Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Miért nem kapnak az állatok szívrohamot …csak mi, emberek?

img

Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint évente több mint 12 millió ember hal meg szívinfarktus és agyvérzés következtében. Miközben a szív- és érrendszeri megbetegedések az emberiséget sújtó egyik legnagyobb járványként terjednek, a szívroham az állatok világában alapvetően ismeretlen.

A következő bekezdés e tényt T.C. Jones és H. A. Smith híres állatorvos-tudományi tankönyve, a Veterinary Pathology (Állatorvostudományi patológia) alapján dokumentálja:

„A tény azonban tény marad, hogy – a legritkább kivételekkel – a háziasított állatfajok egyikében sem alakul ki klinikai jelentőségű ateroszklerotikus megbetegedés. Úgy tűnik, hogy a legtöbb patológiai mechanizmus az állatokban is működik, és az ateroszklerotikus megbetegedés esetükben sem lehetetlen, csak éppen nem következik be. Ha ennek oka kiderülne, az igen hasznos következtetések levonására adna módot az emberi betegségeket illetően is.”

Ezeket a fontos megfigyeléseket először 1958-ban publikálták. Most, több mint négy évtizeddel később kimondhatjuk, hogy az emberi szív- és érrendszeri megbetegedések problémáját sikerrel megoldottuk. A szív- és érrendszeri megbetegedés kérdésére adott helyes válasz az orvostudomány az egyik legnagyobb jelentőségű felfedezése.

Íme az elsődleges ok, miért nem kapnak az állatok szívrohamot. Az állatok – néhány kivétellel –  képesek arra, hogy testükben C-vitamint állítsanak elő. Az állati szervezetben képződő C-vitamin napi mennyisége – az ember testtömegére vetítve – 1 000 és 20 000 mg között változik. A C-vitamin az érfal „cementje”, és ha optimális mennyiségben áll rendelkezésre, stabilizálja az artériákat. 

Ezzel szemben, mi emberek egyetlen molekulányi C-vitamint  sem tudunk magunk előállítani. Őseink ezt a képességet sok generációval ezelőtt elvesztették, amikor annak az enzimnek a képződése, amelyre a cukormolekulák (glükóz) C-vitaminná történő átalakításához van szükség, megszűnt. Őseink öröklést biztosító molekuláinak (génjeinek) ez a változása nem járt azonnal észrevehető következményekkel, mivel generációk ezrei elsősorban növényi tápanyagokat fogyasztottak, gabonát, gyümölcsöket és más hasonló élelmiszereket, ami biztosította számukra a szükséges napi vitaminbevitelt.

Ebben az évszázadban azonban a táplálkozási szokások nagymértékben megváltoztak, és így táplálékkal történő vitaminbevitel jelentősen csökkent. Manapság a legtöbb ember a táplálékból nem jut elegendő mennyiségű vitaminhoz. Ami ennél is kedvezőtlenebb, az élelmiszerek feldolgozása, a hosszú tárolás és a túlfőzés miatt a táplálékban egyébként meglévő vitaminok nagy része is lebomlik. Ennek következményeit az alábbiakban összegezzük.

A legfontosabb különbség az emberek és a legtöbb más élő faj anyagcseréje között a test C-vitamin-tartalékaiban megmutatkozó drámai eltérés. Emberek esetében a test C- vitamin-tartaléka átlagosan 10–100-szor kisebb, mint az állatoknál.

Hogyan akadályozza meg a C-vitamin az ateroszklerózist?

A C-vitamin sokféleképpen járul hozzá a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez. Ez a vitamin fontos antioxidáns, és közreműködik a test sejtjeiben lejátszódó számos biokémiai reakcióban is.

A C-vitaminnak a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésében betöltött legfontosabb funkciója, hogy képes növelni a kollagén, az elasztin és más, az érfalat stabilizáló molekulák előállítását a testben. Ezek a biológiai építőelemek alkotják a kötőszövetet, ami a testünkben lévő összes fehérje mintegy 50 százalékát adja.

A kollagén hasonlóképpen stabilizálja testünk szerkezetét, mint a felhőkarcolókat az acélból épített vázszerkezet. A kollagén fokozott előállítása biztosítja, hogy artériáink, vénáink és hajszálereink 96 ezer kilométernyi hosszú csővezetékrendszerének stabilitása fokozódjék. A C-vitamin hiánya és a test szöveteinek instabilitása közötti szoros összefüggést már igen régen megállapították.

Az alábbiakat Lubert Stryernek, a Stanford Univerity professzorának világhírű, Biochemistry (Biokémia) címen megjelent tankönyvéből vettük át.

A kollagén hibás hidroxilációja egyike a skorbut biokémiai problémáinak

A kollagén hidroxilációjának fontossága a skorbut esetén válik nyilvánvalóvá. E betegség igen életszerű leírását adta Jacques Cartier 1536-ban, amikor az eluralkodott emberein, miközben felfedező úton a Szent-Lőrinc folyón hajóztak:

„Néhányan minden erejüket elvesztették, és nem tudtak megállni a lábukon… Másoknak a bőrén lila vércsöppek jelentek meg, majd egyre feljebb jelentkeztek, elérve a bokájukat, a térdüket, a combjukat, a vállukat, a karjukat és a nyakukat. Szájuk bűzlött, ínyük úgy elrothadt, hogy az összes hús a fogak gyökeréig lefoszlott, és fogaik is szinte mind kiestek.”

A skorbut megelőzésének módját James Lind, egy skót orvos írta le először 1753-ban:

„A tapasztalat elég világosan mutatja, hogy a friss zöldségek és az érett gyümölcsök a legjobb orvosságai, így ezek alkalmasak a leginkább a baj megelőzésére is.”

Lind szorgalmazta, hogy a matrózok táplálékában szerepeljen a citromlé. Tanácsát a brit tengerészet mintegy 40 évvel később fogadta meg. A skorbut oka az aszkorbinsav (C-vitamin) hiánya a táplálékban. A főemlősök és a tengerimalacok elvesztették az aszkorbinsav szintetizálásának képességét, ezért azt nekik a tápanyagokból kell megszerezniük. Az aszkorbinsav hatékony redukáló szer, amely a prolil-hidroxilázt aktív formájában tartja fenn valószínűleg azzal, hogy a benne lévő vasatomot redukált vas állapotban tartja.

Az aszkorbinsav hiányában szintetizált kollagén hidroxilációja nem megfelelő, és ezért alacsonyabb az olvadáspontja. A rendellenes kollagén nem képes megfelelő rostokat alkotni, és ez okozza a bőrsérüléseket és az erek törékenységét, amelyek annyira nyilvánvaló módon jelentkeznek skorbut esetén.

Forrás: Biochemistry, Lubert Stryer

Miközben a C-vitamin és a kollagének közötti kapcsolatot már régen feltárták, ennek azonban a szív megbetegedéseinek szempontjából nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

Forrás: Dr. Matthias Rath: Miért nem kapnak az állatok szívrohamot …csak mi, emberek?

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar