Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Elon Musk szerint muszáj meghekkelni az agyunkat, ha nem akarunk lemaradni

img

Elon Musk néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy az emberi agy meghekkeléséhez szükséges neural lace, ami az agyra helyezhető hálószerű anyagot takar, már a jövő hónapban valósággá válhat.

Igyekezetével nincs egyedül. Tavaly októberben a Braintree alapító Bryan Johnson egy 100 millió dolláros befektetést jelentett be, aminek célja az emberi agyba ültethető számítógépek létrehozása.

A Muskhoz és Johnsonhoz hasonló emberek szerint a mesterséges intelligencia nemcsak felemelkedőben van, de hamarosan lekörözheti az embert és nemcsak arra lesz képes, hogy helyettünk vezessen, vásároljon vagy diagnosztizáljon, de képes lesz reprodukálni magát, amit bizonyos szinten már ma is megtesz.

elon-musk-gepek
Elon Musk

Musk attól fél, hogy ebben a nagy fejlődésben a mesterséges intelligencia idővel kedves, de nélkülözhető házi kedvencként tekint majd az emberre és ezért szerinte lépnünk kell.

Ez a lépés pedig nem más, mint az ember géppé válása.

Igen. Elon Musk, akit ugyebár nagyon szeretünk a mindenféle fenntartható technológiák és nem utolsó sorban futurisztikus és igen drága autói miatt, azt gondolja, hogy a versenyt csak úgy nyerhetjük meg, ha mi magunk is géppé, vagy legalábbis a gép és az ember valamiféle ötvözetévé válunk.

Musk szerint ez egy olyan eszközzel oldható meg, ami az agyba ültetve saját biológiai irányító központunkkal együtt képes növekedni, célja pedig, hogy egy agy-számítógép interfész segítségével optimalizálja mentális teljesítményünket, lehetővé téve, hogy pusztán az agyunk segítségével csatlakozzunk az Internetre és persze nem utolsó sorban, hogy lépést tarthassunk a mesterséges intelligencia fejlődésével.

mesterseges-intelligencia-no

Bryan Johnson szerint ugyanakkor

„a saját intelligenciánk által létrehozott új alkotásokkal való kapcsolatunkat kijelzők, kábelek, billentyűzetek, hangutasítások és egyéb interfészek korlátozzák. Nagyon kevés kapcsolatunk van saját agyunkkal, és ezzel megakadályozzuk, hogy közös evolúciós pályát járjunk be szilícium alapú gépeinkkel.”

Johnson persze többet ígér holmi agy-gép interfésznél. Azt reméli, hogy fejlesztései képesek lesznek helyreállítani elkopott vagy megbetegedett biológiai alkatrészeinket, és szerinte megoldást ígérnek az Alzheimer, a Lou Gehring vagy a Parkinson-kórra. Ezt pedig ki ne támogatná? De tényleg. Ki ne akarná, hogy a beteg meggyógyuljon?

A logika ismerős. Először létrehozunk valamit, ami megbetegít (ma már egyre több kutatás támasztja alá, hogy ezeket az idegrendszeri betegségeket saját modern szokásainknak és találmányainknak köszönhetjük), majd ismét létrehozunk valamit, amivel hibáinkat korrigálnánk, és ami nagy valószínűséggel ismét egyre több bajt okoz majd.

ai-and-human

Nem ezt a mintát látjuk mindenhol? A munkát kiváltó találmányaink nyomában még több a robotolás, az afrodiziákumaink impotenssé tesznek, a szórakoztatóipar mindent átszövő birodalmában egyre több az unatkozó ember, az élelmiszeripar fejlődése egyre több éhezőt termel, az időt megtakarítani hivatott találmányok nyomán pedig mintha egyre kevesebb időnk lenne.

forrás: Idők jelei

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar