Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Egy amerikai űrhajós megdöbbentő levele a hetvenes évekből

img

Az alábbi rendkívül érdekes levelet, L. Gordon Cooper, az Egyesült Államok légierejének nyugdíjas űrhajós ezredese írta még a 70-es évek vége felé.

Címzettje Griffith nagykövet, aki Grenadát képviselte az ENSZ-ben. Talán ismert az olvasók előtt, hogy épp Grenada volt az az állam, mely javasolta a világszervezetnek, hogy tűzzék napirendre az UFO-kérdést.

Kérésének megfelelően a kérdést valóban tárgyalták is, így tehát érthető miért ennek a kis országnak a nagykövetéhez fordult a levelével Cooper ezredes, biztosra vehette, hogy figyelni fog rá.

És akkor most következzen az a bizonyos levél…

Kedves Griffith nagykövet úr!

Szeretném kifejteni Önnek azon földönkívüli látogatókkal kapcsolatos nézeteimet, amelyeket népszerűen csak “UFO-knak” emlegetnek. Szeretnék arra is javaslatot tenni, hogy miként kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Úgy vélem, hogy ezek a Földön kívülről érkezett jött szerkezetek olyan más bolygókról látogatnak ide, amelyek technikailag valamivel magasabb szinten állnak, mint mi.

Úgy érzem, magas szintű, összehangolt tudományos programot kellene indítanunk, amelynek során mindenféle UFO-észlelésről szóló adatot – származzon az a Föld bármely részéről – össze kellene gyűjteni és gondosan ki kellene elemezni, majd meg kellene határozni, hogy miként viselkedhetnénk barátságosan a látogatókkal.

Először talán azt kellene bebizonyítanunk nekik, hogy képesek vagyunk földi problémáink békés rendezésére, mert máskülönben nem valószínű, hogy kozmikus szinten “szobatisztának” tekintenek bennünket.

Ha befogadnak minket a kozmikus közösségbe, akkor az számunkra mérhetetlen haszonnal járhat az élet minden területén. Gondolom, hogy ez az ENSZ célkitűzéseivel feltétlenül egyezik.

Nem vagyok szakavatott és hivatásos ufológus. Nem repültem eddig egyetlen ilyen jármű fedélzetén, és nem láttam még ufonautákat. Azért érzem magam mégis kompetensnek az ügyben, mert jártam annak a végtelen űrnek a peremén, amelyben ők oly otthonosan mozognak.

Itt kell megjegyeznem, hogy 1952-ben két napon keresztül számos katonai formációban repülő UFO-t láttam, amelyek a legkülönbözőbb nagyságúak voltak, és keletről nyugat felé vonultak Európa fölött. Sokkal magasabban repültek mintsem el tudtuk volna őket érni az akkori lökhajtásos harci gépeinkkel.

Szeretnék arra is rámutatni, hogy a legtöbb űrhajós azért vonakodik erről a témáról beszélni, mert kellemetlen nekik az a sok kósza és alaptalan híresztelés, amely vele kapcsolatos. Azok az űrhajósok, akik mégis hajlandók az UFO-król beszélni, kénytelenek nagyon óvatosan eljárni. Jó néhány olyan amerikai űrhajós van, aki hisz az UFO-kban és látott már ilyen szerkezetet vagy földön, vagy repülés közben.

Ha az ENSZ hajlandónak mutatkozik behatóbban foglalkozni a kérdéssel, akkor úgy vélem, egy sereg komoly és megbízható ember is kilép majd az ismeretlenség homályából, hogy bejelentéseit megtegye.

Eddig a levél. Cooper őszinte szavai meglehetősen meggyőzően hatnak, a levél eredetiségéhez pedig nem fér kétség.

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar