Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Gabonakörök – Egyszerű köröktől az összetett piktogramokig

A jelenség, amiről első ízben a tizenhetedik században számoltak be, és amely 1975-ben jelentkezett újra, ma is észlelhető, és az évek múlásával egyre nagyobb titokzatosságba burkolódzik mind jelentését, mind eredetét illetően.

Egyik napról a másikra ábrák bukkantak fel a nyílt gabonatáblákban. Elsősorban a szemes termésű búza, kukorica és rozs bekerítetlen területein jelennek meg összetett jelek — egyre gyakrabban — az egymást követő aratási idények során.

Az első — általában „gabonakörnek” nevezett — jelek viszonylag egyszerűek voltak, ritkán fordultak elő, és többnyire azonnal tréfaként lettek elkönyvelve.

Hamarosan azonban világossá vált, hogy az összes jel nem lehet tréfa. Már pusztán a jelek száma és összetettsége is arra utal, hogy nagyon nehéz lenne mesterségesen kialakítani őket.

A körök kialakítására jellemező technikai kifinomultság, hogy a termésen túl érintetlen a talaj, a növények megváltozott kristályszerkezete, és a termések iránt tanúsított láthatóan nagyfokú tisztelet azt sejteti, hogy semmilyen jelenleg ismert technológiával nem lenne megvalósítható.

Ezek a gabonakör néven ismert jelek csaknem az összes — szemes gabonát aratási célra termelő — országban megjelentek: Ausztráliában, Japánban, Oroszországban, Kanadában, és most már az Egyesült Államokban is.

De a jelek túlnyomó része Angliában jelent meg, Avebury és Stonehenge, valamint hasonló ősi sziklatemplomok közvetlen környékén. 1990-re az eleinte elszórtan felbukkanó jelek megszaporodtak és összetettebbek lettek.

Ekkortól vált használatossá a „piktogram” kifejezés a titokzatos jelek megjelölésére. A minták fejlődése és számuk növekedése számos kutatót arra a gondolatra vezetett, hogy a jelek valamit mondanak nekünk, információt kínálnak a bolygónk és ennek lakosai közötti kapcsolatra vonatkozóan.

Ha a jelek számának növekedését és egyre összetettebb jellegüket figyeljük, a minták üzenete sürgetőnek tűnik. Mik ezek a titokzatos jelek? Honnan származnak? Hogyan jöttek létre? Talán a legfontosabb: mit üzennek nekünk?

A gabonaszárak fizikai elváltozása önmagában véve rejtély. A jelek általában kör alakúak, néha szabálytalanok, szélükön a gabonaszárak spirálmintában helyezkednek el.

Bármi is hozza létre ezeket, nagyfokú tiszteletet tanúsít a növények élete iránt, mivel a szárak ritkán töröttek, tovább nőnek, és termést hoznak a gabonakör megjelenése után is.

A gabona alatti talaj gyakran — a terület hő- és nedvességmintáinak hatására — laza szerkezetű talajrögökből áll. A kutatók azt tapasztalták, hogy ezek a rögök különlegesen törékenyek és szinte érintésre szétporladnak.

A jelek kialakulásának folyamán nem bolygatták meg a gyenge talajt, nem érintették, törték össze vagy csoportosították át a földdarabokat. Maguk a spirálok gyakran egymásba fonódnak, az óramutató járásával megegyező és ellentétes irányú szárak váltakozó rétegei alkotják a mintákat.

A stroudi Signanalysis Laboratories (Jelelemző Laboratórium) által készített mikroszkópos elemzések azt jelzik, hogy a körön belül található növények kristályszerkezete nagymértékben különbözik a más helyről, vagy ugyanarról a helyről, de a körön kívülről vett — ellenőrző mintaként szolgáló — növények kristályszerkezetétől.

A jeleken belüli növényekben nagyobb rendezettségű kristálymintákat találunk, mint a jeleken kívülről származó, ellenőrző mintaként vizsgált növények sejtjeiben.

(Felhasznált irodalom:Gregg Braden:Kollektív beavatás / szerkesztette:Rejtélyek szigete)

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar