Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Eszelős történelem: Sztálin tényleg félember-félmajom hadsereget akart?

img

A XX. század genetikai és biológiai kísérletei mindig adnak megdöbbenésre okot.

Sztálin állítólag ember és majom keresztezésére adott ki parancsot, hogy így hozzák majd létre a tökéletes harcost – írta 2005-ben a The Scotsman, skóciai nemzeti lap.

“Legyőzhetetlen emberi lényt akarok, olyat, amelyik érzéketlen a fájdalomra, ellenálló és táplálkozását tekintve igénytelen” – fogalmazta meg állítólag a szovjet diktátor nagy vágyát, titkos dokumentumokban feltártak szerint. Persze ez nem Sztálin agyából pattant ki: szüksége volt egy „nagyot álmodó” tudósra is, aki megfogalmazta a majom-ember hibridről szóló elképzelését. Sztálin csak őt idézte.

Mivel a Vörös hadsereg megújításához és az első ötéves terv (1928-32) teljesítéséhez is szükség lett volna új munkaerőre, a Politikai Bizottság felé intézett kérést továbbították a Tudományos Akadémiának, miszerint „élő géphadsereg” megalkotására lesz szükség, majom-ember hibrid kreatúrákra. Az ügyet a The Sun csak úgy emlegette: “Sztálin mutáns majom hadserege”.

“Moszkvai lapforrásra” hivatkozva a skót lap szerint 1926-ban, amikor “a Szovjetunió keresztes hadjáratba fogott, hogy fenekestül felfordítsa a világot”, Sztálin a híres szovjet állatorvost és kutatót, a mesterséges megtermékenyítésben és versenyló-tenyésztésben komoly eredményeket elérő Ilja Ivanov-ot bízta meg azzal, hogy végezzen kísérleteket: emberi spermával termékenyítsen meg nőstény majmokat. Ilja Ivanov (1870-1932) 1901-ben létrehozta a világ első, a versenylovak mesterséges megtermékenyítését végző központját, zebra-szamár és európai bölény és tehén hibridjét hozta létre, valamint patkányok, egerek, tengerimalacok és nyulak különböző kombinációit. 1910-ben egy zoológus fórumon elmondta, hogy az ember és annak legközelebbi rokonainak keresztezését tekinti hosszú távú céljának. 1924-ben nyújtott be a kormánynak javaslatokat, s a tudományos világ rosszallása ellenére zöld utat kapott. Dokumentumok bizonyítják, hogy a bolsevik kormány vezetői jóváhagyták Ivanov kutatási támogatását – írja a NewScientist.

NewScientist a tudós lehetséges motivációs okairól is fejtegeti. Alexander Etkind, a Cambridge-i Egyetem orosz történelem szakértője is világossá tette, hogy az Ivanov-féle “majomember”-kísérlet lefolytatódott az 1920-as években, majd, a csúfos bukás után, feledésbe is merült az eszement ötlet nyomán kivitelezett próbálkozás. Pedig Ivanov úgy gondolta, hogy amennyiben sikerül ember és majom keresztezéséből életképes utódot létrehozni, az magyarázat lehetne Darwin igazára – mondta el Etkind. A kormány persze üdvözölte Ivanovot, az általa kínált kutatás kapóra jött a vallásellenes propagandához, valamint a szovjet tudomány hírnevének növeléséhez.

De Etkind az sem tartja kizártnak, bár erről nincs teljesen meggyőződve, hogy Ivanov lehetett az idős bolsevikoknak a láncszem Serge Voronoff-hoz, aki férfiakat megfiatalító terápiájáról lett híres. (Majd hírhedt és elfeledett.)

1889-ben Brown-Séquard kutya és tengerimalac herekivonatot fecskendezett be a bőre alá, látványos eredményt érve el. Voronoff (1866-1951) azt mondta, az ember azért öregszik, mert elsorvadnak az ivarmirigyei. Majd több kísérlet után, első emberen végzett 1920-as beavatkozása során egy 74 éves férfibe csimpánzhere-darabot ültetett át, a látványos eredmény után világszerte követték a módszert.

Ám a beültetett szövetdarabok 2-5 év után vagy kilökődtek vagy felszívódtak, a felfedezésnek leáldozott – pedig az olasz Riviérán külön majomfarm létesült az üzletág miatt, sőt, Voronoff többek között az öregedő Atatürkön (a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke), vagy az angol liga focistáin is hajtott végre beavatkozást, majompetefészek-beültetéssel pedig nőket is próbált megfiatalítani.

De Etkind szerint a legvalószínűbb ok, amiért támogatták Ivanov kutatását, az a társadalmi változásba, a szocialista utópiába vetett hit. A politikus a politikai rendszert, a tudós pedig az embert alakíthatja át, mégpedig az egyéni vágyakat nem ismerő közösségi lénnyé, vélhették a bolsevik vezetők, magyarázza Etkind. Akkor virágkorát élte az emberiség génállományának javítását célzó eugenika.

A tudós 200 ezer dollárt kapott és 1926 februárjában Nyugat-Afrikába vezényelték, hogy ott végezze el a beavatkozást. A Pasteur Intézet segítségét igénybe véve, Guinea, nyugat-afrikai állam Conakry városában Ivanov három nősténymajmot meg is termékenyített, ám a kísérlet, nem meglepő módon, kudarccal végződött.

Ekkor Ivanov Kubába sürgönyözött, méghozzá egy Rosalia Abreur nevű hölgynek, akinek a 20-as évek végén elsőként sikerült elvégezni a Havanna melletti Quinta Palatino birtokon emberszabású majmok mesterséges úton való megtermékenyítését. Ivanov majomspermát kért, hogy azzal termékenyítsen meg orosz nőket. (Talált is öt önkéntest). A sokatmondó “Női G” elnevezésű projektről a The New York Times azonban hírt adott, a többségében vallásos amerikaiak pedig olyannyira felháborodtak, hogy a kísérlet abbamaradt. Időközben Grúziában is létrehoztak egy kutatóközpontot, az oda visszatérő Ivanov azonban szintén a kudarccal kellett, hogy szembesüljön – egyes források szerint a kísérletre nem állt rendelkezésre végtelen majomegyed-készlet, Ivanov utolsó reménye, a kiszemelt (nem vicc: „Tarzan” nevű) 26 éves orangután hím elhalálozott.

Oleg Siskin író Dmitrij Gyemin rendezővel 2006-ban dokumentumfilmet készített a professzorról A Vörös Frankenstein címmel. A filmben szó esik arról, hogy a Sztálin halála után a Gulágról hazatért foglyok saját szemükkel látni véltek Szibériában dolgozó „majomembereket” – de ez minden forrást nélkülöző mendemonda.

Ivanov ezután kegyvesztett lett: népbíróság elé került, ahol öt évre elítélték, majd ezt 1931-ben száműzetésre változtatták – Ivanov végül 1932. március 20-án, kazahsztáni száműzetésben, Alma-Ata városában halt meg, szívrohamban. Zárt körű kutatásai mellett az állatorvosi intézetben is taníthatott, kutatásai további sorsa azonban nem ismeretes.

Wired magazin még 2011-ben, etikátlan kísérletek kapcsán írt Stephen Jay Gould biológus elgondolásáról a majom-ember hibridet illetően. A biológus szerint a legérdekesebb és etikailag a legelfogadhatatlanabb lenne az embert és majmot ötvözni próbáló kísérlet.

Viszont azt mondta, az ember és majom közötti eltérés a fejlődésbeli időzítés különbségéből jön, a felnőtt emberre jellemző nagy agykoponya és a távol ülő szemek a fiatal csimpánzéhoz hasonlóak, ez a neoténia, vagyis a fiatalkori tulajdonságok megtartása a felnőttkorban, a neoténia pedig hozzájárulhatott az ember kifejlődéséhez, ezt lehetne a keresztezéssel vizsgálni.

Ember és csimpánz, előbbi a 23, utóbbi a 24 pár kromoszómájával elvileg keresztezhető, az utódok pedig páratlan számú kromoszómájukkal egymás között nem szaporodhatnának. A kísérlet a neoténia ellentmondásos elmélete körüli vitában segíthetne, Gould szerint közelebb jutnánk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy lehet ilyen különböző két ennyire hasonló genomú faj.

forrás: Hír.ma – Szerző: Czibere András

további források: scotsman.com, newscientist.com, warhistoryonline.com, dangerousminds.net, mno.hu (Encyclopaedia Britannica), wangfolyo.blogspot.hu, index.hu, origo.hu, rubicon.hu, tenyek-tevhitek.hu, bizzarrobazar.com, kinoreliz.biz, Wikipedia

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar