Megörökítették egy csillag halálát

A NASA/ESA Hubble űrteleszkópja színpompás képet készített egy a Napunkhoz hasonló csillag utolsó erőfeszítéseiről.

A csillag külső gázburkának ledobásával fejezi be életét. A gázburok gubóként veszi körül a csillag megmaradt magját. Az anyag a haldokló csillagból eredő ultraibolya sugárzás miatt ragyog. A fehér törpének nevezett kiégett csillag a kép közepén látható fehér pötty. Napunkra is ez a sors vár úgy 5 milliárd év múlva.

Galaktikus csillagmaradványok

A Tejútrendszer tele van ilyen planetáris ködöknek (nebulae) nevezett csillagmardványokkal.

planetaris-kod
Az NGC 6326 jelű planetáris köd. Az ehhez hasonló csillagmaradványok igen gyakoriak a Tejútrendszerben Forrás: ESA/Hubble

Ezeknek nevükkel (planetáris) ellentétben semmi közük a bolygókhoz.

A tizennyolcadik-tizenkilencedik századi csillagászok nevezték el így ezeket, mert kis távcsöveiken át nézve a távoli Uránusz és Neptunusz korongjaihoz hasonlítottak.

planetaris-kod
Az NGC 2440 planetáris köd
Forrás: NASA, ESA, and K. Noll (STScI), Acknowledgment: The Hubble Heritage Team (STScI/AURA)

A képen az NGC 2440 planetáris köd látható. Az NGC 2440 közepén lévő törpe egyike a legforróbb ilyen objektumoknak:

Felszíni hőmérséklete meghaladja a 200 000 Celsius-fokot.

A köd kaotikus szerkezete arra utal, hogy a csillag epizodikusan dobja ki a tömegét. Egy-egy kitöréskor a csillag más-más irányba löki ki az anyagot. Ez látható a két csokornyakkendőre emlékeztető lebenyben.

Csillagközi színkavalkád

Az NGC 2440 nagyjából 4000 fényévnyire van a Földtől, a Hajó Fara (Puppis) csillagképben. A csillag által kidobott anyag eltérő színekben ragyog az összetételétől, a sűrűségétől és attól függően, milyen közel van a forró központi csillaghoz. A kék színű részek héliumból, a kékeszöld részek oxigénből, a piros részek pedig nitrogénből és hidrogénből állnak. – forrás:origo.hu