Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Csataterek visszhangja?

img

Annyiszor említették már, oly sokszor szóba került különféle parapszichológiai munkákban, hogy talán elcsépeltnek, “lerágott csontnak” látszik a jelenség – pedig egyáltalán nem az.

Arról van szó, hogy egyes régi események a jelenkorban ismét felbukkannak, megjelennek, bizonyos személyek számára ismét szinte láthatóvá, hallhatóvá, majdhogynem “tapinthatóvá” válnak.

A szakirodalomban sokszor említik Pierre Monnier esetét. A fiatalember az első világháborúban, 1915-ben esett el Argonne alatt. Édesanyja a háború után, 1919-ben felkereste a csatateret, és fia túlélő bajtársaival elment Argonne-ba. Az asszony döbbenetes élményről számolt be: a vidéken mintha ismét harc dúlt volna!

Amit látni nem lehetett, hallani annál inkább. Dobszó pergett, a katonák lövöldöztek, kiabáltak, haldokoltak. Más tanúk is beszámoltak ilyesmiről, így tehát nem fogadható el az – a különben nagyon valószínű – érv, hogy a felizgatott anya különös lelkiállapotában vélte hallani a csatazajt.

Annál is inkább, mert számos pontja van a világnak, ahol mind a mai napig hallják, sőt látják a valamikor csatában részt vevő katonákat! Így Kréta szigetének déli részén a Frango Kastellinek is nevezett ősi erőd romjai mellett. A helybeli lakosok általában tavasszal, hajnaltájban vagy alkonyatkor vélnek látni hosszú sorban vonuló, régiesen öltözött, fegyveres katonákat. Az ottaniak éppen a megpillantás időpontja miatt nevezik őket a “harmat embereinek”. A hajnali vagy esti harmattal együtt bukkannak fel, bár kicsi a valószínűsége, hogy a jelenségnek a harmathoz bármi köze lenne.

Akkor más évszakban miért nem láthatók? Néhány történész úgy véli valamelyik régi korban tavasszal lehetett itt a csata, és annak halottjait, elesettjeit vélik látni oly sokan. Mert hát nem egy vagy két szemtanú állítja a dolgot. Sokan azok közül, akik szkeptikusként érkeztek az erőd mellé, azok is meggyőzve távoztak. A jelenség tehát létezik, bár szabálytalan és előre kiszámíthatatlan időpontokban tapasztalható. A fantomkatonák a világ más részein is láthatók néha.

Arra is rájöttek, hogy a mai kor embere nyugodtan közéjük keveredhet, átvonulhat rajtuk – nem zavarja össze soraikat. Úgy tűnik, mintha a jelenség két különböző, de innen látható korban vagy dimenzióban zajlana. Tehát vagy az időben, vagy a térben, vagy mindkettőben el vannak egymástól választva. Akkor viszont nehezen érthető, hogy a mi korunk emberei miképpen láthatják őket?

Nemrégen egy kutató azt állította a francia Le Monde hasábjain, hogy legalább száz ilyen esetről szerzett tudomást és megvannak a szemtanúk hitelesített vallomásai, beszámolói is. Tudunk viszont olyan esetekről is, amikor úgy a fantomkatonák, mint a mai kor emberei kölcsönösen látták egymást – mi több, valamilyen sajátságos “ütközetet” is vívtak! A legismertebb esetre 1795-ben Sziléziában került sor.

Abban az esztendőben, január 7-én az egyik falu szélén csaknem ötven paraszt látta, amint “a levegőből” egyszer csak felbukkant egy csapat gyalogos, élükön két tiszttel, akik kezükben vörös zászlót vittek. Olyanok voltak, mint valami délibáb. De a fantomkatonák, amint észrevették a parasztokat, sortüzet adtak le rájuk. A lövedékek nem találtak el senkit – talán nem is tudtak volna “átlőni” ebbe a korba -, ám a parasztoknak ennyi is elég volt ahhoz, hogy rémülten megfutamodjanak. Később azt vallották, hogy nem is hallották a lövést, csak látták a puskák csövén feléjük kicsapó füstöt.

Egy pillanattal később lovasok is felbukkantak, majd mindkét csapat eltűnt. Február 3-án ugyanott megismétlődött az eset, ezúttal csaknem négyszáz személy látta, majd február 15-én harmadszor is, de akkor csak harmincan látták. A német helyőrséget is értesítették, amelynek a parancsnoka tüzet nyittatott a fantomokra! A délibábkatonák szétfoszlottak a levegőben, és nyomuk veszett.

1642-ben tanúk előtt egymásután ötször játszódott le ugyanaz a csata! I. Károly király megfigyelőket küldött oda, akik az újabb fantomküzdelemben felismerni vélték a csatában elesetteket. Nincs kizárva, hogy nem mindig a múltat látták. 1574-ben Utrechtben öt őrt álló katona olyan ütközetet látott részletesen, amelyre csak tizenkét nappal később került sor. És, ki tudja, talán a sziléziai parasztok által látott vörös zászlós alakulat a második világháborúban ott viaskodó szovjet katonák egy csapatát jelentette…?

forrás:Nemere István / nemere.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár