Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Gyógyszerekbe ültetett mikrochipek – Az orvoslás jövője?

img

A beteg reggel felkel, beveszi az előre előkészített gyógyszereit, az orvos pedig néhány perccel később már tudja, milyen a páciense aktuális egészségi állapota – akár több kilométer távolságból is.

Ez lehet a személyre szabott orvoslás következő állomása. A gyógyszerekbe ültetett mikrochipek, apró kamerák és egyéb érzékelők nagyban megkönnyíthetik az orvos-beteg kommunikációt, és segítségükkel a doktorok az után is figyelemmel követhetik a páciensek gyógyulását, hogy azok kiléptek a rendelő ajtaján.

Az intelligens gyógyszer ötlete nem új keletű, már a 2000-es évek végén is kísérleteztek vele. A Proteus nevű amerikai cég 2008-ban állt elő egy olyan, kísérleti jellegű gyógyszerrel, melyben egy mikrochip is helyet kapott.

gyogyszer

Ez már képes volt arra, hogy a szervezetbe bekerülve különböző adatokat továbbítson a külvilág felé. Négyévi klinikai kísérlet után, 2012-ben az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) kiadta a gyártási engedélyt, és még ebben az évben Nagy-Britanniában is engedélyezték a használatát.

A körülbelül egy négyzetmilliméteres apróság, miután kapcsolatba került a gyomorsavval, azonnal továbbítani kezdi a jeleket a hozzá tartozó, viselhető eszköznek. Ez összegyűjti az adatokat, majd az egészet továbbküldi egy okostelefonos alkalmazásnak, ami végül érthető és használható információkká konvertálja a küldeményt.

Ezek az információk aztán – a beteg beleegyezésével – az orvosok, ápolók számára is hozzáférhetők lesznek. Segítségükkel nyomon követhető a beteg gyógyulása, és az is azonnal kiszűrhető, ha valaki nem – vagy nem a megfelelő módon – szedi a gyógyszereit.

Hogy milyen nagy szükség van erre a technológiára, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az Európai Unió Gyógyszerészeti Szervezetének nemrég publikált tanulmánya. E szerint a nem megfelelő gyógyszeralkalmazás és a beteg együttműködésének hiánya évente 200 ezer ember halálát is okozhatja az Európai Unióban. Az orvosok kezében a bizalmon kívül semmilyen eszköz nincs a páciensek utánkövetésére, vagyis hogy meggyőződjenek róla, a betegük valóban beszedte a gyógyszereit.

A helyzet Magyarországon sem jobb: a Semmelweis Egyetem és az egri Eszterházy Károly Főiskola közös kutatásának éppen a napokban publikált eredménye szerint a krónikus betegek fele tér el az orvosa által javasolt kezeléstől. Minden ötödik beteg mulasztotta el legalább egyszer bevenni a gyógyszerét a vizsgálat előtti két hétben, tíz százalékuk pedig előző nap is megszegte a terápiás előírást.

A szervezetbe juttatható érzékelőkkel mindezt kontrollálni lehetne, az orvos ugyanis pontosan tudná, mikor vette be (és mikor nem) a gyógyszereit a páciens. Emellett arra is lehetőség nyílna, hogy a gyógyszerszint ellenőrzésével minden egyes betegnek a megfelelő dózist állítsák be, ezzel biztosítva a mielőbbi gyógyulást. Mindez a költséghatékonyságot is növelné, a gyógyszerek pontos szedésével jelentősen csökkenhet az elköltött, de nem „hasznosuló” summa: a brit Egészségügyi Szolgálat szerint évente mintegy 400 millió fontnyi (nagyjából 160 milliárd forintnyi) gyógyszert egyszerűen nem vesznek be a betegek.

gyógyszer bevétele

Magyarország néhány éves lemaradásban van – mint láttuk, nem a betegek lazaságában, hanem ennek nyomon követésében. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől kapott információ szerint itt még nem alkalmazzák, és klinikai kísérletet sem folytatnak a gyógyszerekbe helyezett érzékelőkkel. Ugyanakkor nem zárják ki, hogy a következő években erre is sor kerülhet.

A szervezetbe juttatott érzékelőknek azonban nem csupán előnye, hanem hátránya is lehet. A jogvédő szervezetek elsősorban amiatt aggónak, hogy az emberek legszemélyesebb adatai szivároghatnak ki, illetve ezekkel az adatokkal vissza is lehet élni. Marc Rotenberg, a digitális jogokért kiálló, washingtoni székhelyű ElectronicPrivacyInformation Center ügyvezető igazgatója szerint nem elképzelhetetlen, hogy valakit kényszerítsenek egy ilyen chip „viselésére”, akár lenyelendő, akár például a bőr alá beültetendő formában.

A lenyelhető érzékelők azonban csupán egy szeletét jelentik a jövő orvoslásának. A kutatók már olyan nanoérzékelőkön is dolgoznak, amelyek a véráramban jutnának komoly szerephez. Jeleznék például, ha fertőzés támadja meg a szervezetet, de képesek lennének egy szívroham előrejelzésére is, így sokkal hamarabb érkezhetne a segítség a betegekhez. – forrás:hvg.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar