Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Időcsúszás – A különös múmia

img

A kutatók manapság sokat vitatkoznak az idő fogalmáról. Sejteni lehet – hisz biztosan tudni aligha -, hogy a világegyetemben különböző tulajdonságú terek (dimenziók) is léteznek.

E terekben az idő (vagy idők) is rendelkezhet más tulajdonságokkal, mint a mi világunkban. Például elképzelhető, hogy itt- ott az idő lassabban vagy gyorsabban múlik, esetleg ellenkező irányban halad.

Természetesen mindehhez az összehasonlítási alapot az egyetlen igazán ismert világ – a Föld és az emberek világa – adja. Elméleti kérdés volt csupán a kis számú, ezzel foglalkozó kutató körében: vajon előfordulhat-e, hogy ezek a mindenhol jelenlévő, de számunkra érzékelhetetlen terek felbukkanjanak egymásban? Összecsúszhatnak-e, egymásba nyílhatnak-e, ha csak rövid időre is?

Ez megmagyarázna sok eltűnést, amelyre egyelőre nincs magyarázat. Aztán történt valami, ami ugyan nem magyarázott meg semmit, de némi támpontot adott. 1961 novemberében az észak-angliai Darlingtonban David Lowe negyvennyolc éves hivatalnok és negyvenkét éves felesége egyik este otthon ült lakásukban.

A feleség hamarosan megunta a tévéműsort, és felment a hálószobába. Lowe még lent maradt. Utólag azt vallotta, valamivel több mint egy órát nézte még a filmet. Amint az véget ért, hamarosan Lowe is követte feleségét. A hálószobában sötét volt és mélységes csönd. Lowe nem is kapcsolta fel a lámpát, levetkőzött, és már-már lefeküdt, de furcsa érzése támadt. Gyanús volt, hogy nem hallotta felesége lélegzését.

Így hát mégis felkattintotta a lámpát… Szörnyű látvány tárult eléje. A felesége már nem élt. A teste megbarnult és összeaszott. Az iszonyodó férj az ágyban egy múmiát talált. Nyitott szájából kiállt hiányos fogsora. A rendőrök és orvosok később felfedezték, hogy a holttesten kívül más furcsaságok is vannak a hálószobában.

Az egyik virágvázában elfeketült növényi maradványokat leltek; ezek valaha régen virágok voltak. De mikor? Az ágynemű és a bútorszövet is magán viselte az eltelt hosszú idő nyomait, holott Lowe-ék csak egy évvel korábban, újonnan vásárolták bútoraikat. Feltűnt még, hogy a padlót és a tárgyakat olyan vastag porréteg fedi, amilyen csak több év alatt rakódhatott le a szobában.

Pedig Lowe-né, az elhunyt feleség még aznap délelőtt is kiporszívózta a hálószobát. Lowe felismerte a halottban a feleségét, bár az ágyban talált test nem negyvenkét éves, hanem jóval öregebb asszonyé volt. Az elhunyt saját nagyanyjára hasonlított, akit Lowe régebben még ismert.

A holttestet vizsgáló szakemberek az előzményeket nem ismerték; a boncolás során arra a megállapításra jutottak, hogy a halott körülbelül 85-90 éves nő volt, aki halála után legalább 20-30 évig temetetlenül feküdt, és holtteste a száraz levegőn mumifikálódott!

Csakhogy, mint tudjuk, az asszony – akinek két keze összezsugorodott, és feje is jóval kisebb volt, mint életében – a halála előtt és után mindössze körülbelül 80 percig volt egyedül a hálószobában. Mi történt hát ezalatt a Lowe-ház emeletén?

Mitől szaladt előre az idő legalább 70-75 évvel? Talán egy másik dimenzió “csúszott át” a miénkbe, ahol az idő (a miénkhez képest) sokkal gyorsabban száguld? Percek alatt éveket?

Lowe felesége elaludt az ágyban, és háromnegyed óra alatt csaknem ötven évvel lett ídősebb, majd – szintén álmában – meghalt, és a hátralévő közel fél óra alatt “évtizedeken át” feküdt holtan ágyában?

Lehetséges, hogy ennyi idő elég volt neki a teljes mumifikálódáshoz? És ha tényleg más – egészen más! – viszonyok uralkodtak is a ház emeletén – hát miért csak ott? Semmilyen ehhez fogható, vagy erre csak távolról emlékeztető eseményt nem tapasztaltak a ház földszintjén, a szomszédoknál, vagy a tágabb környéken sem. Az ügy annak idején nem kapott szélesebb nyilvánosságot, de szakmai körökben mindmáig keresik a rejtély megoldását.

forrás: iqdepo.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar