NASA: Valaha élhető lehetett a Vénusz

A Vénuszt történetének kezdetén, úgy kétmilliárd évig részben sekély, folyékony vízből álló óceán borította, és a hőmérséklete is elviselhető volt, állítják a NASA kutatói, akik a bolygó ősi klímáját modellezték számítógéppel.

„Sok eszközt, amelyet ma használunk a Föld klímaváltozásainak modellezéséhez, adaptálni lehet más bolygók jelenlegi és múltbeli éghajlatának tanulmányozására”

– mondta Michael Way, a NASA Goddard Űrközpontjának (GISS) kutatója, a Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent cikk vezető szerzője.

“Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az ősi Vénusz valószínűleg nagyon különbözhetett a ma ismerttől.”

Ma pokoli világ

A Vénusz napjainkban pokoli világ. A Földénél 90-szer vastagabb, szén-dioxidból álló, hatalmas nyomású atmoszférája van. Szinte egyáltalán nincs vízgőz. Felszíni hőmérséklete eléri a 462 Celsius-fokot.

A kutatók már régóta úgy gondolják, hogy hasonló alkotórészekből alakult ki, mint a Föld, csak más fejlődési utat járt be. Először a NASA Pioneer küldetésének mérései az 1980-as években sugallták azt, hogy a Vénuszon eredetileg létezett egy óceán.

venusz
A Vénusz felszínének művészi ábrázolása – Forrás: ESA/AOES

Elpárolgott az ősi óceán

Mivel azonban a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért a bolygó ősi óceánja elpárolgott, a vízgőzmolekulákat elbontotta az ultraibolya sugárzás, és a hidrogén elszökött az űrbe. Miután nem maradt víz a felszínen, szén-dioxid alakult ki az atmoszférában, ahol az elszabadult üvegházhatás hozta létre a mai állapotokat.

Egy bolygó klímáját annak topográfiája is befolyásolja. A GISS csapata feltételezte, hogy az ősi Vénuszon összességében több szárazföld volt, mint a Földön, különösen a trópusi vidékeken. Ez korlátozta a víz párolgását az óceánokból, és ennek következtében a vízgőz üvegházhatását is.

Akár élet is kialakulhatott

Ez a típusú felszín ideálisnak tűnik egy bolygó lakhatóvá tételéhez. Úgy tűnik, elég víz állt rendelkezésre az élet elterjedésének támogatásához, és elegendő szárazföld, hogy csökkentse a bolygó érzékenységét a beérkező napfénnyel szemben.

venusz
Ilyen lehetett az ősi Vénusz felszíne – Forrás: NASA

Way és munkatársai a Földéhez hasonló atmoszférával, a mai Vénuszéval azonos naphosszal (ez 117 földi napnak felel meg) és a Pioneer űrszonda korai adatainak megfelelő sekély óceánnal szimulálták a hipotetikus ősi Vénusz körülményeit.

A felhőtakaró miatt volt élhető hőmérséklet

A kutatók a NASA 1990-es évekbeli Magellan-küldetéséből származó radarmérésekkel nyert topográfiai információkat használták fel, és a mélyföldeket vízzel töltötték fel, a felföldek pedig a vénuszi kontinenseket alkották. A kutatók azt is számításba vették, hogy az ősi Nap valószínűleg akár 30 százalékkal is halványabb volt a mainál.

A Vénuszra még így is 40 százalékkal több napfény érkezhetett, mint ma a Földre.

A GISS szimulációja szerint a Vénusz lassú forgása miatt vastag felhőrétegek alakulhattak ki, amelyek egyfajta napernyőként árnyékolták a felszínt. Ennek következtében az átlagos felszíni hőmérséklet akár néhány fokkal hűvösebb is lehetett, mint a mai Földön. – forrás:origo.hu

Hirdetés