van bizonyos eszméket megtestesítő gondolatformákkal; nemzeti előítéletek, a dolgoknak nemzeti szempontból való felfogása, stb. ezek mind hatnak ránk születésünktől fogva, sőt még az előtt is.

Mindezen „ernyőn” látunk mindent, és saját mentális és asztrális testünk összhangban rezeg vele. Majdnem mindenkit ural a nemzeti atmoszféra. Éjjel-nappal hatnak ránk ezek a befolyások és saját tudatunk is mind erősebbé teszi azokat. A legtöbb ember inkább befogadó, mint kezdeményező természetű s majdnem automatikusan reprodukálja azokat a gondolatokat, melyek elérik. Így a nemzeti légkör állandóan elmélyül.

A legtöbb ember sohasem tesz erőfeszítést arra, hogy saját maga tegyen megkülönböztetést, mert képtelen megszabadítani magát a nagy tömegű gondolatformától, ami a közvéleményt alkotja. Ezért ezek sohasem látják az igazságot, még létezéséről sem tudnak, megelégednek azzal, hogy az igazság helyett az óriási gondolatformát fogadják el.

Az okkultistának azonban elsőrendű kötelessége, hogy tiszta és előítélet-mentes nézetet érjen el mindenről, mindent úgy lásson, amilyen valójában és nem amint azt egy bizonyos számú ember annak látja. Hogy a meglátásnak ezt a tisztaságát biztosítsák, szüntelen éberségre van szükség.

Ennek a nagy, lebegő gondolatforma-felhő befolyásának felfedezése nem ugyanaz, mint az a képesség, hogy ellenálljunk a befolyásának. Az általa gyakorolt nyomás mindig jelen van, és egészen öntudatlanul is engedhetünk neki mindenféle kisebb dolgokban, bár a nagyobb dolgokban távol tarthatjuk magunkat tőle. Befolyása alatt születtünk éppúgy, mint a légnyomás alatt is születünk és egyiknek sem vagyunk tudatában.

De az okkultistának elkerülhetetlenül meg kell tanulnia, hogy megszabadítsa magát befolyásától és szembenézzen az igazsággal, amilyen az a valójában, és ne engedje azt eltorzítani ezeknek a gigantikus kollektív gondolatformáknak a közvetítése által. Az összesűrített gondolatok befolyása nincs korlátozva arra, amit az emberek finomabb eszközeire gyakorolnak.

A romboló típusú gondolatforma mint szétszakító energia működik s gyakran okoz rombolást a fizikai síkon is, ezek a forrásai a baleseteknek, a természeti csapásoknak, viharoknak, forgószeleknek, földrengéseknek, árvizeknek, stb. Felidézhetnek háborúkat, forradalmakat, szocialista zavargásokat és egyéb felfordulásokat.

Járványoknak, bűnözési hullámoknak, sorozatos baleseteknek is hasonló a magyarázata. A harag gondolatformái segítségül lehetnek egy gyilkosság elkövetésében is stb.

Egyébként hivatkozunk az Asztrális test c. munkának arra a részére, amelyben leírtuk a gondolatformáknak az ember asztrális testére gyakorolt hatását, nevezetesen a devocionális érzésnek a rohamát.

Ilyen devocionális érzés devocionális gondolatokkal is társul; ezek a gondolatok, bár elsődlegesen a mentális testben alakulnak ki, nagy mennyiségű asztrális anyagot vonnak maguk köré, s így mindkét világban működnek. A fejlett ember ennélfogva központja a devocionális hullámoknak, s ennek elkerülhetetlenül befolyásolnia kell más embereket is úgy
érzéseikben, mint gondolataikban. Ugyanaz igaz egyéb érzések, mint vonzódás, harag, levertség esetében is.

A testét vesztett ember gondolatainak az élőkre gyakorolt hatására különösen jó példa egy, mondjuk gyilkosság miatt kivégzett ember esete, midőn ez úgy áll bosszút, hogy újabb gyilkosságra ösztökél.

Valóban ez az egyik magyarázata az ugyanolyan fajta gyilkosság sorozatoknak, amelyek időnként előfordulnak a közösségekben.

Különösen jellemző a gondolatok hatása a gyermekekre. Amint a gyermek fizikai teste plasztikus és könnyen formálható, olyan az asztrális és mentális teste is. A gyermek mentális teste úgy issza fel mások gondolatait, mint a spongya a vizet és bár még túl fiatal ahhoz, hogy már most reprodukálja azokat, a mag kellő időben meghozza gyümölcseit.

Ezért olyan rendkívül fontos, hogy a gyermek nemes és önzetlen gondolatokkal telt légkörben nevelkedjék. Rettenetes látvány a tisztánlátó számára a szép fehér gyermek lelkek, amint néhány év alatt bemocskolódnak és elsötétülnek az őket körülvevő felnőttek önző, tisztátalan és szentségtelen gondolatai által.

Amint sohasem helyes arra törekedni, hogy mások gondolatát és akaratát uralmunk alá hajtsuk még akkor sem, ha a cél jónak látszik, mindazonáltal mindig helyes, ha gondolatainkat valakinek a jó tulajdonságaira irányítjuk és így igyekszünk erősíteni a helyes jellemvonásokat.

Viszont, ha gondolatban az ember hibáin vagy rossz tulajdonságain időzünk, megerősítjük nem kívánatos hajlamaikat, sőt olyan rossz tulajdonságokat is előidézünk nála, amelyek eddig nem léteztek vagy csak lappangó csírában voltak.

Felhasznált irodalom: Arthur E. Powell – A mentális test – A mentális világ és jelenségei

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar