Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Gabonaábrák és időfizika

Szemtanúk beszámolói szerint a gabonatáblákban időnként felbukkanó geometriai ábrák szinte egyetlen pillanat alatt jönnek létre.

Ennek módja a következő.: Valahonnan 3-4 darab, futball labda nagyságú, színesen fénylő, vakító gömb repül a helyszínre nagy sebességgel, egyetlen laza csoportban. Tesznek egy kört a gabona fölött (mintha intelligensen felmérnék a terepet), majd vakuszerű villanással, nagy durranás kíséretében felrobbannak és eltűnnek.

Az ábra pedig azonnal ott van, mintha “ráfényképezték” volna a búzatáblára. Ez nem csak éjszaka, hanem fényes nappal is előfordul. Az ábrák mérete elérheti a 40-50 métert is, elképesztően pontosak és különféle matematikai jellegű üzeneteket tartalmaznak. Egyértelmű, hogy akik csinálják őket, így próbálnak valamit elmondani az emberiségnek.

Egy igazi gabonaábráról fontos tudnunk, hogy gyakorlatilag hamisíthatatlan, sőt leutánozhatatlan. Nem csak a milliméteres pontossága miatt, hanem mert sehol nincsenek benne, körülötte semmilyen nyomok (sem emberi, sem állati, sem egyéb bemélyedések a talajon). Előfordul, hogy az egyes gabonaszálak hármasával össze vannak fonva, pl. egy 30 méter átmérőjű körben, és úgy vannak a földre hajlítva, anélkül, hogy a növények szára eltört volna.

Természetesen egyetlen mag sem szóródik ki ilyenkor a kalászból. De találtak már olyan ábrát is, ahol a szálak nem a földön fekszenek, hanem kb. 15 centivel fölötte hajoltak meg, ami kizárja a taposás lehetőségét. Volt olyan kör, amiben minden szál búza egyenesen állt, csak éppen pirosra színeződve. Ráadásul a kör szélén egyik pillanatról a másikra vagy 30 centivel hosszabb, magasabb lett a búza, míg középen ugyanennyivel alacsonyabb, és az egész kör egy befelé lejtő, szabályos tálat formázott felülnézetből.

Láthatóan nem mechanikai nyújtásnak és zsugorításnak lett kitéve a növényzet, illetve nem festették be szorgos kezek a szálakat egyesével, hibátlan pontossággal. Inkább valamiféle teremtő technikára, tértechnológiára gyanakodhatunk, amit az idegenek rutinszerűen alkalmaznak, jelezvén tudásbeli és technológiai szintjüket a számunkra.

Az igazi gabonaábra oly módon is megkülönböztethető a többnyire igen silány minőségű hamisítványoktól, hogy a területén minden elektronikus szerkezet azonnal felmondja a szolgálatot. A kvarcórák leállnak, az elemes fényképezőgépek, videokamerák, műszerek bedöglenek, de csak amíg ki nem viszik őket a körből. Utána újra működni kezdenek. A körön belül tehát csak mechanikus szerkezetekkel lehet dolgozni. További érdekesség, hogy nagyon enyhe, de a háttérsugárzásnál azért intenzívebb radioaktivitás is mérhető, még hetekkel később is a kör közepén.

Akik csinálják ezeket az ábrákat, képi üzeneteket a számunkra, láthatóan ismerik a teremtés titkait, értik a világegyetem működésének alapelveit.

Számos ábra jól felismerhetetlen időfizikai jellegű, vagyis az idő és a teremtés geometriai szerkezetét reprezentálja. Ezekből szedegettem össze az internetről egy csokorra valót az Eseményhorizont számára. Az egyes alakzatok jelentése szerintem a következő.:

1. ábra: Két pont között oda-vissza rezgő, mozgó forrás által kibocsátott időhullámok szerkezete. Leegyszerűsített ábra.
2. ábra: Ugyanaz, mint az 1. ábra, csak pontosabban. Itt az egyes eseményhorizont rétegek saját, irányfüggő sűrűségváltozását is megmutatják.

3. ábra: Tachion születése. A forrás átlépi a saját emanációját.
4. ábra: Körpályán haladó tachion, amely a 13. időhullám réteg kibocsátásakor lép be a saját múltterébe.

5. ábra: Három “hétkörös” tachion, illetve ezek találkozása.
6. ábra: Exponenciális görbe mentén befelé haladó időforrás. Ez 16 körös. Valamilyen befelé vonzó erő mértékére utal.

7. ábra: Pentagramma: az öt Teremtő Atya időforrás a térszeránban.
8. ábra: Másik pentagramma, amiből egyértelműen kiderül, hogy az öt csúcs öt tachion.

9. ábra: Ezen a pentagrammán a tachionok körbe kanyarodása is szemléltetve van, vagyis a térforrás ciklikus szerkezete és a rendszer forgása (balra).
10. ábra: Újabb öt ágú csillag, de itt az ágak nem befelé mutatnak, hanem kifelé, jelezve a rendszer hullámterének kiáradását és forgását (balra).

11. ábra: A térforrás hat forráshelyes szerkezete, és ennek három felé tagolódása: 1 téri és 2 hipertéri keltési rendszerre. A mi univerzumunk térszerkezete ilyen. Mellesleg ez jobbra forog (helyesen). 12. ábra: Újabb hatos szimmetria: a Mindenható (minden 6 õ!) szimbóluma. A sugaras szerkezetben elhelyezkedő körök méretének változása szerintem a rendszer önbehúzó tulajdonságára utal. Azt tudjuk, hogy a ciklikus rendszer, mint attraktor a középső átmérőjénél “érzi jól magát”, míg a kis és nagy méreteknél, körbefordulási átmérőknél nem.

13. ábra: Három karos, balra forgó, zárt spirál. Az egyes ágak szakaszos “megvastagodása”, ketté oszlása majd egyesülése nagyon pontos geometriai minta szerint történik. Még nem sikerült rájönnünk, mit jelenthet, bár több ötletünk is van rá.  14. ábra: A Mindenható egyik igen elterjedt és sokfelé használt szimbóluma. Ezt nem csak a földönkívüliek, hanem a szellemi világok lényei is alkalmazzák különböző célokra (jelzésre).

15. ábra: A kiáradó időhullámok három különböző fizikai tulajdonságát magyarázó ábra. A hullámok minden irányba terjednek, a forrásuk forog (lehet balos és jobbos), és a kiáradásuk szakaszos, mert hat lépésben keltődnek.

forrás: Eseményhorizont 

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar